Vörösvári Újság Online

A Petõfi Rádió Csúcsforgalom címû mûsorát szeptember 24-én Pilisvörösvárról, a Spar parkolójából közvetítették. A mûsor készítõi jól kipécézték maguknak a helyszínt: a délutáni csúcsforgalomban lassan araszoló kocsisorok félóránként feltorlódtak a vasúti átjárónál; a türelmetlen autósoknak sokszor még az ellenvonatot is ki kellett várniuk. Fékcsikorgás, tülkölés, berregõ motorok, szitkozódás, benzingõz… Lantos Gábor mûsorvezetõ hitetlenkedve nézett kollégájára, Bánki Gyulára: – Te, Gyula, én nem emlékszem, hogy a mûsorban valaha is tapasztaltunk volna ilyen mostoha körülményeket… – Én sem emlékszem – mondja fejcsóválva Bánki Gyula –, ez tényleg csúcsforgalom a javából!

A péntek délután 5 és 6 óra között közvetített mûsorban megszólalt Grószné Krupp Erzsébet polgármester, aki röviden felvázolta városunk közlekedési helyzetét, hangsúlyozva, hogy az itt lakók számára egyre súlyosabb gondokat okoz a 10-es út elviselhetetlen forgalma. A polgármester asszony ezúttal is bírálta a Levegõ Munkacsoport tevékenységét, mivel ez a környezetvédõ szervezet akadályokat gördít az út megépítése elé. Duma Viktor, a Pemák mûszaki igazgatóhelyettese a megépítendõ új úttal, Bozsó Zoltán rendõr ezredes a Pest Megyei Rendõr-fõkapitányság közbiztonsági igazgatója, fõkapitány-helyettes a jelenlegi 10-es úttal kapcsolatos kérdésekre válaszolt.

– Évek óta hallunk már a 10-es út elkerülõ szakaszának megépítésérõl. Miért megy ez ilyen lassan? Miért tart ilyen soká, amíg egy gondolatból aszfaltcsík lesz? – kérdezi Lantos Gábor Duma Viktortól.

– Tudomásul kell vennünk, hogy az infrastrukturális beruházások rendkívül drágák. A szándék, az akarat általában megvan, az anyagi lehetõségek nem. Másik gátló tényezõ, hogy a hosszú elõkészítés alatt a környezet fejlõdik és változnak az igények, új szempontok merülnek fel, amelyeket az érintettek érvényesíteni szeretnének az útépítés során. Emiatt a terveket gyakran át kell dolgozni. Hosszú idõ után mostanra jutottunk el addig, hogy az elkerülõ elsõ szakaszával – az ürömi csomóponttól Pilisvörösvárig tartó résszel – kapcsolatban minden önkormányzattal megegyeztük. Sajnos most egy környezetvédõ szervezet akadályozza az engedélyezési eljárást. Valóban védeni kell a környezetünket, és ma már az útépítések során rendkívüli módon megszervezzük a környezetbe való beavatkozást, az optimális megoldásokat keresve. Megértjük a környezetvédõk érveit, de mi azt mondjuk: nemcsak környezetvédelmi, hanem embervédelmi csoportokat is létre kellene hoznia a lakosságnak, hogy az õ érdekeiket is hangsúlyozottan és erõteljesen tudják érvényesíteni az engedélyezési eljárás során.

– Polgármester asszony, nem próbált egyezkedni a környezetvédõkkel? – fordul a mûsorvezetõ Grószné Krupp Erzsébethez.

– Készséggel egyezkedünk bárkivel, ahogy – nevezzük néven – a Levegõ Munkacsoporttal is, ha azzal eredményt lehet elérni. Ugyanakkor sérelmezem azt, hogy ma szinte bárki beavatkozhat az engedélyezési eljárásba, pedig véleményem szerint közvetlenül a lakosságot kell megkérdezni: mondják el õk, akik itt élnek: mi lenne nekik a jó. Az országban az elmúlt évtizedekben 100 kilométer-számra épültek településeket elkerülõ utak, ahol pedig a forgalom meg sem közelítette azt, ami Vörösváron nap mint nap folyik. Nálunk pedig mindig valamilyen akadálya van az út megépülésének.

– Igaz, hogy 2007-re elkészül az út? – kérdi Lantos Gábor a Pemák képviselõjétõl.

– Terveink szerint a teljes elkerülõ szakaszt – a fõvárostól a 117-es kesztölci útig – 2007-re átadjuk – hangzik az egyértelmû válasz.

– Rendõri szempontból ez az út szinte kezelhetetlen… – jegyzi meg Lantos Gábor Bozsó Zoltánhoz fordulva.

– Sajnos évek óta folyamatosan nõ a forgalom ezen az úton, naponta 25000-nél is több autó halad át a városon, és ez szám valószínûleg tovább fog nõni, hiszen egyre többen költöznek ki az agglomerációba.

– Egy balesetnél, úgy tudom, sokszor messzirõl érkezik a rendõri segítség?

– Ha csak anyagi kárral járt a baleset, a helyi kollégák foglalkoznak az üggyel, ha személyi sérülés is történik, meg kell várni a Budaörsrõl érkezõ helyszínelõket. Változás ebben akkor remélhetõ, ha Pilisvörösváron esetleg nagyobb rendõri egység lesz, illetve megépül a rendõrkapitányság… A 10-es út egyébként nem tartozik a nagyon rossz baleseti statisztikával rendelkezõ utak közé.

Grószné Krupp Erzsébet polgármester zárszavában felkérte a Csúcsforgalom munkatársait, hogy 2007-ben, az új út átadása után jöjjenek el ismét Vörösvárra, s közvetítsék innen mûsorukat… Lantos Gábor és Bánki Gyula örömmel elfogadták a meghívást.
Mi, vörösváriak alig várjuk már azt a mûsort… A város apraja-nagyja csüggeni fog a rádión…

Az elmúlt idõszakban 8 esetben tûzhöz, 6 esetben közlekedési balesethez riasztották a vörösvári tûzoltókat. Egy alkalommal pedig egy sérült ember elszállításához kértek segítséget a mentõk, akit a szûk csigalépcsõ nem tudtak levinni a mentõautóhoz.

A tüzek nagy részét a száraz idõjárás okozta: avar, tarló gyulladt ki.
Sajnos három épülettûz is volt az elmúlt idõszakban. A Bocskai utcában és a Szent Erzsébet utcában melléképületekben keletkezett tûz. Mindkét helyszínen jelentõs szerepük volt a lakóknak is a tûzoltásban, az õ hathatós közremûködésük nélkül a nagyobb károk keletkeztek volna a tûz miatt. (Fotó: John Gábor.)

Október 5-én a Bányakápolna utca egyik négylakásos társasházában keletkezett tûz, melynek következtében e ház egyik szobája kiégett. A tûzoltók feltételezik, hogy a tüzet ágyban való dohányzás okozhatta. A tûz miatt szerencsére senki sem sérült meg.

Nem mondhatják viszont ezt el annak a balesetnek a szenvedõ alanyai, amely október 15-én történt Piliscsaba és Pilisvörösvár között a 10-es úton. Egy Csaba felõl érkezõ személygépkocsi kisodródott az útról, majd a pályatestre visszatérve felborult. A gépkocsivezetõ kirepült a jármûbõl, utasa pedig maga mászott ki a roncsból. Mindketten súlyosan megsérültek.

Az elmúlt hetek legtragikusabb eseménye az október 1-jei vasúti gázolás volt. A vélhetõen öngyilkossági szándékból a sínekre feküdt fiatal férfi kettévágott testét a vörösvári tûzoltók emelték ki a vonat kerekei alól.

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2004. október 1-jétõl feloldotta a tûzgyújtási tilalmat. A zártkertekben, és a kijelölt tûzrakó helyeken ismét lehet tüzet gyújtani.