Vörösvári Újság Online

Becsöngettek! – Vigyázat! Gyerekek! – intik óvatosságra az autósokat az õszi szélben lobogó feliratok az iskoláknál. Magam is lassítok kerékpárommal: itt is, ott is hátitáskás gyerekek bukkannak fel, s lepik el az utcát. Mint csigaházat viszik magukkal degeszre tömött táskájukat, benne „könyv, toll, tinta, ceruza” – mondaná Weöres Sándor – „rontom-bontom” – kedves, affektáló gyerekhangján. Na meg: walkman, discman, manager calculator és mobiltelefon… – tenném én hozzá. Hiába, haladni kell a korral!

Változnak a szokások, elvárások, szabályok. A tantervek is változnak. Kényszeresen. Új politikai kurzus, új tanterv. Mint levetett kabátot, dobják félre négy év után mindegyiket. NAT 1, KERETTANTERV, NAT 2… és két év múlva: KERETTANTERV 2?

A sokat átélt, tapasztalt tanárok nem sokat törõdnek ezzel, saját belsõ tantervük van ilyesféle fejezetekkel: gyermek, haza, tudás, igazság, szeretet, erkölcs, érték. Nem ingatják meg azt a tanigazgatás hol liberális, hol konzervatív hullámai, a tajték, a hab.

Akik most itt araszolnak elõttem és viszik hátukon a tudomány csigaházát.
A mi családunkban is egy kis szöszke lány elsõs lett. Micsoda nap egy ember életében, amikor elõször átlépi az iskola küszöbét!?

Izgatottság, kíváncsiság, igyekvés, büszkeség. S elõtte talán egy kis félelem is… „Kora reggel rohanás, rontom-bontom, nem könnyû a tanulás, csak aszondom.” Aztán ki könnyebben, ki nehezebben hozzászokik a mindennapi iskolába járáshoz, a leckékhez, a kréta csikorgásához, a tanító néni homlokráncolásához, a piros és fekete pontokhoz, a csengõ dallamához…

Így van ez, mióta világ a világ…
Ilyenkor szeptemberben a táskás, tornazsákos gyerekeket nézve, mindenkinek eszébe jut a múlt: az eltûnt, boldog gyermekkor. A hulló õszi levelek mint naptár lapjai peregnek, hónapok, évek fordulnak át, s máris ott találjuk magunkat a szûk iskolapadban, egykori osztályunkban.
Olajos padló – mosolyodom el hirtelen, vajon az elõttem lépdelõ kisiskolások tudják-e, mi az. Igen, az olajos padló az osztályteremben. Milyen jó kis foltokat lehetett szerezni nadrágra, kabátra egy-egy jó kis padlón hempergõs verekedés közben. Otthon aztán lehetett magyarázni a foltokat… Hiába…

Aztán… a Stollwerk… „Ki kér stolit?” – jártak körbe minden szünetben a srácok az udvaron a kemény ragacsos édességet árulva. Mennyibe is került? 10 fillér volt vagy 20, már nem tudom.

És még… a vascsõ az iskola udvarán. Senki nem tudta, milyen célból állt ott, de hamar kitaláltuk, mire használhatjuk: egyik kézzel megfogtuk és körbe-körbe szaladtuk, míg el nem szédültünk a rohanásban…

Sok-sok kedves emlék, ami haszontalan kacat tán másoknak; nekünk kincs, lelkünk kincsei. Jó õrizni õket.

A kisiskolások befordulnak az iskola szélesre tárt kapuján. Megszólal a csengõ. Kezdõdik egy újabb tanítási nap.

Köd borong; száll a daru
Zúgva fenn az égen;
Száll s meleg hazát keres
Déli messzeségen;
Néki ott virít a hon,
Hol nincs tél az ormokon.

Sárga a virágbokor,
A lomb hervadandó;
Amit látsz, oh föld fia,
Hamvatag, mulandó.
Gyarló létbõl a kebel
Jobb hazába esdekel.

Szív, beteg szív, itt az õsz;
Lombjaid lehulltak,
S többé földileg neked
Õk ki nem virúlnak;
De ne szálljon bú reád:
Lelsz te is majd más hazát.

Nyugdíjba vonult dr. Bernd Rieder, Gröbenzell polgármestere. Rieder úr igen sokat tett a városaink közötti partnerkapcsolat erõsítéséért, az õ lobbizásának köszönhetjük a gimnáziumnak nyújtott német támogatást is. 1996-ban Pilisvörösvár Díszpolgára kitüntetésben részesült.

Szeptember 3-án, életének 63. évében elhunyt Maráth Ottó nyugállományú honvéd százados, volt önkormányzati képviselõ. Hamvasztás utáni búcsúztatása katonai tiszteletadással szeptember 27-én volt az Óbudai temetõben.

Szeptember 7-én életének 92. évében elhunyt dr. Rübl János tanár, a Vásár téri általános iskola volt igazgatóhelyettese, városunk díszpolgára. Dr. Rübl Jánost szeptember 17-én kísérték utolsó útjára családtagjai, tanártársai, tanítványai és tisztelõi a vörös-vári temetõben.

Szeptember 13-án nem hivatalos látogatáson Vörösváron járt Göncz Árpád volt köztársasági elnök és felesége. A házaspár esküvõi tanúként jelent meg a Városháza dísztermében. A házasulandókat – Farkas Jácintot és Tóth Lyudmila Karlovnát – Grószné Krupp Erzsébet polgármester és Halmschlá-ger Margit anyakönyvvezetõ eskette össze.
Göncz Árpád és felesége a ceremónia után ellátogattak az Emil cukrászdába.

Szeptember 29-én 16.05-kor az ATV-n megismétlik a korábban már vetített, Pilis-vörösvárról szóló riportfilmet.

Lapunk nyomdai munkálatainak kezdetekor kaptuk a hírt, hogy a „Csúcsforgalom” címû rádiómûsor szeptember 24-i adásának helyszínéül Pilisvörösvárt szemelték ki. Mit mondjunk?! Jó választás volt. Nálunk mindig csúcsforgalom van.

Tisztelettel meghívom Önt és Családját az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére 2004. október 23-án megrendezésre kerülõ városi rendezvényre.

– 16 órakor a zeneiskola dísztermében: Himnusz
– Grószné Krupp Erzsébet ünnepi beszéde
– Emlékmûsor
– Pilisvörösvár Város Önkormányzata által alapított díjak, kitüntetések átadása
– Szózat

17 órakor fáklyás felvonulás a gimnázium - Szabadság út - Iskola utca - Hõsök tere útvonalon