Ezüstfiúk

A vörösvári serdülõ labdarúgócsapat nagyszerûen zárta az évadot. Ahogy azt már elõzõ számunkban is említettük, bejutottak az NB II-es országos bajnokság döntõjébe. A finálét Budapesten, a Vízmûvek pályáján rendezték meg. (Itt szokott edzeni a magyar labdarúgó válogatott is.) Három csapat, Marcali, a Nyírsuli Kft, és Pilisvörösvár együttese küzdött a bajnoki címért.

Az elsõ mérkõzést a Marcali ellen játszották a mieink. Az elsõ félidõben Szmetana Balázs góljával 1-0-ra vezettek, úgy hogy közben két 100%-os gólhelyzetet is kihagytak. Mint késõbb kiderült, ez sorsdöntõnek bizonyult, mert Takács Roland hiába rúgott a második játékrészben még egy gólt, a végeredmény 2-2 lett. És bár a 11-es rúgásokat a vörösváriak nyerték meg, a döntetlenért mindkét csapat egy-egy pontot kapott.

A következõ találkozón a nyíregyháziak lelépték a Marcali együttesét, 7-0-ra gyõztek. A végsõ gyõzelemért így Pilisvörösvár és a Nyírsuli Kft csapott össze. A nyíregyháziak 18-as kerettel érkeztek a fõvárosba, köztük három magyar serdülõválogatott játékossal. Míg náluk minden futballista 16 éves volt, a vörösvári csapatban nyolcan 15, öten pedig csak 14 évesek voltak.

A két csapat között óriási volt tehát a magassági és a fizikai erõkülönbség. A találkozó egyértelmû esélyese a nyíregyházi gárda volt, így különösen nagy bravúr, hogy nem tudták bevenni a remekül védõ Borka Ádám hálóját. A gól nélküli döntetlen azt jelentette, hogy a Nyírsuli Kft. mögött, Pilisvörösvár szerezte meg az ezüstérmet. Két apróság is mutatta a mieink hõsies küzdelmének értékét. Az egyik, hogy a marcaliak edzõje gratulált a játékukhoz, a másik, hogy a válogatottakkal felálló nyíregyháziak nem tudtak felhõtlenül örülni az aranyéremnek. Valószínûleg érezték, azzal, hogy nem tudták megverni Vörösvárt, csorbát szenvedett a hírnevük.

A mieinké viszont nõtt, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az ország 137 NB II-es serdülõcsapata közül lettek ezüstérmesek. És ami szintén nem elhanyagolandó, végig veretlenek maradtak. Remek teljesítményüket, a kupa és az érmek mellett a Magyar Labdarúgó Szövetség 150 ezer Ft értékben korszerû Adidas labdákkal ismerte el.

A bajnoki döntõt több NB I-es csapat megfigyelõje is megtekintette. Az Újpest például szemet vetett Papucsek Barnára és Cserni Mátéra is. Könnyen elképzelhetõ, hogy a következõ évben õk már a fõvárosiak serdülõ vagy ifjúsági csapatát fogják erõsíteni.

Mi sem természetesebb tehát, hogy a Pilis-vörösvári Labdarúgó Egyesület vezetõi az évadzáró vacsorán kiemelték a serdülõk teljesítményét is. Az összejövetelen az óvodás korúak kivételével minden korosztály játékosai részt vettek. Az érmeket Szakszon József alpolgármester és Heider László jegyzõ adták át a játékosoknak.

A serdülõcsapat kivételével már kialakult a 2004-2005-ös bajnoki évad menetrendje is. A felnõtt csapat a szentendrei körzeti bajnokságban megszerzett második helyével feljutott a megyei másodosztályba. Az 1990-91-es korosztály játékosai a szentendrei körzeti nagypályás bajnokságban fociznak majd. Az 1993-94-es korosztály labdarúgói az érdi körzeti félpályás bajnokságban játszanak, csakúgy, mint az 1995-96-os, és az 1997-98-as korosztály játékosai is.

Az egyetlen kérdõjel, hogy az idén nagyszerûen szereplõ NB II-es serdülõcsapat, melyik osztályban folytathatja tovább. Ebben a kérdésben az MLSZ szabályai a mértékadók, a vezetõk egyelõre ezeket tanulmányozzák. A helyzet bonyolult, mert azzal, hogy a felnõtt csapat egy osztállyal följebb került, lehet, hogy a serdülõknek is ugyanitt kell majd játszaniuk. Ami egyébként óriási visszalépés volna, hiszen egy NB II-es országos bajnoki ezüst után a megyei másodosztályban folytatni nem tûnik valami nagy perspektívának. A csapat érdeke azt kívánná, hogy maradjanak az NB II-ben. Reméljük, hogy ezek a vágyak összhangban lesznek a szabályokkal is.

De akárhogy is, egy valamiben már most biztosak lehetünk. Hogy ezek a játékosok megérdemlik az elismerõ szavakat. Gratulálunk tehát remek teljesítményükhöz!

Várhegyi Ferenc


 

Pilis-vörös-vár

Igen, nem tévedés, ezúttal nem a nyomda ördöge tett a szóelemek közé fölösleges kötõjeleket, hanem egy teljesítménytúra szójátékos elnevezésérõl van szó. A július 17-én Pilis-vörösvárról induló teljesítménytúrán 38 kilométeres távolságot kellett teljesíteniük a résztvevõknek. A rajt a Béke utcában volt – itt lakik Kimmel Péter, a túra fõszervezõje – a versenyzõknek ugyanide kellett visszaérniük három ellenõrzõpont érintésével: ezek a Pilis-tetõn, a Vörös-hegyen és az Egri várban lettek felállítva. Az útvonalat a versenyzõk saját maguk alakíthatták ki, s a távot akár gyalog, akár kerékpárral is teljesíthették. A szintidõ 10 óra volt. A legtöbben reggel nyolc óra körül indultak el a Béke utcából, ahol a visszaérkezõ versenyzõket hûsítõ italokkal és egy kis elemózsiával várták.

Magyarországon 1981 óta szerveznek teljesítménytúrákat. Ma már évi 200 különbözõ távú és nehézségû túrán vehetnek részt a természetjárók. Az átlag táv 50 kilométer, de rendeztek már 250 kilométeres túrát is. A teljesítménytúrázók egyesületeket alkotnak, a legnagyobb ezek közül a Teljesítménytúrázók Társasága, amelynek Kimmel Péter is a tagja.
Kimmel Péter 1994-ben középiskolás korában ismerkedett meg teljesítménytúrázókkal, s azóta aktívan részt vesz az ország különbözõ pontjain meghirdetett túrákon.

Vörösváron már harmadszor rendezték meg a Pilis-vörös-vár teljesítménytúrát. Az idén 170-en neveztek be. A legtöbben Budapestrõl és a környék településeirõl érkeztek, s a meleg idõ ellenére kitûnõen érezték magukat a Pilis ölelõ hegyei között.

F. A.

 


 

Remeklõ fiatalok

Ha megnézzük az idei labdajáték-eredményeket, kiderül, hogy megint büszkék lehetünk serdülõ és ifjúsági korú sportolóinkra. A labdarúgók mellett ugyanis a kézilabdások is kitettek magukért. A vörösvári ifjúsági csapat nagyszerû sikert ért el, hiszen megvédte az NB II-es kézilabda bajnokság északi csoportjában tavaly megszerzett bajnoki elsõségét. A sikert általában nehezebb megismételni, éppen ezért bravúr, hogy a mieinknek sikerült. Mint a tabellán is látható, csak két vereséget szenvedtek el, tehát újra magabiztosan nyerték meg a bajnokságot. A csapatban már több serdülõkorú játékos is szerepet kapott, ami azt mutatja, hogy jó az utánpótlás is.

Ha pedig a felnõtt csapat hetedik helyét értékeljük, szintén elégedettek lehetünk. Ez az együttes ugyanis szinte teljes egészében megegyezik az ifjúsági csapattal, a néhány idõsebb játékos inkább csak kiegészítõ, bár fontos szerepet kapott a bajnokságban. Az ifisták zöme, tehát kettõs terhelésnek volt kitéve, így a teljesítményük még inkább dicséretes. Egyébként csak a Solymár elleni, szokásos év végi rangadón dõlt el, hogy a csapat az ötödik, vagy a hetedik helyen végez-e. A nagy küzdelemben végül háromgólos solymári gyõzelem született.

Erre az évre az volt a célkitûzés, hogy a felnõtt csapat bent maradjon az NB II-ben. Ezt sikeresen teljesítette a fiatal együttes, amely különösen a hazai mérkõzéseken játszott jól. Otthon csak egyetlen vereséget szenvedtek el, és megverték a késõbb bajnokságot nyert Pénzügyõr csapatát is. A csapat legeredményesebb játékosa Wieszt Károly volt, akire idõközben az NB I B-s Szentendre is szemet vetett. Wieszt jövõre már náluk folytatja, de kettõs engedéllyel, a legtöbb mérkõzésen a vörösvári csapatban is játszhat még. Úgy tûnik, hogy Szentendrérõl visszatér Hidasi Tamás is, aki szintén nagy erõsítést jelenthet. Góljai, tapasztalatai, sokat érhetnek a zömében még jövõre is ifjúsági korú csapat számára. A következõ bajnokság a szokottnál korábban, szeptember 12-én kezdõdik, így a felkészülést is hamarabb, július 29-én kezdik meg a játékosok.

A július hónap sok izgalmat tartogat a serdülõ és ifi csapat számára is, hiszen részt vesznek a hagyományos szlovéniai nemzetközi kézilabdatornán. A tengerparti viadalon 18 ország 112 csapata szerepel. Igazi különlegességnek számít, hogy Tajvanról és Algériából is érkeznek együttesek. Reméljük, a vörösvári fiatalok újra helytállnak, és sok élménnyel gazdagodnak.

Ha kézilabdáról van szó, akkor föltétlenül meg kell még említeni a vörösvári lányokat is. Itthon nincs nõi csapat, így Pilisszentiván színeiben mutatták meg tehetségüket. A szentiváni ifjúsági csapatban nem kevesebb, mint 11 vörösvári lány játszik. Így gyakorlatilag nekik köszönhetõ, hogy Pilisszentiván megnyerte az NB II-es ifjúsági bajnokságot.

Gratulálunk a vörösvári lányoknak és fiúknak!

Várhegyi Ferenc

 


Fel a lap tetejére


IMPRESSZUM:
Copyright © Pilisvörösvár Város Önkormányzata e-mail

Szerkesztõ: Schuck Béla e-mail