 |
A Német Nemzetiségi Önkormányzat híreiA Német Nemzetiségi Önkormányzat az elmúlt idõszakban négy ülést tartott:
2004. 07. 09-i ülésén (jelen voltak Manhertz Mártonné, Müller Márton, Sax Ibolya, Sax László) a következõ határozatokat hozta meg:
– Elfogadta az óvodák és az iskolák nevelési, ill. oktatási és minõségbiztosítási programját.
– Az önkormányzat leselejtezett számítógépét a Heimatvereinnak ajándékozta.
– A Ligeti Cseperedõ Óvoda német nemzetiségi munkaközössége által 2004. június 14-18. között megrendezett szakmai, módszertani és nyelvi továbbképzést 30 000.- Ft-tal támogatta.
– A Német Nemzetiségi Általános Iskola és a Templom Téri Általános Iskola 3-3 tanulóját a német nemzetiségi területen nyújtott kimagasló teljesítményért könyvjutalomban részesítette.
A diákok a „Die Geschichte und Volkskunde der Gemeinde Werischwar” c. könyvet kaptak összesen 10.080.-Ft értékben.
Az ülésen az önkormányzat tagjai foglalkoztak a pilisvörösvári falumúzeummal és úgy döntöttek, hogy a „Hagyományõrzõ Egyesület” 2004. évi támogatását egy adott célra adják ki. (Például: regisztrálás, rendrakás, felújítás vagy kiállítás megrendezése.)
Ezért 2004. augusztus 6-án egy tágabb körben újra találkoztak a falumúzeumban.
A jelenlévõk (Bogár Erika, Gromon Andrásné, Keszthelyi László, Müller Márton, Sax Ibolya, Sax László és Temesvári Anna) elmondták észrevételeiket, javaslataikat a múzeummal kapcsolatban, majd arra az elhatározásra jutottak, hogy szakemberre bízzák a múzeum jelenlegi állapotának felmérését. Jakabné Heller Anna, a Magyarországi Német Tájházak Szövetségének elnöke szeptember 16-án megnézte a tájházat, és megígérte, hogy szakmai véleményét október folyamán eljuttatja az önkormányzat számára.
A Német Nemzetiségi Önkormányzat 2004. 09. 29-i ülésének (jelen voltak az önkormányzat részérõl Manhertz Mártonné – az ülés elsõ részén –, Sax Ibolya, Sax László és a meghívott intézmény- és egyesületvezetõk többsége) fõ témája a 2004-es Pilisvörösvári Nemzetiségi Napok programja volt. Az ülés végén hosszas beszélgetés alakult ki a vörösvári nemzetiségi élettel kapcsolatban, melynek során a jelenlévõk a következõ észrevételeket tették:
Többen megjegyezték, hogy Vörösváron sajátos jelenség az, hogy egy-egy ember vagy egyesület kisajátít magának bizonyos dolgokat, mást ezek közelébe nem enged, utána pedig csak az ún. „schimpfölést” lehet hallani, hogy senki nem segít neki. Meg kellene találni annak módját, hogy hogyan lehetne a szemmel láthatóan kevés taggal mûködõ egyesületekben (lásd „Heimatverein” és „Hagyományõrzõ Egyesület”) a tagság létszámát növelni, olyan programokat vagy feladatokat találni, amelyben sokan érdekeltek és szívesen vesznek részt benne.
A szüreti felvonulással kapcsolatban a következõk hangzottak el:
A felvonulás tartalma, értelme évrõl évre halványodik. A szervezõknek fel kellene tenniük a kérdést, hogy mi a céljuk a szüreti felvonulással és bállal, és ennek ismeretében megszervezni a rendezvényt.
A felvonuláson résztvevõ csoportok sorrendjével sem értett mindenki egyet. Javaslat: a felvonulás legyen rövidebb, de tartalmasabb. A felvonuló csoportok a város egy-egy pontján rövid kis mûsort adhatnának elõ, ahelyett, hogy némán végigvonulnának az utcákon. Továbbá többen stílustalannak tartották, hogy a felvonulás végén a felvonulóknak dobozos sört osztogattak egy személyautó csomagtartójából. Javaslat: a Vásár téren a szürethez illõ standok lehetnének, ahol bort vagy mustot vásárolhatnának vörösvári boros gazdáktól mind a felvonulók, mind pedig a nézõk. Némi népi étel (pogácsa, perec, zsíros kenyér) árusítása is jó lenne. A bálon pedig a kisbíró szerepet továbbra is folytatni kellene, és valahogy el kellene érni, hogy a Kultúrházban is legyenek vendégek, ne mindenki a kempingbe menjen. Szégyen, hogy egy olyan országosan és külföldön is elismert zenekar, mint a Bravi Buam bálján alig néhány ember lézeng. Nem biztos, hogy ez csak a kultúrház mellékhelységei szörnyû állapotának és a házban mûködõ felszolgálás gyenge minõségének köszönhetõ.
Ezen kívül felmerült a Falumúzeum ügye is, de Sax László elnök úr tájékoztatta a jelenlévõket, hogy az önkormányzat ez ügyben már tett néhány lépést, kezdeményezést. Továbbá jelezte azt is, hogy a Német Nemzetiségi Önkormányzatnak az egyesületi rendezvények megszervezésébe nincs beleszólása.
Az önkormányzat legutóbbi ülésére 2004. október 8-án került sor. A jelenlévõk (Müller Márton, Neubrandt István, Sax László, Sax Ibolya) a következõ fontosabb határozatok hozták:
– A Német Nemzetiségi Tánccsoport 50 éves jubileumi rendezvényének támogatása 300.000.- Ft-tal.
– A Hagyományõrzõ Egyesület célzott támogatása a Falumúzeum állományának regisztráltatása céljából 450.000.- Ft-tal.
– Amikor a Német Nemzetiségi Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 2002-ben benyújtotta intézménybõvítési pályázatát, az akkori Német Nemzetiségi Önkormányzat (több környezõ település kisebbségi önkormányzatával együtt) 300.000.- Ft támogatást ajánlott fel, hogy ezzel is hozzájáruljon a pályázat sikeréhez. 2003-ban az újonnan megválasztott testület is biztosította az intézményt afelõl, hogy amennyiben a pályázat sikeres lesz, támogatni fogja a beruházást. Ezt a 300.000.- Ft-os támogatást a gimnázium most ténylegesen megkapja egyik tantermének berendezésére.
– A Gradus Egyesület pótköltségvetési kérelmét és tanulmányi támogatási igényét az önkormányzat elutasította.
Német Nemzetiségi Önkormányzat
Meghívóaz északi régió német nemzetiségi kultúrcsoportjainak gálamûsorára
Einladung zur fünften Kulturgala der Ungarndeutschen Kulturgruppen der Region Nord
2004. november 21-én, vasárnap 15 órakor kerül megrendezésre Piliscsabán a Mezõgazdasági és Erdészeti Szakközépiskola Tornacsarnokában (József A. u. 2.) az Északi Régió Német Nemzetiségi Kultúrcsoportjainak Gálamûsora.
Fellépõk:
Pilisszentiváni Vegyeskórus, Keil Ernõ Zenekar, Budapest, Ceglédberceli Asszonykórus, Piliscsabai Ifjúsági Tánccsoport, a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Fúvószenekar, a megalakulásának 50 éves jubileumát ünneplõ Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Tánccsoport, Dunabogdányi Sváb Zenekar.
A Gála keretében kerül sor a régió által alapított megyei kitüntetések átadására.
Köszönet mindenkinek!A Heimatverein nevében köszönetet mondunk a szüreti felvonulás és bál minden résztvevõjének:
a lovasoknak, a hintósoknak, az óvodásoknak, az iskolásoknak, a gimnázium tanárainak és diákjainak, a Német Nemzetiségi Vegyes Kórus tagjainak, a tûzoltóknak, a polgárõröknek, a Speciális Otthon lakóinak, a zenekaroknak, a nemzetiségi táncosoknak, a Fivének.
Köszönjük a Kertbarátok Köre tagjainak a borkóstoló megszervezését.
Köszönjük minden vállalkozónak a támogatását. Köszönjük a Pest Megyei Önkormányzat támogatását, amit pályázat útján nyertünk el.
Remélem, a felvonulás és a bál mindenkinek tetszett és a jövõben is támogatják rendezvényünket. Egyesületünk minden tagja sokat dolgozik azért, hogy rendezvényeink színvonalasak és sikeresek legyenek.
Manhertz Mártonné, a Heimatverein elnöke
Kulturtreffen der GJU in Werischwar
Die Gemeinschaft Junger Ungarndeutscher (GJU) ist eine Landesorganisation der ungarn-deutschen Jugend, die am 31. Dezember 1989 im Lenau-Haus, in Pécs von 50 Jugendlichen gegründet wurde. Ihre Ziele sind, die Lage der ungarndeutschen Minderheit zu verbessern, ihre Sprache, Traditionen und Kultur zu pflegen, die den späteren Generationen weiter-zugeben, das ungarndeutsche Identitätsbe-wusstsein zu verstärken und die Assimilation so wie möglich zu verlangsamen. Die Organisation hat noch vor, mit in- und ausländischen Jugendorganisationen Kontakte aufzunehmen, sich der Europäischen Union zu nähern, die Jugendlichen zu aktivisieren, sie zur Demok-ratie zu erziehen, ihnen positive menschliche Werte zu übermitteln, und die Möglichkeit eines tätigen Gemeinschaftslebens zu schaffen.
Mit den Programmen und Veranstaltungen möchte die Organisation diese Ziele verwirklichen. Die zentralen Programme sind ziemlich vielfältig, so z B. Kinder-, Jugend-, Tanz- und Sprachlager, Ausflüge, Kulturabende, Wettbewerbe, Sprachkurse, Diskussionsabende, Ausstellungen und Bewerbungen. Mit diesen Veranstaltungen haben sie vor, die Zielsetzun-gen, die deutsche Sprache und die Lage unse-rer Minderheit bekannt zu machen und die Ju-gendlichen zu einer Gemeinschaft zu formen.
Die Teilnehmer des Kulturtreffens
im FestumzugAm Wochenende vom 24-26. September hat das erste Kulturtreffen der GJU in Werischwar stattgefunden. Zu diesem Anlass wurden Tanzgruppen aus Harast/Dunaharaszti, Werischwar, Taksony/Tax, Schambek/Zsám-bék, Nadasch/Mecseknádasd és Ofala/Ófalu eingeladen.
Außer den Tänzern waren auch GJU-ler aus Bonnhard/Bonyhád und Schom-berg/Somberek dabei. Ziel des Treffens war, dass sich die Tanzgruppen und damit auch die Freundeskreise besser kennen lernen.
Am ersten Abend zeigten die Teilnehmer im Camping ihr Können. Jede Gruppe trug jeweils drei Tänze in wunderschönen Trachten vor. Nach dem Auftritt hatten sie dann bis spät in die Nacht die Möglichkeit, einander näher kennen zu lernen und bei ungarndeutscher Musik gemeinsam zu feiern.
Am nächsten Tag beteiligten sich dann die Jugendlichen am Weinlesefest und schlossen sich dem Festumzug der örtlichen Vereine und Kulturgruppen an. Nach dem langen und fröhlichen „Spaziergang” hatten die Tänzer abends einen weiteren Auftritt und konnten sich nachher auf dem traditionellen Weinleseball weiter amüsieren.
Hoffentlich haben auch einige Jugendliche aus Werischwar Lust bekommen, dieser Lan-desorganisation beizutreten und später even-tuell auch in Werischwar einen Freundeskreis zu gründen.
Ibolya Sax
Német Tájházak I. Országos Találkozója
2004. október 9-én Himesházán került megrendezésre a Német Tájházak Elsõ Országos Találkozója. Magyarországon 320 tájház mûködik, melybõl több mint ötven tájház vagy helytörténeti gyûjtemény német.
A találkozón Pilisvörösvárról hárman vettek részt: Bogár Erika, a helyi gimnázium tanára, Gromon Andrásné, a Hagyományõrzõ Egyesület elnöke, és jómagam a Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjaként.
Az egész napos programon az elõadóktól számos hasznos információt hallottunk a tájházak létrehozásáról, berendezésérõl, mûködtetésérõl, illetve a múzeumpedagógiáról és a népismeret tanításának módszertanáról. Megtudtuk, hogy az elsõ és legfontosabb kérdés egy tájház esetében – ha az épület már megvan – tisztázni, hogy ki az épület tulajdonosa (önkormányzat, alapítvány, egyesület, magántulajdon). Ezután következik az épület régi állapotnak megfelelõ helyrehozása. A megnyitás után pedig a házat õrizni, gondozni kell.
Több szempontból is elengedhetetlen, hogy a múzeum mûködési engedéllyel rendelkezzen.Ehhez viszont a tárgyak nyilvántartásba vétele és beleltározása szükséges. Továbbá kell hozzá rendszeres költségvetés és látogathatóság. Nem árt, ha a múzeumnak van egy kis propagandája is: tábla, nyitvatartási rend, írásos dokumentáció, múzeumvezetõ. Alapvetõ dolog a koncepció és a hitelesség kérdése.
Dr. Füzes Endre, a Magyarországi Tájházak Szövetségének elnöke elõadásában a múzeum berendezésérõl a következõk hangzottak el: tudnunk kell, hogy a tájház milyen kort és szociális réteget képvisel, hiszen ennek megfelelõen kell berendezni. A helytörténeti jellegû anyagokat (fotók) célszerû nem a lakóházban elhelyezni, hanem valamelyik másik épületben, mint például a kocsiszín vagy a mûhely. Ezek tematikus kiállítások berendezésére is alkalmasak. Ezen kívül nem mindegy az sem, hogy mit helyezünk el az udvarban, és hogy hogyan néz ki a porta. Itt azt is szem elõtt lehet tartani, hogy egy tájház mindenféle kulturális rendezvény gerjesztõje lehet, hiszen az udvar és a melléképületek általában kitûnõen alkalmasak rendezvények befogadására.
Lantosné dr. Imre Mária néprajzkutató a tárgyak beszédessé tételét hangsúlyozta, hiszen a látogatók számára az is érdekesség, ha az adott tárgyak életérõl (mikor kaptuk, kitõl, mi a funkciója) tudunk nekik mesélni.
Szó volt az élményszerû múzeumpedagógiai foglalkozásokról is, melynek mottója a következõ: „Fedezd fel, próbáld ki, éld át!”. A pedagógusok munkáját eredményesebbé teheti, ha a diákokat tudatosan felkészítik egy-egy tájház látogatás elõtt, esetleg konkrét feladatokat adnak nekik (pl. kérdõív), melyeket a múzeumban kell megoldaniuk.
A helytörténeti gyûjtemények általában mindenhol egy-egy buzgó vezetõ lelkes szervezõ munkája eredményeként jönnek létre. Fenntartásukhoz azonban a pénzen kívül a közösségi akarat, de fõleg a közösség szervezõ munkája szükséges, hiszen egy ember nem tud a karbantartásról (textíliák cserélésérõl, mosásáról, tárgyak átrendezésérõl, a ház „felöltöztetésérõl”, a porta rendben tartásáról), a megfelelõ propagandáról, a modern technika alkalmazásáról, a látogatók fogadásáról stb. gondoskodni.
A pilisvörösvári falumúzeum sok mindenben megfelel a felsorolt elvárásoknak, de a megnyitása óta (1993) rengeteg tennivaló halmozódott fel. Összefogással, a Hagyományõrzõ Egyesület újjáalakításával talán nálunk sem reménytelen a helyzet. Bízom benne, hogy akadnak még olyan vállalkozó szellemû személyek, akik szívesen vesznek részt elméleti és gyakorlati tájházi mûhely továbbképzéseken, és az itt megszerzett tudásukat a múzeumi teendõk szakszerû ellátásában is kamatoztatni fogják.
A magyarországi német tájházak egyik szép példája a himesházi tájház, melynek tisztaszobájában a következõ feliratot találtam: „Was Mütterlein mir einst beschert, halt' ich in diesem Schranke wert.”
Sax Ibolya
30 éves a solymári asszonykórus
A Solymári Hagyományõrzõ Asszonykórus 2004. október 17-én ünnepelte megalakulásának harmincadik évfordulóját. Ez alkalomból a Kórus egy szép ünnepi mûsort rendezett a solymári Mûvelõdési Házban. A jubileumi koncert mellett elhangzottak a délután során meglepetésszámok; a kórus "rejtett tehetségei" jódlit és duókat énekeltek, az unokák, dédunokák pedig mondókákkal, énekekkel lepték meg az aszszonykórust és a szép számú közönséget. A kitûnõen megszervezett mûsor közben felvillant egy-egy videóklip, fotóbevágás, amelyek a kórus életének jelentõsebb eseményeit, legszebb pillanatait elevenítették fel.
Az évforduló alkalmából a kórustagok összeállítottak egy képkiállítást és megjelentettek egy kiadványt is az elmúlt harminc évrõl.
Hagyományõrzõ munkájukhoz további sok szép sikert és jó egészséget kívánunk nekik!
Sax Ibolya
