Vörösvári Újság Online

A Greenpeace olyan nemzetközi zöld szervezet, mely célul tûzte ki, hogy otthonunk, a Föld egészségesebb legyen. Alkotmányunk kimondja, hogy mindenkinek joga van a tiszta, egészséges környezethez – így nyugodt lélekkel támogathatjuk a Greenpeace törekvéseit. Az önzetlen szervezet a világ negyven országában próbál segíteni mostohán elhanyagolt környezetünkön, hogy a következõ nemzedék életkörülményeit javítsák. Békés eszközökkel harcolnak a veszélyeztetett állatfajok kihalása ellen, küzdenek a megújuló és környezetbarát energiahordozók felhasználásáért, és támadják a Föld klímáját befolyásolni kívánó vállalatokat, államokat. A szervezet nem hagyja magát irányítani kormányok, pártok által.

Kizárólag magánemberek támogatásából tartja fönn magát. Olyan problémákra hívja fel a figyelmet, melyeket piaci vagy politikai okokból eltitkolni igyekeznek a közvélemény elõl. Alaszka partjainál leállították az atomkísérleteket, felléptek az esõerdõk irtása ellen, betiltatták a bálnavadászatot.

Nem kell messzire tekintenünk: környezeti károk, katasztrófák országunkat is sújtják. Talán még nem felejtettük el a pár évvel ezelõtti nagy folyó- és tószennyezéseket, a Tiszán kipusztult állat- és növényvilágot, melyet a verespataki aranybányából a folyóba eresztett cián okozott.

De egy még közelebbi példaként említhetnénk a Zengõn tervezett katonai lokátor felépítését, melyet szintén civil szervezetek hiúsítottak meg kitartó demonstrálással.

A Greenpeace bátor helytállása és hosszú távú gondolkodása a világon mindenhol elismerést vált ki a tisztességesen gondolkodó emberekbõl. A szervezet sikere a nyilvánosságban rejlik.

Nem kell ahhoz hivatalosan is csatlakozni a Greenpeace-hez, hogy céljaik megvalósításában segítsük õket. Ha kicsit alaposabban körülnézünk szûkebb környezetünkben, azonnal észre fogjuk venni a minket körülvevõ piszkot, szemetet, az elhanyagolt utcákat, árkokat, a kicsavart facsemetéket, a gázolajat csöpögtetõ teherautókat és a szörnyû körülmények között tartott állatokat. Tegyünk ezek ellen mi is a lehetõségeinkhez mérten! A település megválasztott képviselõinek az a feladata, hogy a mi érdekeinket képviseljék, jelen esetben a tiszta környezethez való jogunkat érvényesítsék. Számolják fel és büntessék az erdõt szennyezõket, a város belterületén hangos, koszos, levegõszennyezõ tevékenységeket (példaként említve a Görgey és a Tûzoltó utcában felállított aszfaltõrlõ esete), a hanyag kerttulajdonosokat!

Szerencsére az emberek egyre tájékozottabbá válnak, kezdik felismerni, hogy környezetünk védelme nem csak a környezetvédõk feladata, hanem közös ügyünk és egészségünk záloga.

Ha azt akarod, hogy valami jól legyen elvégezve, tedd meg magad, s ne hagyd másra!

Pilisvörösvár és környéke élõvilága címmel rendezett fotókiállítást az egyesület a Közösségi Házban, a Vörösvári Napok programjaihoz kapcsolódóan. Színvonalas fotókon mutattuk be a városunkat körülölelõ hegyek, erdõk növényeit, virágait. A kiállítás látogatói környékünk énekesmadarainak sokféleségérõl is meggyõzõdhettek, a szemléltetésként bemutatott madárpreparátumok révén. A „Süvöltõk” Pilisi Madárbarát Kör közremûködésével nyílott erre lehetõség.

Szeptember 11-én, szombaton került sor évelõ növények ültetésére a Klapka utca Szamos Marcipán melletti háromszög alakú terelõszigetén. Verõfényes kora õszi idõben gyomtalanítással kezdõdött a munka. A Leskó Bt. által a helyszínre szállított több mint félszáz virág elültetéséhez egy köbméter termõföldet használt fel az egyesület. A kemény talajelõkészületi munkát követõen kerültek a földbe a virágok. A késõ délutáni órákra fejezõdött be az ültetés, amelyet követõen került sor egy köbméter gyöngykavics felhasználásával a szegély kialakítására. A termõföldet és a gyöngykavicsot a Józsa Sped szállította az ültetésre kijelölt területre.

Október végére, november elejére tervezi az egyesület az õszi faültetéseket. A kijelölt helyszínek: a szabadságligeti templom parkolója melletti és a Szabadságliget vasúti megállóhoz közeli terület.

Az októberi túrákra szeretettel várjuk az érdeklõdõket. A tervezett útvonalakon Pilisvörösvár környékének õszi természeti szépségeiben gyönyörködhetnek a túrákon részvevõk, SzontaghOttó vezetésével.

A Pilisvörösvári Környezetvédõ és Természetbarát Egyesület tervezett túrái

Tervezett útvonal:
Pilisszántó - László kúpja - Pilis-tetõ - Pilis-nyereg - Vörös út - Pilis-oldal - Pilisszántó

Táv: 14 km. Szint: 550 m.
Találkozó: 8.50-kor a Vásár téren.
Visszaérkezés: 16.00-ig a Vásár térre.
Utazási költség:
teljesárú jegy: 254 Ft, diákjegy: 82 Ft.

Tervezett útvonal:
Solymár - Ördöglyuk-barlang - Zsíros-hegy
- Turista-fal - Hosszú-árok - Pilisszentiván
- Pilisvörösvár

Táv: 14 km. Szint: 450 m.
Találkozó: 9.15-kor a Vásár téren.
Visszaérkezés: 16.00-ig a Vásár térre
Utazási költség:
teljesárú jegy: 127 Ft, diákjegy: 41 Ft.

A jövõ a szelektív hulladékgyûjtésé
Pályázat hulladékszigetek létesítésére

A Hulladékgazdálkodási törvény az önkormányzatok számára egyelõre nem teszi kötelezõvé a szelektív hulladékgyûjtés bevezetését. Ugyanakkor minden felelõsen gondolkodó ember számára világos, hogy a szelektív hulladékgyûjtésre való áttérés, és a hulladékok minél nagyobb arányú újrahasznosítása minden település elemi érdeke és halaszthatatlan tennivalója. A gyûjtés, feldolgozás új módszerét az Európai Unióhoz csatlakozott Magyarországon is sürgõsen és kötelezõen be kellene vezetni. Az a település cselekszik helyesen, amely nem vár a jogszabályi változásokra, hanem már most megteremti a szelektív hulladékgyûjtés feltételeit, és rászoktatja polgárait a környezettudatos magatartásra.

Aki régi uniós országokban gyakran megfordul, pontosan tudja, mirõl is van szó. Nyugati szomszédaink nagyon igényesek és „válogatósak”. Számukra természetes, hogy nem dobnak mindent számolatlanul és ömlesztve a kukába. Ott elképzelhetetlen, hogy papír és fém, mûanyag és üveg, ételmaradék és veszélyes hulladék egyazon edénybe kerüljön, s végezetül újrahasznosítás nélkül kerüljön vissza értéktelen szennyezõanyagként a természetbe.

Európa környezetre igényesebb felében a hulladékok fajtánkénti válogatása már teljesen természetes egy ott élõ polgár számára.

Ausztriában például a településeken szinte minden hasznosítható terméket különválogatnak. (A derék sógorok még a temetõi mécseseket is külön kukába gyûjtik - a kiszuperált autórádiókról, háztartási kisgépekrõl nem is beszélve.)

Pilisvörösváron a szelektív hulladékgyûjtés közel egy évtizede indult el, s mára már kezd mindennapjaink részévé, magától értetõdõ dologgá válni. Köszönhetõ ez annak, hogy lelkes pedagógusok karolták fel az ügyet. Iskoláinkban, óvodáinkban ma tudatosan szoktatják a gyerekeket a hulladékok szelektív kezelésére. Elévülhetetlen érdemei vannak a szelektív hulladékgyûjtés iskolai bevezetésében dr. Harmat Attilánénak, a Vásár téri iskola tanárának.

Természetvédõ tevékenységéért 2003-ban Pilisvörösvárért emlékéremmel tüntették ki. Az iskola kezdeményezésére még a környezetvédelmi tárca is felfigyelt. 1996-ban Baja Ferenc miniszter is meglátogatta az intézményt, hogy tájékozódjék az ott végzett környezetvédelmi munkáról.

Az iskola udvarán mostanság is minden hónap elsõ csütörtökén egy hatalmas konténert helyez el a Rumpold, amely órák alatt megtelik mûanyaghulladékkal. Nemcsak az iskola tanulói vagy azok szülei helyezhetik el itt a kiválogatott mûanyagot (fõleg flakonokat, dobozokat), hanem bárki a városból. Az óvodákban ugyancsak évek óta gyûjtik a mûanyagot.

Az összegyûjtött mûanyagot a tinnyei Holofon Kft. dolgozza fel és hasznosítja újra.

A városban papírgyûjtés is folyik. Az intézmények udvarain egy dorogi hulladékgyûjtõ cég gördíthetõ konténereket állított fel, s azokat rendszeresen üríti.

A Rumpold gondoskodik arról, hogy az üveghulladékokat is külön lehessen gyûjteni. A városban több helyen elhelyezett konténerei (például a Kápolna utca elején) mindig hamar megtelnek.

Mindezek még csak kezdõ lépések annak érdekében, hogy utolérjük vagy legalábbis megközelítsük a szelektív hulladékgyûjtés nyugat-európai szintjét.

A szelektív hulladékgyûjtés általánossá tétele és fejlesztése érdekében a Rumpold Bicske Kft. megállapodást kötött az önkormányzattal a Települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztése címû pályázaton való részvételrõl. A pályázatot 15 db négy gyûjtõedényes gyûjtõsziget és egy speciális hulladékgyûjtõ, -szállító jármû vásárlására nyújtja be az önkormányzat 41 millió forint értékben. A pályázaton az összeg 70%-át lehet elnyerni. Az önrészt a Rumpold-Bicske Kft. biztosítja.

Sikeres pályázat esetén a képviselõ-testület dönt majd arról, hogy a város mely részein helyezik el a 15 gyûjtõszigetet. A négy gyûjtõedényben külön lehet gyûjteni a papírt, az üveget és a mûanyagot. Az elszállításukról a Rumpold-Bicske Kft. fog gondoskodni.

Ez persze még a jövõ zenéje, hiszen addig a pályázatot meg is kell nyernie az önkormányzatnak. Bízzunk benne, hogy ez a mindnyájunk által üdvözölendõ elgondolás zöld utat kap és hamarosan újabb lépést teszünk Európa felé.

A Rumpold által Pilisvörösvárott tervezett szemétgyûjtés Budapesten már eredményesen mûködik. Az elmúlt évben bevezetett módszer a vártnál sokkal népszerûbb lett. Az alábbiakban ezzel kapcsolatban idézünk a Népszabadság egyik augusztusi cikkébõl:

„A tavalyi esztendõ õszén száz gyûjtõszigettel és három speciális jármûvel indult útjára a budapesti szemétválogatás. A startra jelentõs késéssel került sor, a magyar fõváros mellett nemcsak a többi európai fõváros, hanem a hazai nagyvárosok döntõ többsége is elhúzott. Az illetékesek éveken át azzal válaszoltak a szelektív gyûjtés bevezetésének idõpontját firtató kérdésekre, hogy a fõvárosiak tudata még nem érett meg a lépésre (azaz hiába állítanák fel a külön gyûjtés infrastruktúráját, a budapestiek nem lennének elég lelkesek és fegyelmezettek a válogatásban).

Az élet alaposan rácáfolt erre a feltételezésre: idõközben a gyûjtõautók számát hétre kellett emelni, a régi jármûvek nem bírtak az egyre növekvõ szelektált szemétmennyiséggel. Átlagosan havonta 230-240 tonnányi anyagot szállítanak el a gyûjtõszigetekrõl."

(Forrás: Hargitai Miklós:
A lakosság felkészült.
Népszabadság, 2004. augusztus 7. )

Egy József Attilai utcai lakos küldte el szerkesztõségünknek a következõ levelet, amelyet a Rumpold-Bicske Kft. számára címzett. Miután választ nem kapott levelére, arra kért minket, járjunk utána, vajon jogos-e a követelése az elmaradt zsákokat illetõen.

„Tavaly június 1-jei dátummal küldték ki a pilisvörösvári ingatlantulajdonosoknak a hulladékbegyûjtésre kötendõ szerzõdéseket.
A kísérõ levélben a 2003-as évre 10 db 60 literes zsákot ígértek az érvényes matricával rendelkezõknek. Ebbõl az õsz folyamán 6 db zsákot megkaptam. A hiányzó 4 db-ot ez idáig még nem.

– Amennyiben komolyan gondolták, mikor kapjuk meg az ígért 4 db zsákot a 2003. évre?

– Ha mégsem, miért nem értesítenek errõl bennünket. (Egy vállalt – be nem tartott – kötelezettséget nem illik agyonhallgatni!)

– Értsük úgy, hogy a ki nem osztott 4 zsák árával automatikusan megemelték minden háztartás 2003. évi szemétszállítási díját?

– Ha mint szerzõdõ fél eljárok a KFT-nél, miért nem hívnak vissza vagy értesítenek arról, hogy kívánják módosítani a kettõnk között létrejött szerzõdést?”

Megkeresésünkre Rák József, a Rumpold-Bicske Kft. ügyvezetõ igazgatója a következõ tájékoztatást adta:

– A szerzõdésekben valóban benne volt a plusz négy zsák, ez azonban késõbb úgy módosult, hogy a vállalat ehelyett zöldhulladék-gyûjtési akciót szervez. Az akció idején nem kell Rumpold-feliratos zsákokat kitenni, a szemetesek minden zsákot elszállítanak.

Tudomásul véve Rák úr szavait, megjegyezzük, hogy az errõl szóló tájékoztatás nem volt megfelelõ, s ebbõl fakadt olvasónk jogos panasza is.

Több olvasónk méltatlankodott amiatt is, hogy a Rumpold az idén már nem osztja ki a zsákokat, hanem el kell fáradni értük a pilisvörösvári telephelyre.

Rák úr erre válaszolva elmondta, nagyon sok probléma, reklamáció volt az elmúlt évben emiatt. Fõleg az okozott gondot, hogy a kukák mellé kitett zsákok egy része eltûnt. Ezért döntöttek úgy, hogy jobb híján a zsákokat a telephelyen lehet csak átvenni. Igaz, nem kell személyesen a tulajdonosoknak odafáradnia, mást is megbízhatnak vele.

Rák úr szerint keresik az esetleges jobb megoldást az ingyen zsákok kiosztására, és ebben számítanak a lakosság ötleteire, véleményére is.