Érettségi körkép
a vörösvári gimnáziumból

A Német Nemzetiségi Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium 12. osztályosainak érettségi vizsgái 2005. május 6-án kezdõdnek. A diákok közép- és emelt szintű érettségi vizsgát tesznek, májusban zajlanak az írásbeli vizsgák, júniusban pedig a szóbelik. A pilisvörösvári intézményben nemzetiségi német nyelv és irodalomból minden végzõs diák emelt szintű érettségit tesz. Ennek kapcsán kerestük meg az iskola igazgatóhelyettesét, Búza Jánosnét.

– Hogyan alakul a közép- és az emelt szintű érettségik aránya az Önök intézményében?

– 84 végzõs tanulónk van, akik összesen 129 emelt szintű tantárgyi vizsgát tesznek. Ez a szám az összes vizsga 34%-a.

– Mi jelenti a legnagyobb kihívást a megváltozott vizsgarendszerben?

– Nagyon megváltozott a vizsgák formája. Minden tárgyból van írásbeli és szóbeli vizsga is. Az írásbeli vizsgák részekre bomlanak, ahol az egyes részekre külön-külön is nagy figyelmet kell fordítani, semmit nem szabad rutinszerűen végeznünk. Minden új jogszabályt figyelembe kell venni, és a vizsgáztató tanárok tudomására kell hozni, ugyanis az objektív értékelés biztosítása érdekében sokkal nagyobbak a kötöttségek, mint eddig voltak. Megváltozott a vizsgatételek összeállításának módja, ezáltal a diákok felkészítésének metodikája is.

– Van-e újdonság az érettségire jelentkezés terén?

– Már nemcsak a 12. év végén, tanulói jogviszonyban tehetõ le az érettségi, hanem új vizsgatípusok is megjelentek. Ha a diák egy adott tantárgyból az érettségihez szükséges követelményeket teljesíti, akkor elõrehozott érettségivel akár 10., 11. osztályban is vizsgázhat. Természetesen a sikertelen érettségi után javító vizsgát lehet tenni. Ha a tanuló nincs megelégedve az érettségin kapott tantárgyi osztályzattal, akkor tanulói jogviszonyon kívül a késõbbiekben ismétlõ vizsgát tehet. Sikeres érettségi után – ugyancsak tanulói jogviszonyon kívül – lehetõség van kiegészítõ vagy szintemelõ érettségi vizsgára. A kiegészítõ vizsga olyan tantárgyból lehetséges, amelybõl a vizsgázónak még nincsen érettségi eredménye. A szintemelõ akkor válik szükségessé, ha valakinek idõközben emelt szintű érettségire van szüksége ahhoz, hogy a kiválasztott felsõoktatási intézménybe bekerüljön.

– Milyen nyelven zajlanak a vizsgák?

– Mindenki olyan nyelven vizsgázik, amilyen nyelven az adott tárgyat tanulta. Ezzel egy régi anomália szűnik meg az intézményben: végre elismertté válik a német nyelvű történelem vizsga. Eddig ugyanis azok a tanulóink, akik történelembõl akartak felvételizni, ezt csak magyarul tehették meg a választott felsõoktatási intézményben. Most viszont a német nyelvű történelem érettségit ugyanúgy elfogadja a felsõoktatási intézmény, mint a magyar nyelvűt.

– A vizsgák rendje mennyiben változott?

– Az emelt szintű tantárgyi vizsgák írásbeli és szóbeli része egyaránt független, emelt szintű tantárgyi bizottságok elõtt zajlik májustól a kijelölt vizsgaközpontokban. Ennek eredményérõl – pontosabban arról, hogy hány százalékot teljesített a tanuló – értesül a vizsgázó diák iskolája. A júniusi iskolai érettségi vizsgán csak a középszintű érettségik zajlanak. Természetesen azokból a tárgyakból, amelyekbõl emelt szinten érettségizett a tanuló, már nem vizsgázik, csak az érdemjegyét kapja meg az elõzetesen megküldött adatok alapján. Intézményünk speciális helyzetben van. Mivel minden végzõs tanulónk emelt szinten érettségizik nemzetiségi német nyelv és irodalomból, így annak érdekében, hogy a gyerekeknek ne kelljen utazniuk, a független bizottságot kirendelik az iskolába.

– Az érettségivel együtt nyelvvizsgát is kapnak a diákok?

– Természetesen. Felsõfokú „C” típusú nyelvvizsgát az a tanulónk kap, aki nemzetiségi német nyelv és irodalomból emelt szinten érettségizik, vizsga-teljesítménye 60-100% közötti, és emellett még két tárgyból német nyelvű érettségi vizsgát tesz (akár közép-, akár emelt szinten). Középfokú „C” típusú nyelvvizsgát kapnak az ugyanezen feltételek közt érettségizettek közül azok, akik 20-59% között teljesítenek.

– Igaz-e, hogy intézményüket német nemzetiségi emelt szintű regionális vizsgaközpontnak jelölte ki az OKÉV (Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont)? Mit jelent ez?

– Igen, ez így van. Mivel a régióban nálunk a legnagyobb a nemzetiségi német nyelv és irodalomból emelt szinten érettségizõk száma, így az a döntés született, hogy a Közép-Magyarországi Régióban iskolánk biztosítsa a vizsgahelyszínt. Ez nemcsak azt jelenti, hogy intézményünkbe kirendelik a független, emelt szintű tantárgyi bizottságokat, hanem a régió összes nemzetiségi német nyelv és irodalomból emelt szinten érettségizõ diákja dolgozatát is a pilisvörösvári Német Nemzetiségi Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában javítják. Ez egyfajta szakmai hitelességet is jelent az iskola megítélését illetõen, ezzel együtt szaktanárainkra is nagyobb felelõsség hárul.

– Remélem, az új vizsgarendszerrel kapcsolatos aggodalmak az érettségi kezdetéig az egészséges vizsgadrukk szintjére szelídülnek. Diáknak, tanárnak egyaránt sok sikert kívánok a premierhez.

Szeitz Teodóra

Március 17. - Szent Patrick Nap
Az ír nép ünnepe

A Templom Téri Általános Iskolában március hónapban az ír partneriskoláktól kapott csomag egy új ünnepet ismertetett meg velünk: Szent Patrick napját. Elsõ hallásra egy egyszerű vallási ünnepre, esetleg szertartásra gondolhatnánk. De ez az ünnep több ennél: Írországról, az ír néprõl szól. Ezen a napon az emberek elmennek a templomba, megemlékeznek egyházuk alapítójáról, és a misét elsõsorban a hittérítõknek ajánlják föl. Másfelõl ezen a napon minden elõtérbe kerül, ami ír. Ez az õ nemzeti ünnepük. Nem csak pátosszal, hanem örömmel, jókedvvel ünneplik magukat, nemzetüket.

Illik ezen a napon valami zöldet viselni, hiszen ez az õ országuk színe. Vigyázat! Ha ezt a reggeli öltözködésnél elfelejtjük, egy kis csipkedésben lehet részünk! A szerencsénket biztosíthatjuk, ha keresünk egy lóherét, amit aztán ki is tűzhetünk. Napközben egy-egy pubba is betérhetünk, ahol „Boldog Szent Patrick-napot!” felkiáltással bárkivel koccinthatunk. Ha elõrelátóak vagyunk, barátainknak, ismerõseinknek az ünnep elõtti napokban feladhatunk egy képeslapot, melyben sok szerencsét és boldog ünnepet kívánhatunk. Az utcai felvonulások fokozzák az ünnepi hangulatot, este táncmulatság, tűzijáték zárja a napot. A szerencse sok mindenhez jól jön, kiváltképp, ha hiszünk abban, hogy találkozhatunk egy kincset rejtegetõ manóval. Márpedig ez Írországban bárkivel megtörténhet. A szigetlakók ugyanis úgy tartják, hogy mielõtt õk a szigetre érkeztek volna, a hazájukban tündérek, manók és törpék laktak. Sok történet szól arról, hogy hogyan találták meg a békés együttélés módját. Tehát a velük való találkozás ma is lehetséges! Különösen a kis leprikonokra érdemes figyelni március 17-én. ( Ha megvan a lóherénk nagyobb az esély a találkozásra!) Kik is õk? Kis manók, a tündérek cipészei. Amikor ráérnek, egy bokor alján üldögélnek. Ha ügyesek vagyunk és elkapunk egyet, akkor megtudhatjuk tõle, hogy hova rejtette arannyal teli edényét. Talán a szivárvány tövébe vagy egy kút mélyére? Ki tudja? De figyelem! Igen ravaszak! Vigyázzunk vele, ne hagyjuk becsapni magunkat!

Az írek bárhová vetõdjenek a világban, megtartják ezt a napot. Így aztán nem véletlen, hogy Amerikában, ahol igen sok ír kivándorlóval találkozhatunk, természetesen nagyszabású ünneplések zajlanak. Kiváltképp New Yorkban, ill. Chicagóban, ahol még a folyót is zöldre festik ezen a napon, sõt, kipróbálhatjuk a zöld színű sört is. (Élelmiszer-színezékrõl van szó.) Ma már nálunk is egyre több helyen találkozhatunk az ünnephez kapcsolódó programokkal.

Mi történik ezen a napon az iskolákban? Természetesen megemlékeznek védõszentjükrõl, majd pedig játékok töltik ki a napot. Nem volt ez másképpen a Templom Téri Általános Iskolában sem. A faliújság már elõre jelezte, hogy milyen ünnepre készülünk. Kérdéseket írtunk ki, melyekre a jó választ egy dobozba dobhatták a gyerekek. A jó választ adók között kisorsoltuk az Írországból kapott ajándékokat (könyv St. Patrickról, lóhere-matrica, leprikon-figura, ír baba, toll, stb.) Voltak olyan gyerekek is, akik számítógépes prezentációt készítettek. Ezek után jött az ünnep, a „játékóra”. Az alsó tagozatos gyerekeknek ír népmesét olvastunk és a leprikon bemutatása után kincsvadászat kezdõdött. Papíron egy labirintusban vagy éppen az osztályteremben. Felsõ tagozaton az angol szakos kollegák vállalták az ismertetést, hiszen ez jó alkalom volt új szavak tanulására is. (shamrock = lóhere; slave =rabszolga).

Úgy gondolom, hogy ennek az ünnepnek a megismerése sokkal gazdagabbá tett mindnyájunkat. St. Patrik élete valóban példaértékű: visszatér fogvatartóihoz és bosszú helyett megtéríti õket. Az ír vallásos nép, de megtalálták a módját annak, hogy békében éljenek a tündérekkel, manókkal és törpékkel. És végül megmutatják azt is, hogy egy nép hogyan legyen büszke önmagára, és hogyan tartsa meg identitását.

Krizsánné Ferenczy Ildikó