Vörösvári Újság Online

Fáj a begyem, meg a hátam,
fáj a nyakam, fáj a lábam,
csipegetni csõröm is fáj,
szárnyra kelnék, szárnyam is fáj,
lépni sem tudok

– panaszkodik a kis rigó a víg madárdaltól hangos erdõben, ámde hogyan is hihetnénk egy olyan mesejáték címszereplõjének, amelynek „A lusta kisrigó” a címe. A lustaság ugyanis a hazugság melegágya. A mi kis rigónk is inkább ágyban marad betegséget színlelve, csakhogy ne kelljen szüleivel együtt férgekre vadásznia. Hogy ennek a hazugságnak mik lesznek a következményei, s hogy az erkölcsi tanulság levonásához miként járul hozzá egy rigóhúsra áhítozó ravaszdi róka, azt mindenki megtudhatja, ha a Vörösvári Napokon megtekinti a Vásár téri általános iskola 3. a osztályának elõadását.

A mesejátékot Sándor Jolán színmûvésznõ rendezte, aki korábban már többször is sikerrel vitte színre ezt az üde kis darabot, s megnyerte vele a Weöres Sándor Országos Színjátszóversenyt is.

Sándor Jolán a Népszínháznak, a Gyõry Kisfaludy Színháznak és legutoljára a Nemzeti színháznak volt a tagja. A mûvésznõ 2001-ben költözött Pilisvörös-várra. A gyerekeknek nagy szeretettel és örömmel tanította be a nyári szünetben a darabot, ami nem volt könnyû, hiszen a nyaralás miatt, hol az egyik, hol a másik szereplõ hiányzott a próbákról. Ezért többszörös szereposztásban tanulták meg a gyerekek a szöveget.

Schäffer Lõrincné osztályfõnöknek egyik kedvenc mesejátéka ez az eredetileg zenés darab, otthon lemezen meg is van, s amikor a gyerekei kicsik voltak, sokszor meghallgatták. Éppen ezért ajánlotta fel segítségét és osztályának közremûködését a színre vitelben, amikor Sándor Jolán felkereste az iskolát a rendezés ötletével.

A tervek szerint az augusztusi premier után a darabot többször elõ kívánják adni óvodásoknak, iskolásoknak, s elárulták: további mesejátékok is vannak a tarsolyukban.

A napokban látott napvilágot Pátzay Mária festõmûvésznõrõl szóló monográfia. A mûvésznõ Bernáth Aurél osztályában végezte el a Képzõmûvészeti Fõiskolát. További mesterének tartja Barcsay Jenõt és nagybátyját, Pátzay Pált. Festõ szakon végzett, azonban korábban szobrászattal is foglalkozott, számos reliefje õrzi ez irányú munkásságát. Hazai és külföldi tárlatokon egyaránt bemutatkozott s szerzett hírnevet itthon és határainkon túl egyaránt. Képzõmûvészeti szakkört vezetett Budapesten és Keszthelyen, majd Piliscsabára kiköltözve egyik alapítója lett a Kert Galériának.

Könyvében elsõsorban portrékat és csendéleteket láthatunk, hiszen ahogy korábban egy nyilatkozatában elmondta, számára a portréfestés jelenti a legfõbb kihívást, azt, hogy képes-e hibátlanul megragadni az illetõ modell jellemét. A csendéletben padig kísérletezni lehet, a festõ számára "olyan ez, mint a tudósnak a laboratórium". A tárgy csak ürügy az alkotásra, így aztán nem az a fontos, mit festünk meg, hanem, hogy hogyan.

Könyvbemutatóját augusztus 15-én, vasárnap 11 órakor tartják piliscsabai galériájában (Széchenyi u. 1.), melyen saját monográfiája mellett Barcsay egyik legtehetségesebb tanítványának, a Munkácsy-díjas érdemes mûvésznek, Orosz Jánosnak és Csongrády Márta fotómûvésznek frissen megjelent köteteit is megismerhetik az érdeklõdõk.

Zajácz Tamás 1952-ben Nyíregyházán született. A fõiskola évei alatt ismerkedett meg a bõrmûvességgel, melynek iparmûvészeti technikáját továbbfejlesztve létrehozott egy különleges megmunkálási eljárást. Szabadalmának lényege a ragasztó, mellyel a bõr formálhatóvá válik, s ennek segítségével a legkülönfélébb alakzatokat lehet létrehozni belõle.

1980 óta rendszeresen kiállít hazai és külföldi galériákban, részt vesz egyéni és csoportos bemutatókon Budapesttõl Debrecenig, New Yorktól Izraelig. Alkotásai egyes középületek, szállodák, üzlet- és irodaházak, éttermek falait díszítik.

Valódi bõrbõl készült egyedi és kisszériás iparmûvészeti tárgyainak, kisbútorainak, falikárpitjainak és -képeinek, lakberendezési valamint lakásfelszerelési tárgyainak, öltözködési kiegészítõinek illetve ajándéktárgyainak legújabb darabjait tiszaújvárosi galériájában mutatja be.

Bõrplasztikái között akadnak bibliai témájú képek is, többek között a keresztre feszített Jézus, de készített tájképeket és portrékat is. Ismertté mégis testplasztikái tették. Legutóbb a média által híressé vált Molnár Anikóról készített bõrplasztikát, aki szívesen vállalta el az augusztusban látható pilisvörösvári kiállításának megnyitását a Mûvelõdési Házban.

A legjobbnak lenni nem szerencse kérdése, hanem nagyon sok tehetségé és nagyon sok munkáé. A legjobbnak lenni megtiszteltetés és kihívás. Sokszorosan az, ha a szakmától érkezik. Ha a társak, akik amúgy egészségesen féltékenyek rád, fejet hajtanak. Tisztelettel, büszkén és örömmel.

Így hajtottak fejet a budapesti Színművészeti Egyetem hallgatói, mind a több százan, amikor Peller Annát a tanév legjobb zenés színészévé választották.

A színészegyetemen minden évben szavaznak a hallgatók arról, hogy maguk, közül kit tartanak a legtehetségesebbnek. Általában végzős hallgatók nyerik el ezt a címet, ritkaság, hogy harmadikosra szavaznak. 2004-ben mégis egy harmadikos: Anna kapta a díjat, ami tündöklő tehetségének újabb bizonyítéka.

Rövid időn belül másodszor éri ilyen nagy megtiszteltetés fiatal tehetségeinket, hiszen tavaly Mészáros Bélát választották a egyetemisták a legjobb színésznek.

Közép-Európa legnagyobb filmstúdiója épül Pomázon. Az 500 millió forintos beruházás egy magántulajdonban lévõ, három és fél hektáros területen, összesen hétezer négyzetméteren épül fel. A beruházás költségeit egy külföldön élõ vállalkozó fedezi. Szeptembertõl már kezdõdhet a filmkészítés.

Májusi számunkban közölt "Új szerkesztõ a kulturális rovat élén" címû bemutatkozó cikk valótlanul azt a látszatot keltette, mintha Vörös Ildikó sajátkezû írása lenne. Ez úton kérünk elnézést új szerkesztõnktõl!