 |
A Szentlélek eljövetelePünkösd ünnepe a Húsvét utáni ötvenedik nap. Eredetileg a választott nép aratási ünnepe volt, amelyhez késõbb hozzáadódott a Sinai Törvényhozás megünneplése. Pünkösd napján a tizenkettõ ismét együtt volt, hogy imádkozzanak. „Egyszerre zúgás támadt az égbõl, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol egybegyûltek. Majd kettõs lángnyelvek lobbantak fel, és szétválva leereszkedtek mindegyikükre. Mindnyájukat eltöltötte a Szentlélek, és különbözõ nyelveken kezdtek beszélni úgy, ahogy a Lélek szólásra indította õket.” (Ap. csel., 2,2 - 4)
Mindenféle nép lakott akkoriban Jeruzsálemben, s mindnyájan saját nyelvükön értették, amit a tanítványok mondtak nekik. A csodálkozó tömegnek Péter arról kezdett beszélni, hogy a gonosz kezek által keresztre feszített Jézus jövendölései beteljesedtek: „Az eljövendõ napokban lelkem kiárad minden emberre. Fiaitok s leányaitok pedig prófétálnak majd, és látomásokat látnak.” Beszédének hatására sokan megtértek, s mintegy háromezren tértek át Jézus vallására, s csatlakoztak az apostolokhoz.
A korábbi ábrázolásokon a tizenkét apostolt láthatjuk, hiszen az áruló Júdás helyébe már megválasztották Mátyást az apostoli testületbe. A Szentlélek ugyanúgy lebeg galamb, illetve másutt sólyom képében felettük, mint ahogy Jézus felett is a Jordán vizében való megkeresztelkedésekor. Amint tehát Jézus a Lélek erejével vitte végbe küldetését, úgy az õt követõk is a Szentlélekkel eltelve folytatják útját. Késõbb Mária lett a Szentlélek eljövetele-ábrázolások központi alakja, mert õ jelképezte ekkor szent fiának egyházát, országának oltalmazóját. Ha a Szentlelket ábrázoló madáralakból hét sugár indul ki, akkor ez a Szentlélek hét ajándékát jelenti, s ha a jelenet olyan épületben történik az ábrázolás szerint, melynek hét oszlopa van, abban az esetben ez Jézus egyházára utal: „Megépítette házát a Bölcsesség, s hét oszlopát is felállította.” (Péld., 9,1)
Olykor Jézus alakját is feltüntetik a Szentlélek eljövetelét ábrázoló képek, mert õ mondta: „kiárasztom rátok Atyám ígéretét.” (Lk, 24, 49) Van olyan mûalkotás is, amelyen extrém módon törpéket, óriás fülû, kutyafejû figurákat láthatunk, sajátos nyelven értelmezve az idegen népeket, melyeket az apostoloknak tanítványaikká tesznek. A barokk mûvészet mennyezetfreskóin elõszeretettel ábrázolták ezt a jelentet, s egy német templom kupolájában az elõbbi elemek szinte mindegyike együtt van: a galamb, a hét ajándékot jelképezõ hét angyalcsoport, a hét oszlopos épület, és az akkor ismert négy földrész népeinek sokasága. Ilyen kimeríthetetlen kifejezéstára van az ábrázoló mûvészetnek az egyházi mûalkotá-sok területén is.
Vörös Ildikó
Egyházi eseménynaptár
Május 30. Pünkösdvasárnap
17 óra: Ünnepi miserend. Bérmálás a plébániatemplomnál, tartja Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök. Közremûködik a Német Nemzetiségi Fúvószenekar.Május 31. Pünkösdhétfõ
10 óra: Az erdei kápolna búcsúja. Német–magyar mise a Német Nemzetiségi Fúvószenekar közremûködésével.Június 6. 1/2 10-kor elsõ áldozás a bányatelepi kápolnában.
Június 13. Úrnapja
9 órakor ünnepi szentmise a plébániatemplomban, utána körmenet.
Dr. Réthy Zoltán
KörmenetA büszke térdek meghajolnak,
A sok kis kéz virágot hint,
A földre szállott Isten mellett
Hitet teszünk szívünk szerint.
Egy útat jár a falu népe,
Egy nyelven egy imát dalol,
A lengõ zászlók erdejében
Egy lett a Pásztor és Akol.
