 |
|
|
Mit kell tudni az EU-ról?Európai parlamenti választás
Szûk három hónap múlva mind a 25 tagállamban megtartják az európai parlamenti választásokat. Hazánk 24 képviselõt juttathat a 732 fõre bõvülõ testületbe. A képviselõk nem oszlanak kormánypárti és ellenzéki részre, s nem is nemzetiségük szerint foglalnak majd helyet a patkóban. Politikai hovatartozásuk szerint nagyobb platformokba tömörülve politizálnak majd öt éven át.
Az Európai Parlament az Unió polgárai által közvetlenül választott képviselõtestület. Jelenleg a tizenöt tagállam 626 képviselõje alkotja, a csatlakozás után huszonöt tagra bõvülõ Unió pedig 732 képviselõnek ad majd helyet. Az egyes tagállamokat megilletõ képviselõi helyek a népesség szerint alakul, ám a konkrét elosztásban szerepet játszanak államközi kompromisszumok a kisebb tagországok javára. Hazánk 24 képviselõt juttat majd az Európai Parlamentbe. Noha az Európai Parlament hasonló jogkörrel rendelkezik, mint a nemzeti országgyûlések, néhány fontos különbség mégis akad. Míg az egyes parlamentek maguk a törvényalkotók, itt az Európai Parlament a Tanáccsal együtt megosztva látja el ezt a szerepkört. Ugyanakkor a törvényhozói hatáskör mellett költségvetési hatásköre és demokratikus ellenõrzési jogköre is van, mint minden rendes parlamentnek.
Érdekes különbség az itthon is megszokotthoz képest, hogy az Európai Parlament nem oszlik kormánypárti és ellenzéki részre. A képviselõk a parlamenti patkóban nem nemzetiségük szerint foglalják el helyeiket, hanem a jobbára azonos értékeket valló, a tagországbeli pártok összefogása alapján létrejött politikai csoportokba tömörülnek. A jelenlegi ciklusban a legnagyobb erõt az Európai Néppárt és az Európai Szocialista Párt képviseli.
Az Európai Parlament székhelye Strass-bourg, itt zajlanak a plenáris ülések, ám a parlament mûködése három központban zajlik. Strassbourg mellett Brüsszel és Luxemburg is fontos szerepet játszik. Brüsszelben üléseznek a parlamenti bizottságok, vagyis a döntés-elõkészítõ testületek, valamint itt zajlanak a politikai csoportok találkozóinak jelentõs része. Luxemburg pedig a hivatali apparátus és a fõtitkárság székhelye. Ezt nagyjából úgy kell elképzelni, mint hazánkban a Parlament, a Miniszterelnöki Hivatal és a Képviselõi Irodaház hármasát. A nemzeti gyakorlathoz képest az Európai Parlament képviselõinek mandátuma nem négy, hanem öt évre szól. Vélhetõen azért, hogy az egyes parlamentek összetétele ne legyen párhuzamos az Európai Parlamentével.
Európa soron következõ parlamenti választása júniusban lesz. Hazánkban június 13-án kell ikszelni. A választás listás lesz, vagyis nem képviselõkre, hanem pártokra fogunk szavazni. Bármely párt állíthat listát, aki össze tudja gyûjteni a megfelelõ számú ajánlást. Ahhoz, hogy egy párt képviselõt juttathasson az Európai Parlamentbe, a szavazatok legalább öt százalékát kell megszerezni. Vélhetõen erre a négy parlamenti párt lesz képes. A 24 képviselõ pártbeli összetétele a szavazatok eloszlása alapján alakul majd ki. A kampányt burkoltan már megkezdettnek tekinthetjük. A kampánycsend egy nappal a szavazás elõtt lép majd életbe. Az Európai Parlamentbe jutó képviselõk megtarthatják itthoni képviselõi helyüket is, ez nem jelent összeférhetetlenséget.
Szabó Emese
