 |
Mit kell tudni az EU-ról?
Hányan vannak, mit csinálnak?Az európai földrész területének egyharmadát teszi ki jelenleg az Európai Unió 3,2 millió négyzetkilométerével, és összesen 378 millióan lakják, ami a kontinens lakosságának több mint a fele. Május elseje után a terület a csatlakozó tíz országgal megközelíti majd a négymillió négyzetkilométert, s 453 millióan mondhatják majd el magukról, hogy az unió polgárai. Az 1958-ban hat ország alkotta közösség alig tizenháromszor volt akkora, mint Magyarország, lakosainak száma pedig nem érte el a 170 milliót. Mára a 15 tagország háromszor akkora területet ölel fel, mint a kezdetekkor, s lakossága is két és félszeresére duzzadt.
Az utolsó bõ évtizedben 14 millió fõvel gyarapodott a népesség. Ennek döntõ részét a bevándorlás adta, kisebb részben pedig a természetes népszaporodás. Utóbbi Németország, Görögország és Olaszország kivételével minden tagországban tapasztalható, azaz többen születtek, mint ahányan meghaltak. A népsûrûség átlagosan 117 fõ négyzetkilométerenként, ez valamivel magasabb, mint hazánkban. A legnagyobb népsûrûségû országok Hollandia és Belgium – elõbbiben 387, utóbbiban 336 fõ él egy négyzetkilométeren.
Talán azt gondolnánk, hogy az unióban kevesebbet kell dolgozniuk az embereknek, mint nekünk, magyaroknak, és sokkal több szabadidejük van, mint nekünk. Nos ez tévedés: hozzávetõleg azonos idõt töltünk munkával, viszont többet nézünk tévét, mint az átlag – igaz, ugyanannyi ledolgozott idõ után az unióban jóval többet keresnek, mint mi. Az év egészének átlagában – tehát hétvégékkel és szabadságokkal együtt – átlag napi hat-hét órát emészt fel a munka, a tanulás és a házi munka. Ingázásban elõkelõ helyet foglalunk el: a franciákkal együtt az átlagos egy óránál kevesebbet vesz el a napunkból a munkába és haza járás (a 10-es útra nézve ugyanakkor nem készült külön felmérés). Az átlagnál – 4,5-6,5 óra naponta – kevesebb idõnk jut szabad programokra. A szabadon felhasználható idõbõl hozzávetõleg nyolc-kilenc órát alszunk, s étkezésre, tisztálkodásra két-három órát szánunk. A franciák ezzel szemben álomszuszékok: több mint kilenc órát alszanak, emellett a tükör elõtt is sokkal több idõt töltenek el, mint az átlag. Ugyanakkor a nõk az észteket kivéve tovább szeretnek aludni, mint a férfiak.
A belgákkal, franciákkal, észtekkel együtt több idõt töltünk háztartási teendõkkel, mint kenyérkereséssel. A házimunkában benne foglaltatik a gyereknevelés, bevásárlás, barkácsolás is. A férfiak általában több idõt fordítanak pénzkeresésre, mint házkörüli feladatokra, míg a nõk éppen fordítva: konyhában, gyerekszobában, kertben több ideig tartózkodnak, mint a munkahelyen. Ez a magyar nõkre fokozottan igaz, Dániában és Norvégiában viszont alig van ilyen típusú eltérés a nemek között.
A vegytiszta szabadidõ negyven százalékát mindkét nem képviselõi a fotelbe ragasztva, tévénézéssel töltik. Nálunk valószínûleg sokkal jobb mûsorok vannak, honfitársaink ugyanis szabadidejük több mint felét töltik a doboz elõtt. A különféle baráti, családi programok, azaz a társas kapcsolatok a szabadidõ egynegyedét veszik el, többet, mint bármiféle sporttevékenység. Jellemzõen a férfiaknak több szabadidejük van, mint a nõknek, az észt, a szlovén és a magyar férfiak átlagosan egy órával többet szánhatnak baráti kapcsolataik ápolásával, mint a nõk. Ezt az idõt a nõk elképzelhetõ, hogy a gyerekneveléssel veszítik el. Azokban a családokban, ahol gyereket nevelnek, a nõk kevesebb idõt szakítanak kenyérkeresésére, s még kevesebbet, ha a gyerek még nem jár iskolába. Utóbbi esetben az eltérés a gyermektelen (vagy felnõtt gyereket nevelõ) családokhoz képest akár két óra is lehet. A britek és a magyarok még ennél is több idõt töltenek házimunkával és gyerekneveléssel.
Szabó Emese
Még egy örökbefogadás
KA Pilisvörösvári Környezetvédõ és Természetbarát Egyesület 2003. december közepére elkészítette a római katolikus plébániatemplom alapításának 300. évfordulója tiszteletére tett felajánlását, egy kovácsoltvas-betétes díszkerítést, amellyel a Templom tér évszázados eperfáját tervezte körbekeríteni, amelyet az egyesület örökbe fogadott. A kilenc tagból álló kerítés rögzítéséül szolgáló fém talpak lebetonozása novemberben megtörtént. December 27- én szombaton, a csípõs hideg idõ ellenére sor került az eperfát körbeölelõ kerítéstagok egymáshoz és a talapzathoz hegesztéssel történõ rögzítésére.
A befejezõ munkálatok tavasszal folytatódnak, a kerítés átfestésével, a talajegyenetlenségek kijavításával, virágföld terítésével és örökzölddel történõ beültetésével.
A Pilisvörösvári Környezetvédõ és Természetbarát Egyesület köszönetét fejezi ki a kerítés elkészítésében önzetlenül és aktívan résztvevõ tagjainak, lakatosmesterének és a munkáját segítõknek, valamint a Pilisvörösvár Környezetéért Alapítványnak a felajánlás megvalósításához nyújtott támogatásért! Az egyesületi óévbúcsúztatón, szintén december 27-én az egész évi tevékenység értékelésekor került sor a tagság elõtt a tavasszal tett felajánlás idei munkálatai befejezésének bejelentésére.
A Pilisvörösvári Környezetvédõ és Természetbarát Egyesület eredményekben gazdag boldog új esztendõt kíván Vörösvár minden polgárának! Óvjuk, védjük a környezetet, védjük, óvjuk a természetet, mindnyájunk legnagyobb kincsét!
Sajtosi János
P. K. T. E. elnöke
A Magyar Demokrata Fórum Pilisvörösvári Szervezete január 14-én megtartott ülésén egybehangzó szavazással dr. Biró Benjamint választotta a szervezet elnöki tisztségére. Továbbá határozat született arról, hogy az MDF Pilisvörösvári Szervezetének 15 éves évfordulóján áprilisban ünnepséget szervez, amelyre mindenkit szeretettel vár, valamint szó esett az Európai Parlamenti választásokra történõ felkészülésrõl, az ahhoz kapcsolódó feladatokról. Azok, akik közel érzik magukhoz a Magyar Demokrata Fórum által képviselt értékeket, forduljanak bizalommal tagjainkhoz és támogassák céljaink elérését!
