Vörösvári Újság Online

– Néhány heti töprengés, vívódás után a képviselõ-testületnek több fontos kérdésben is sikerült többségi álláspontot kialakítania. A június 29-i rendkívüli ülésen több mint 220 millió forint értékû beruházásról döntöttek a képviselõk, többek között a Szabadság úti óvoda közel 120 millió forint összköltségvetésû bõvítésérõl. Mi volt az oka annak, hogy az építkezés megkezdésére csak a téma többszöri napirendre tûzése és hosszas tárgyalások után adta áldását a képviselõ-testület?

– Több fontos kérdésben nem volt vita közöttünk. Képviselõtársaim támogatták a Szent István utcai óvoda megszüntetését, mivel mindnyájan tudják, hogy az az épület óvoda céljára elavult, s nem bõvíthetõ. Abban is egyetértettünk, hogy a Szabadság úti óvoda épületéhez építsünk hozzá, s azt alakítsuk át egy korszerû, a mai szigorú elõírásoknak is megfelelõ óvodává. Amiben nem tudtunk megegyezni, az a beruházás forrása volt. A képviselõ-testület nem támogatta azt az elképzelést, hogy hosszú távú hitelt vegyünk fel a beruházás megvalósítására, nem akart a következõ önkormányzati ciklusra áthúzódó elkötelezettséget vállalni. Megjegyzem ez a képviselõ-testület eddig még nem vett fel hitelt, minden elkötelezettségünk korábbról származik. Az útépítésre, a fenyvesi tábor megvételére, a volt Ferro-globus-épület (ma óvoda) megvételére felvett kölcsönök után évi 30-40 millió forint hitel- és kamattörlesztést fizetünk. További 100 millió forintot kell tartalékolni arra, hogy az önkormányzat kezességet vállalhasson a közmûépítésekre felvett lakossági hitelek után.

– Errõl szó sincs, a pénzügyi szakemberek szerint legalább 170 millió forint hitelt úgy fel tudnánk venni, hogy a város normális mûködését az még nem akadályozná. Ráadásul örökölt hiteleink egy része hamarosan le is jár. Mivel azonban a hitelfelvétel ötlete visszatetszést szült a képviselõk többségében, egy másik racionális megoldáshoz nyúltunk, két, területileg összetartozó önkormányzati telek értékesítéséhez. Ez végül is áttörést hozott, és sikerült forrást biztosítani három fontos beruházásunkra.

– A telekeladás véleményem szerint nem kevésbé „rázós” dolog, mint a hitelfelvétel, könnyen megkaphatja a képviselõ-testület, hogy „elkótyavetyéli” a város vagyonát. Ráadásul az egyik értékesítésre szánt telek a rendõrkapitányság számára volt fenntartva. A város közbiztonsága nem elsõrendû szempont?

– Véleményem szerint ez az ingatlan nem volt igazán alkalmas a rendõrkapitányság céljára. Egy ilyen intézménynek központi helyen, közlekedési csomópont, de legalábbis fõközlekedési út mentén kell lennie. Azaz vagy a jelenlegi vagy az építendõ 10-es út mellett. A telkek értékesítésérõl szóló határozatunkban mi ki is mondjuk: kötelezettséget vállalunk arra, hogy egy a 10-es úthoz közeli, frekventált területen lévõ ingatlant biztosítunk a rendõrkapitányság megépítése céljából. A város közbiztonságát tehát igenis elsõrendû szempontnak tartjuk. A rendõrkapitányság megalakulására azonban – a dolgok mai állását tekintve – a közeljövõben egész biztosan nem kerül sor, mivel a Belügyminisztériumnak nincsenek pénzügyi forrásai se az ehhez szükséges rendõri létszám biztosítására, se az épület megépítésére.

– Ön korábban úgy nyilatkozott, ha nem jár le elõzõ polgármesteri megbízatása, a városnak már lenne rendõrkapi-tánysága…

– Most is az a véleményem, hogyha sikerült volna elcserélnünk, a városgondnokság ingatlanát a rendõrségével, az új helyére került rendõrõrsöt fokozatosan kapitánysággá fejlesztették volna.

– Visszatérve a telkekre, mekkora bevételre számít értékesítésükkel az önkormányzat?

– Ez korábban egy összefüggõ telek volt, amibõl durván egyharmadnyi részt hasítottak ki a rendõrkapitányság számára. Így együtt könnyebb is lesz eladni, és sokkal jobban fogja szolgálni a város érdekét. Értékesítésükkel hozzávetõleg 210 millió forint bevételre számítunk. Itt kell elmondanom, hogy ezt az összefüggõ 14 000 m2-es telket annak idején, elsõ polgármesterségem alatt vásároltuk meg, és most a város számára sokszoros haszonnal adjuk tovább. Nagy kár, hogy nem tudtunk akkor több földet vásárolni. Jelenleg – mivel viszonylag kevés ingatlanunk van – csak a szabályozással tudunk beleszólni a város fejlõdésébe. Ami pedig a beruházásokkal és a telekeladással kapcsolatban minket ért vádakat illeti, biztos vagyok abban, hogy szakmailag korrekt, a közösségnek jó és a város fejlõdése szempontjából hasznos, elõremutató döntéseket hoztunk. Nyugodt a lelkiismeretem. Minden fontos döntést viták, indulatok, adott esetben kicsinyes megjegyzések kísérnek. Ezt a döntéshozóknak fel kell vállalniuk. Néhány évvel az új, korszerû óvoda átadása után, ki fog már emlékezni arra, ki mivel érvelt ellene?

– Én finomabban fogalmaznék… Mindenesetre továbbra is minden energiámmal azon leszek, hogy elõrehaladjunk, s döntéseinkben távlatokhoz igazodjunk. Az önkormányzatnak hosszú távon kell gondolkodnia, nem pillanatnyi érdekek alapján.

– Ez az óvoda nincs messze az északi lakókörzettõl, ahol hamarosan családok százai építenek maguknak új otthont. Az õ gyerekeiket már ez az óvoda fogja befogadni.

– A képviselõ-testület 50 millió forint keretösszeget szavazott meg a zeneiskola új épületszárnyának kialakítására. Ezt a döntést is sok bírálat érte…

– A zeneiskola és a gimnázium együttélése az elmúlt évtizedben nem volt mindig harmonikus, ezzel a bõvítéssel a két intézmény – ha nem is teljes mértékig – el tud különülni egymástól, és nyugodtabb körülmények között tudnak mûködni. Biztos vagyok benne, hogy ez a döntésünk is hosszú távon teljes mértékben kifizetõdik és a város kultúrájára, mûvészeti életére jelentõs hatással lesz.

– Nem vitatom a képviselõ-testület mostani döntéseinek helyességét és hoszszú távú hatását. Azt azonban fel kell vetnem, hogy miközben az önkormányzat 400 millió forintot költ nem alapellátású intézményeinek bõvítésére, a város két legfontosabb, alapellátást szolgáló intézménye – a két általános iskoláról van szó – tanteremhiánnyal küszködik…

– Egyik intézmény sem került le a napirendrõl, a Vásár téri iskola tetõtér-beépítésére folyamatosan pályázunk, s készül a Templom téri iskola födémcseréjének és tetõtér-beépítésének dokumentációja, amelylyel szintén pályázni fogunk állami támogatásra.

– A következõ évek nagy beruházása lesz a szabadidõ-központ felépítése, lesz-e elég ereje ahhoz az önkormányzatnak, hogy emellett az iskolabõvítésekre is sort keríthessen?

– Úgy gondolom, hogy olyan nagy beruházások mint a szabadidõ-központ felépítése, vagy a Templom téri iskola rekonstrukciója több évre szakaszolhatók, ütemezhetõk, így a források megoszthatóak.

– Közeleg a búcsú, a vörösváriak legnagyobb közösségi ünnepe, utolsó kérdésem erre vonatkozik. Elképzelhetõ-e, hogy a búcsú néhány éven belül kiköltözzön a megépült szabadidõ-központ mellé?

– Ez a terület – nevezzük városligetnek – pont erre a célra való, s a búcsú idehelyezésével véglegesen megoldódik az a probléma, amely az elmúlt években már sok vihart kavart és sok hamvába holt elképzelést szült.

A szokásosnál nagyobb számban jelentek meg a vörösvári polgárok a Közösségi Ház nagytermében június 21-én tartott közmeghallgatáson. A nagyobb érdeklõdés azonban jórészt egyetlen témának volt köszönhetõ: történetesen annak, hogy hol kívánja elhelyezni a fenntartó önkormányzat a zeneiskola képzõmûvészeti és ütõs tanszakait. A tanszakok jövõje miatt aggódó, demonstráló igazgató, mûvésztanárok és szülõk el is hagyták a termet, miután Grószné Krupp Erzsébet biztosította õket: sikerült mindenki számára megnyugtató megoldást találni a problémára és szeptembertõl a gimnázium által ideiglenesen átadott helyiségekben folytatódhat a tanítás.

Miután a zeneiskola tantestülete és a szülõk elhagyták a termet, a továbbiakban – ahogy az a közmeghallgatásokra általában jellemzõ – oktatással és kultúrával kapcsolatos témákban nem tettek fel a jelenlévõ lakosok kérdéseket.

A közmeghallgatás ezúttal is Grószné Krupp Erzsébet polgármester egyórás beszámolójával kezdõdött. A polgármester asszony kivetített táblázatok segítségével ismertette városunk ez évi költségvetését, a legfontosabb kiadási tételeket, s a bevételi forrásokat. Beszélt az intézmények és a civil szervezetek finanszírozásáról. Hangsúlyozottan szólt az önkormányzat évi fejlesztési és felújítási feladatairól. Ismertette a 2004. évben beadott pályázatokat.

A polgármester elõadása után a polgárok kérdései következtek, amelyek legnagyobbrészt a város infrastruktúrájára vonatkoztak: közlekedési problémák, aszfaltutak hiánya, kátyúzás elmaradása, vízelvezetés hiányosságai stb. A felszólalók közül többen a város üdülõövezetének mostoha sorsát panaszolták fel. Akik itt laknak, úgy érzik, a befizetett adó fejében semmit sem kaptak az elmúlt évtizedekben. Elhangzott, sokan várnak arra, hogy belterületté minõsítsék a területet, s ugyanúgy élhessenek, mint a város többi részében lakók.

A továbbiakban ezen kérdések között tallózunk a közmeghallgatásról készült jegyzõkönyv alapján.

Mergl Zsuzsa Csuka utcai lakos: Az elmúlt években többször kérte Vörösvár önkormányzatát, több aláírás kíséretében, hogy az ingatlanjaikat minõsítsék át lakássá, mert ezek az ingatlanok a lakóépület feltételeinek megfelelnek. Az, hogy üdülõként vagy hétvégi házként vannak nyilvántartva, több dologban korlátozza az ott lakókat. A legfájóbb pont, hogy komoly üdülõhelyi adókat kell hogy fizessenek. Ez nem lenne probléma, ha ezért bármit cserébe kapnának. Amióta ott lakik, egy fûszálat sem mozdított meg az önkormányzat, egyetlen kátyút sem tömtek be a minõsíthetetlen utakon. Kérdése, hogy ez a településrész leválhat-e Pilisvörösvárról, más településhez csatlakozhat-e, önálló lehet-e, vagy mit lehet ebben az esetben tenni?

Wieszt János Õrhegy utcai lakos: Az utca aszfaltozása még tervezési szakaszban sincs. A csapadék lehordja az összes hordalékot a 10-es útra. Esõben térdig érõ vízben járnak. A csatornafedelek 20-25 cm-rel lógnak ki az eredeti szinttõl.

Nándori Ágnes Fogoly utcai lakos: Egy 13 és egy 8 hónapos gyermekkel laknak a Fogoly utcában. Szeretnék igénybe venni a szociálpolitikai kedvezményt. Üdülõnek nyilvánított házban laknak, ami minden szempontból megfelel egy lakóingatlannak. Többen laknak ott egyazon problémával. Szeretnék a terület átminõsítését. Másik problémájuk a szemétteleppel kapcsolatos. Gyerekekkel laknak ott és nem tudnak a kertben tartózkodni, mert büdös van, a nejlonzacskókat szedegetik a fákról, és kiteregetni sem tudnak. Szeretnék, ha a körülményeket megoldanák egy fedett csarnokkal, vagy mással, amivel az ott lakók életkörülményeit jobbá tehetnék.

Grószné Krupp Erzsébet polgármester: Amikor megvásárolták az üdülõterületi ingatlant, akkor tudniuk kellett, hogy az üdülõterület milyen feltételekkel és milyen körülmények között tartozik a városhoz, továbbá a rendezési tervben hogyan szerepel. Ezt a problémát csak az tudja feloldani, hogyha az önkormányzat dönt arról, hogy a várost milyen irányba fejleszti, mely területre mondja azt, hogy egy üdülõterületbõl, vagy mezõgazdasági külterületbõl belterületet és lakóterületet nevesít. A rendezési terv hamarosan elkészül, s ha a képviselõ-testület elfogadja, akkor az érintett üdülõterület vegyes építési övezetté fog válni. Ez azt jelenti, hogy akinek ezen a területen épülete van és egyébként az állandó lakást szolgáló épület céljának megfelel, az a rendezési terv elfogadását követõen kérheti az ingatlanának átminõsítését.

Aki ebben a kérdésben érintett, annak célszerû egy tervezõvel felvenni a kapcsolatot és megnézni, hogy az az épület állandó lakásra alkalmas-e. A jelenlegi építési elõírások szerint ennek komoly hõtechnikai és alaprajzi elrendezésbeli kötelezettségei vannak. Sokan azt mondják, hogy az õ üdülõjük állandó lakásra szolgál, ami véleménye szerint egy szubjektív dolog. A mûszaki elõírása viszont kötelezõ. Ha mindez megtehetõ, akkor az ott lakók is abba a helyzetbe kerülnek, hogy az épületet bõvíthetik, a lakásra építési, bõvítési engedélyt kérhetnek, továbbá bekerülnek abba a körbe, akik a szociális támogatást igénybe vehetik.

Az Õrhegy burkolatát tekintve, véleménye, hogy mindaddig, ameddig a belterületi utak nem rendelkeznek szilárd burkolattal, addig az üdülõterületen nem tudnak utat építeni.

Szakszon József alpolgármester: Az üdülõterület leválására népszavazást kell kiírni. Ez ebben a régióban nem példa nélküli. Remeteszõlõs Nagykovácsiról ugyanilyen okok miatt levált. Az, hogy azóta jobb lett-e nekik vagy nem, javasolja, hogy menjenek el Remeteszõlõsre és érdeklõdjenek iránta. Tudomása szerint azóta is vitában állnak azzal az önkormányzattal, ahonnan leváltak.

Ossó József Kápolna utcai lakos: Kérte, hogy az Önkormányzat támogassa a lakosságot abban, hogy az iparterületet a jövõben csatornázni lehessen. Ehhez szükséges egy új szennyvízátemelõ állomás. A területen lévõ tulajdonosok nem tudják vállalni a szennyvízátemelõ finanszírozását.

Sodró István Erkel Ferenc utcai lakos: A Vágóhíd utcaiak nevében szeretne szólni a kátyúzás végett. A munkagépek ezen a területen mentek fel, az útépítések idején. Tönkre tették az autók a 10-es út és a Vágóhíd utca csatlakozását. A víz, ami a 10-es útról az átereszen keresztül az árokba folyt, az most a Vágóhíd utcán ömlik le. Többször telefonáltak a lakosok és beadványt is készítettek. Szeretnék, hogyha az önkormányzat ezt a problémát záros határidõn belül megoldaná.

Grószné Krupp Erzsébet polgármester: Megígérte, hogy a probléma megoldására forrást fog biztosítani az önkormányzat.

Temesi Ágoston Bem utcai lakos: A piac területe kriminális, ha az ÁNTSZ kijönne, akkor az önkormányzat komoly kritikát kapna.

Vörös Tiborné Petõfi Sándor utca 9. szám alatti lakos: A Fõ út és az Akácfa utca közötti útszakasz elviselhetetlen forgalmát kifogásolta. Amióta a Szent Erzsébet utca felújítása folyik, nagyban megnövekedett a forgalom. Hatalmas autók járják most a Petõfi Sándor utcát, és nagyon nagy zaj van.

Szakszon József alpolgármester: A Petõfi Sándor utca és a Szent Erzsébet utca egy-irányúsításáról a késõbbiekben kell döntenie a képviselõ-testületnek. Kezdeményezte a teherautók kitiltására vonatkozó tábla kihelyezését. Reméli, hogy szeptemberre ez a probléma meg fog oldódni.

Scheller Ferencné Szabadság úti lakos: A Szikla utcából, amióta elkészült a MÁV megálló, esõzéskor több m3 hordalék kerül a Szabadság út burkolatára. Többször kapott felszólítást arra vonatkozóan, hogyha nem hordatja el a hordalékot, megbírságolják. Ez tarthatatlan állapot. Se pénze, se ereje nem engedi, hogy minden esõ után a helyreállítási munkálatokat elvégezze.

Molnár Sándor képviselõ: Tájékoztatja a Harcsa utcai lakosokat, hogy az utcában szilárd burkolatú út addig nem lesz, ameddig a csatornatársulatot meg nem alakították az utca lakói.

A kátyúk betömésére az önkormányzat a forrást fog biztosítani. Kéri, hogy ha mindenki családi házként szeretné lakni az ingatlanát, akkor hassanak a szomszédjukra, hogy vegyenek részt a csatornatársulat megalakításában. Ha elkészül a szennyvízelvezetés, ekkor biztosan szilárd burkolatot kap az út. Ha nem lesz meg a csatornázás, akkor biztosan nem készül el az út. Jelenleg azok az utcák vannak elsõbbségben, ahol minden közmû ki van építve.

Grószné Krupp Erzsébet polgármester: Megköszönte a jelenlévõk figyelmét, bezárta a közmeghallgatást.