 |
Borban az igazság
A Kertbarát Kör borversenyén jártunk„Hejh barátom, honfi társam, / Bort igyál.
Víg, komor, vagy csüggeteg vagy, / Csak igyál.
Borban a gond megbetegszik, / Él a kedv.
Nincs a földön gyógyerõre / Több ily nedv.”
(Vörösmarty: Fóti dal)– Nagyon szép, gömbölyû a borod, Pali – dicsérte meg Pekó József zsûrielnök április 24-én a Közösségi Ház nagytermében a Kertbarát Kör által megrendezett hagyományos borverseny egyik résztvevõjét. Azt, hogy nemcsak egy hölgy vagy egy mûalkotás lehet szép, hanem egy bor is, még tán értettem, dehogy mitõl válik gömbölyûvé, azt már végképp nem. A mellettem ülõ Manhertz János, az egyik tavalyi gyõztes borász világosított fel:
– Ha egy bornak az íze, zamata és illata egyaránt tökéletes és egymással harmonizáló, na, arra mondjuk azt, hogy ‘gömbölyû’. Sajnos én az idén elrontottam a kénezéssel, ezért nem nyerhettem most díjat…
Keszléri József meg – aki szintén elsõ díjas volt tavaly – azért maradt le a versenyben, mert saját bevallása szerint a kelleténél egyszer kevesebbszer fejtette le saját termelésû borát.
Schreck Jánosnak, a Kertbarát Kör vezetõjének is be kellett érnie két harmadik díjjal. Csak Pécs Pálnak sikerült megõrizni a vásárolt szõlõbõl készült vörös borok kategóriájában tavalyi elsõ helyét.
És akkor nézzük a többi gyõztest:
A szigorú zsûri szerint a legjobb fehér bort vásárolt szõlõbõl Weiszer Ferenc készítette. A saját termelésû szõlõbõl Czindrity Antal borászkodta a legjobb vörös, Ziegler Márton a legjobb fehér bort.
Az idén összesen 44 bort neveztek be a kertbarátok a versenyre, ebbõl 21 saját termésû volt.
Említsük meg, hogy a legtöbb pontszámot Gechter Antal kapta a zsûritõl saját szõlõbõl érlelt vörös borára, mivel azonban ebben török kadar mellett meglehetõs mennyiségû othelló szõlõ is volt, díjat nem kaphatott. Ez az Amerikából származó, a filoxérával szemben ellenálló direkt termésû szõlõfajta ugyanis nem felel meg a magyar és nemzetközi borászati elõírásoknak, mivel az egészségre káros metilalkoholt tartalmaz. Az idei legfinomabb, legszebb bort tehát emiatt diszkvalifikálta a zsûri.
Pekó József értékelõ beszédében elmondta, hogy Vörösvár ugyan nem borvidék, mégis büszkék lehetnek az itteni gazdák a boraikra, amikkel akár országos borversenyeken is indulhatnának. Nagyot fejlõdött az itteni borászat, mivel húsz-harminc évvel ezelõtt még háromemberes borokat készítettek a helyi gazdák. (Háromemberes bor: három ember kellett ahhoz, hogy megitassák valakivel. Ketten lefogták a szerencsétlent, a harmadik pedig a szájába töltötte és lenyelette vele a bort.) Ezzel ellentétben a mostani vörösvári borok jól kezeltek, jó ízûek, zamatosak, tiszták és bármikor feltálalhatóak dicséretére válnak a vörösvári gazdáknak.
A borversenyen a pomázi, gödi, nagyatádi és dunabogdányi kertbarát körök delegációi is részt vettek, és a rendezvényt megtisztelte jelenlétével Grószné Krupp Erzsébet polgármester is.
F. A.
