 |
Pilist tisztelni jöjjetek! - invitál minket a szántói sziklaszínház plakátja. S bizonyára, akik felkaptatnak a Koporsóhegy lábánál lévő egykori kőbányába, a csodálatos természet és az őt lecsupaszító ember által alkotott, semmihez sem hasonlítható, egyszerre fenséges és fájni való tájsebhez, tiszteletet fognak érezni iránta.
Önmagában is tiszteletet keltő ez a hegy, a Pilis hegység, s egyben a Dunántúl legmagasabbja, a maga 756 méterével. De legendái, kolostorromjai, hajdan itt élt szent emberei révén még inkább az.
„Koporsó-hegy", mondtam mert így mondták nekem is a régi öregek. És lám az alakja tényleg koporsót formáz: felhős, borús időben komoran emelkedik a Pilis és a Budai-hegység karolta természetes medence fölé. Ilyenkor borzongást kelt az emberekben, s kőhalmának hatalmas súlya lenyomja a lelket. (Lehet-e tiszteletet parancsolóbb egy koporsónál?) Máskor meg, napsugaras tavaszi időben vidáman kéklik a távolban, s magához hív, arra kér, másszunk tetejére, osszuk meg felhőmagányát, s meséljük el, mit látunk fehérlő mészkőszirtjeiről. Hisz vak ő, csak befelé lát, látja az idők végtelenjét, de nem láthatja a szerpentinjeit levágó, levegő után kapkodó turistát, s a csúcsról a völgybe száguldó, kövein bucskázó hegyi kerékpárost.
És szerencsére nem látja, csak tán érzi, hisz mellkasára nehezednek, a Pilistetőn szörnyedő vasbetonszarkofágokat: a hidegháború otthagyott borzadalmas emlékeit.
Július 4-én jártam ott, először hódítván meg a hegyet hűséges kerékpárommal. Szent énekeket kántáló zarándokokkal találkoztam odafelé a műúton, énekeik sokáig elkísértek. Fönt a csúcson azonban már egyedül voltam, teremtett lélek sehol. Csak az iszonyú betonkolosszusok: meg sem számoltam 6-7 talán, hatalmas vasajtóikat már leszerelték, csak puszta, nyers, otromba betonjuk maradt. Rakétasilóként szolgáltak jó két évtizede ezek a hadi építmények, amelyek most elviselhetetlen látványukkal földbe döngölik az embert. A fővárost védték a beléjük bujtatott, idetelepített légelhárító rakéták a zárt körbekerített katonai területen, a Szent Hegy legtetején.
Szent Hegy? Álltam döbbenten egymagamban a hétszázötvenhatodik méteren, s riadtan fordultak belőlem ki a szavak: Hol itt a Pilis lelke? Hol szakralitása? Hol diadalmas nagyszerűsége a szent természetnek? Csak egy meggyalázott, meggyötört, emberlevetette, elhagyott tájat látok. Isten arcán egy iszonyú sebet.
Ki tudja, tán száz évekig is itt lesznek még e betonszarkofágok mementóiként az ember barbár ösztöneinek és csúfságára szárnyaló szellemének. Lesz-e valaha is költség felszámolni soktonnás falaikat?
Kőbányák harapták ki testét, betonbunkerek vájtak belé. Vándorok, kik arra jártok, ne okozzatok neki több fájdalmat. Tiszteljétek a Szent Hegyet. Pilist tisztelni jöjjetek!
Fogarasy Attila
Reményik Sándor
SzenthegyHogy távolodunk tõle, egyre szépül
És egyre szentebb, szentebb lesz a hegy.
Fuvalommal, vagy viharral üzen:
Az nem lehet, hogy engem elfeledj!Hogy távolodunk: egyre szebbé szépül,
S fénylõbben fénylik fel a hegy: a mult,
És minden, ami ölébõl kinõtt,
S örök ölébe némán visszahullt.Minden fûszálon szûz harmat ragyog
És glóriát kap minden kis virág,
És a jegenyék holdezüstbe öntött
Honvédek: rendületlen katonák.A kukoricás álmosan zörög
Bujdosnak benne szenvedéseink,
Amik már gyõzelemmé finomodtak, -
S üdvösségünk is átsuhan megint.Hogy távolodunk: egyre szebbé szépül
A hegy és rajta minden kicsi szentünk:
Golgota lesz, hol a keresztet vittük,
És Táborhegy, ahonnan mennybe mentünk.
Hírek röviden
A gimnázium új fenntartója
Július 1-jétõl az Magyarországi Németek Országos Önkormányzata a helyi nemzetiségi gimnázium fenntartója. Az errõl szóló megállapodást június 2..-én írta alá Grószné Krupp Erzsébet polgármester és Heinek Ottó, az MNOÖ elnöke. A gimnázium hivatalos neve ezentúl a következõ: Ungarndeutsches Wirt-schaftsgymnasium, Werischwar – Német Nemzetiségi Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium.
Halad a munka a tetõtérben
Az érettségi vizsgák befejeztével megkezdõdteka gimnáziumban a bõvítési munkák. Az építõk elõször a Major utcai fõépület tetõterének beépítését kezdték meg. A hátsó udvarban a leendõ tornaterem területén elbontották a zeneiskola volt épületét, és végeztek a tereprendezéssel. A 350 millió forintos beruházás kivitelezõje a Magyar Építõ Rt.
Megnagyobbítják és korszerûsítik a Szabadság úti óvodát
Június 29-i ülésén mintegy 220 millió forint összegû fejlesztésrõl döntött a város képviselõ-testülete.
A legnagyobb összegû – közel 120 millió forintos – beruházás a Szabadság úti óvoda bõvítése. A kivitelezéssel – a közbeszerzési pályázatra beérkezett ajánlatok alapján – a képviselõ-testület a Gesztelyi Építõipari Rt.-t bízta meg.Nemcsak a gimnáziumot, a zeneiskolát is bõvítik
Bruttó 50 millió forint keretösszeget hagyott jóvá a képviselõ-testület a zeneiskola bõvítésére. A bõvítés azért vált szükségessé, mert a gimnázium új tornatermének megépítéséhez le kellett bontani azt az épületet, amelyben eddig a képzõmûvészeti és az ütõs tanszak kapott helyet. A bõvítéssel nemcsak ezek elhelyezése válik lehetõvé, hanem két tantermet és négy egyéni gyakorlószobát is kap a zeneiskola.
Eladja egy 14 000 m2-es telkét az önkormányzat
Az épületbõvítések költségeinek fedezésére az önkormányzat értékesíti két összesen 14 ezer m2 területû ingatlanát az iparterületen. Mivel a kisebbik (4000 m2-es) telket az önkormányzat korábban a rendõrkapitányság számára biztosította, a képviselõ-testület kötelezettséget vállalt arra, hogy a településrendezési terv elfogadása után egy, a 10-es úthoz közeli, frekventált területen lévõ ingatlant biztosít a rendõrkapitányság megépítése céljából.
Teljes hosszában megépül a Szent Erzsébet utca
Döntött a képviselõ-testület a Szent Erzsébet utca III. szakaszának megépítésérõl is. Ennek költségei több mint 50 millió forintot tesznek ki. Az útépítés egy részét a 2005. évi súlyadóból kívánja fedezni az önkormányzat. Az utca teljes felújítása közel 110 millió forintjába kerül.
Hárommillió forint kátyúzásra
A képviselõ-testület újabb hárommillió forintot hagyott jóvá útkátyúzásra. Ennek nagy részét a földes utak javítására, kisebb részét – 500 ezer forintot – az aszfaltutak kátyúzására lehet felhasználni. Útkátyúzásra ebben az évben eddig összesen hatmillió forintot állított be a költségvetésbe a képviselõ-testület.
Pilisvörösvár az ATV-ben
Negyven perces városismertetõ filmet forgatott az ATV Pilisvörösvárról. A film megismerteti a nézõt a város történetével, az önkormányzattal, közintézményeivel, a tájházzal és a plébániatemplommal. Egy-egy reklámblokkban vörösvári vállalkozások hirdetik szolgáltatásaikat. A városról és a környezõ tájról bejátszott felvételek remélhetõleg sok nézõnek megtetszenek majd, s tán kedvet kapnak, hogy ellátogassanak hozzánk.
