 |
|
|
Királyi vér
Dr. Opál Sándornak és családjának megrázó történeteNem szeretnénk a kereskedelmi televíziók, vagy a bulvárlapok stílusában hangzatos jelzõkkel élni, de az alábbi megdöbbentõ történetek – amelyek a világon elsõként a Vörösvári Újságban jelennek meg – biztos, hogy mindenkire mély hatást gyakorolnak majd.
Az elképesztõ, minimum európai, de inkább világméretû és fontosságú históriának a felgöngyölítése 2000-ben Csehországban kezdõdött meg. Talán az ország közelgõ EU-csatlakozása miatt, talán másért, a legjobb szlovák és cseh történészek kutatásai alapján hatalmas munkával megalkottak egy családfát. A Wegrosták családfáját, akiknek a tiszteletére egy családi múzeumot is létesítettek. A Wegrosta család ugyanis nagyon fontos szerepet játszott az európai uralkodóházak történelmében. Tõlük származik például a Habsburg - ház. A család egyik tagja, Andreas Wegrosta bajor fõherceg (más megnevezéssel koronaherceg) az 1600-as évek végén a jelenlegi Csehország területére, a szudétanémet alföldre tette át a székhelyét. (Innen ered a csehek érdeklõdése a család iránt.) Az õ egyik leszármazottja volt például Mária Terézia császárnõ is.
A történelem viharai azonban ezt a családot sem kímélték. A XIX-ik, XX-ik században sokuknak csak az üldöztetések, a kínzások, vagy a halál jutott osztályrészül. Vagy kényszerûségbõl az illegalitás. Egészen eddig a percig. Most azonban eljött az idõ, hogy a magyarországi leszármazottak is felfedjék kilétüket és elmondják történelmüket. Íme dr. Opál Sándornak és családjának megrázó története.
Dr. Opál Sándor (született Wegrosta Sándor, 1944, Gyula) apai ágon közvetlen rokonságban áll több európai uralkodó családdal, német és cseh királyokkal, valamint a Habsburg-házzal is. Anyai ágon pedig, az angol királyi családdal, így II. Erzsébet királynõvel is. Nagyanyja, nemes marosnémethi Némethy Julianna, másod-unokatestvére volt annak a Rhédey Claudina grófnõnek, aki II. Erzsébet angol királynõnek volt az ükanyja. Némethy Julianna édesapja, nemes fényessi Fényessy Károly István nagybirtokos az 1848-49-es szabadságharc idején a Kossuth-kormány egyik pénzügyi támogatója volt. A szabadságharc leverése után megfosztották vagyonától és rangjától.
Opál Sándor nagyapja, Wegrosta Anton, 1857-ben Sternbergben született, onnan vándorolt be Magyarországra. Ugyanúgy, ahogy az õ édesapja, Emanuel Wegrosta, a német császár üldöztetései miatt számûzetésben nevelkedett. (Az uralkodócsaládok közötti harcok alapvetõen meghatározták Európa történelmét.) Opál Sándor édesapja, id. Wegrosta Ferenc 1894-ben Erzsébetfalván született. Parafenomén képességekkel rendelkezett. Élete nagy részét a diktatórikus rendszereknek a fõnemeseket üldözõ politikája miatt rendõri felügyelet alatt töltötte. Az elsõ világháborúban haditengerészként szolgált, több kitüntetésben is részesült. Hazatérése után 1917-ben az illegálisan mûködõ, a magyar függetlenségért harcoló Magyar Testvéri Közösség nevû szervezet egyik elõdjének lett a felderítõje. Így lépett be 1919-ben a kommunista Vörös Õrségbe, és szerezte meg élete kockáztatásával Kun Béla népbiztos titkos haditerveit. Ezeket megpróbálta elvinni a Horthy Miklós által vezetett Nemzeti Hadsereg szegedi fõparancsnokságára, de útközben elfogták. A Lenin-fiúknak nevezett állambiztonsági terrorista különítményesek hosszas kínzások után a Budapesti Rendõrfõkapitányság udvarán ki akarták végezni. Menyasszonya és késõbbi felesége kérésére azonban néhány perccel a tûzparancs elhangzása elõtt az Etelközi Szövetség nevû, titkos fõnemesi szervezet emberei berobbantották az épület kerítését, és kimentették. A Tanácsköztársaság bukása után a volt vörösõrök számára létesített sarkadi munkatáborba került, és amíg nem tudta tisztázni magát, rendõri felügyelet alatt tartották. Kiszabadulás után asztalosként dolgozott. Késõbb a gyulai gróf titkos kapcsolataként és az angol király rokonaként részt vett az idõközben Horthy ellen fordult royalista szervezkedésekben, ezért ismét rendõri felügyelet alá került. 1944-ben Gyula közelében kényszersorozott katonaként szovjet hadifogságba esett, társaival együtt gyalogosan Szibériába hurcolták. Egy évvel késõbb az NKVD, a szovjet kémelhárítás tisztjei, hadifogolytársai elõtt elrettentésül elevenen megnyúzták. Id.Wegrosta Ferenc ugyanis nem volt hajlandó elárulni, hogy a foglyok közül rajta kívül kik a német származásúak, mert ez az érintettek azonnali kivégzését jelentette volna. Helyettük inkább õ halt mártírhalált. A szovjet hatóságok késõbb eltûntnek nyilvánították.
Dr. Opál Sándor legidõsebb testvérét, ifj. Wegrosta Ferencet az ÁVH 1950-ben koholt vádak alapján bebörtönözte és megkínozta. Parafenomén képességei segítségével azonban két évvel késõbb megszökött. Ezután 1963-ig teljesen, ezt követõen a korlátozott kádári amnesztia után részleges illegalitásban élt. Külföldi uralkodói családok segítségével létrehozta és haláláig irányította a titkos, Szovjetellenes Magyar Nemzeti Ellenállási Mozgalom (SZEM) elnevezésû, több ezer fõs szervezetet. 1982-ben gyanús körülmények között hirtelen meghalt.
Az elszenvedett kegyetlenségek miatt a magyarországi Wegrosta család legtöbb tagja nevet változtatott. A rendszerváltozásig csak a közvetlen családtagok ismerték igazi származásukat és történelmüket.
Dr. Opál Sándor a hadtudományok kandidátusa, a politológia egyetemi doktora, parafenomén, bioenergetikus, pszi-sebész, ezoterikai és különleges hadviselési szakértõ, Tanárky Sándor-díjas tudományos kutató. Már három évesen folyékonyan írt és olvasott. Bátyja tanácsára, 1966-ban nevet változtatott. A sors furcsa fintora, hogy képességeire felfigyelt a magyar titkosszolgálat is. Történelem-filozófia tanári diplomájának megszerzése után a belügyi szervek életveszélyes fenyegetése miatt politikai hírszerzõ tiszt lett. A Szovjetunióba vitték, ahol többek között orvosi és parapszichológiai képzésben részesült. 35 évesen a moszkvai Lomonoszov Egyetem titkos tiszteletbeli orvosprofesszorává nevezték ki. Mindezt azért, mert elismert képességei miatt, Benkey András belügyminiszter parancsára Leonyid Iljics Brezsnyev szovjet, és Kádár János magyar pártfõtitkár titkos bioenergetikai gyógyítójaként is kellett dolgoznia. (Hivatalosan egyébként egészen a legutóbbi idõkig sem a volt Szovjetunióban, sem Magyarországon nem ismerték el a bioenergetikát gyógyító módszerként. Ezzel felmérhetetlen károkat okoztak és okoznak, az ezektõl az információktól és tudástól megfosztott orvosoknak és betegeknek. Mindez hatalmas arcátlanság.) Többször elõfordult, hogy a november 7-i moszkvai ünnepségeken a betegeskedõ Brezsnyev közelében a dísztribünön állt, hogy szükség esetén a segítségére legyen. Dr. Opál Sándornak ezzel a képtelen helyzettel kellett együtt élnie.
A rendszerváltás után a Magyar Tudományos Akadémia Köztestülete és több más tudományos egyesület is a tagjai közé választotta. Tagja a Magyar Természetgyógyászok Szövetségének, és a Descartes Egészségkommunikáció Nemzetközi Szövetségnek is. A fõvárosban saját természetgyógyászati rendelõt és tanintézetet tart fenn. Eddig több mint ezer bel- és külpolitikai témájú cikke, több mint száz tudományos publikációja jelent meg, és több titkosított könyvnek a társszerzõje. De téved, aki azt hiszi, hogy a fõnemesi családból származó gyógyító élete ma már nem rejt veszélyeket. Ismeretlen tettesek többször is gyilkosságot kíséreltek meg ellene. Életét csak para-fenomén képességeinek és harcmûvészeti tudásának köszönheti.
Jogos lehet a kérdés, hogy mindezt mégis miért fedi fel most a magyar királyokkal is kapcsolatban álló, ezeréves múltra is visszatekintõ Wegrosta család egyik tagja? És, hogy a világon elsõként (rövidített formában) miért a Vörösvári Újságban jelenhetnek meg ezek az életutak, sorsok? Nos, dr. Opál Sándor nem vágyik politikai szerepre, a továbbiakban csak a gyógyításnak akarja szentelni az életét. De úgy véli, a cseh kezdeményezés után, Magyarország EU csatlakozása kapcsán hazánkban is eljött az ideje, hogy beszéljünk ezekrõl a dolgokról. Mert Magyarország ma már szabad ország, ahol az embereknek joguk van megismerni a saját történelmüket. És azért nyilatkozik nekünk, mert szeretné, ha elsõként az ország legnagyobb német nemzetiségû települése ismerné meg a Wegrosták életét.
Amely a cikkíró véleménye szerint felkavaró, magával ragadó, példaadó és tanulságos. A maga részérõl kalapot emel a tetteik elõtt. És az a véleménye, hogy ha valaki ezek után magyar-német ellentétet szít, vagy semmibe veszi az egykori és jelenlegi nemeseket, uralkodókat, az kötöznivaló bolond. Az ellenfelet másutt kell keresni, mert a rendszerváltás óta megszûnt az emberek származás szerinti megkülönböztetése és osztályozása.
Várhegyi Ferenc
