Örömmel sportolók

Csivitelõ gyerekcsapat a Vásár téri általános iskolában. Kisebbek és nagyobbak, mindannyian az Akarat Diáksport Egyesületnél tanultak meg úszni. Akad köztük asztmás, aki rendszeres úszás esetén szinte tünetmentes. Sõt, képes kisegíteni a csapatot is, ha váltóversenyre kerül sor. Lelkes lányok és fiúk, akik, amikor fölteszem a közhelyszerű, mégis szükséges kérdést, hogy miért jó az úszás, kapásból válaszolnak: – Egészségesebbek vagyunk! – mondja az egyikük. – Kijutottam az országos diákolimpiára! – mondja egy másik, izmosodó fiatalember, történetesen Manhercz Ádám. – Rendesek az edzõk, jó a hangulat! – teszik hozzá mások. Aztán elhangzik az is, hogy már nem annyira fárasztó nekik az úszás, hogy szeretnek mozogni, sportolni. – Focizni és úszni szeretünk a legjobban! – állítja a fiúk nevében Manhercz Marco. Aztán kiderül, hogy vannak, akik foci helyett inkább a vízilabdát kedvelik. Hidasi Marcell például a Matáv Pólósuliban, Mátrai Zsolt a Vasasban vízilabdázik. Büszkék rá, hogy Csapó Gábor, olimpiai bajnok vízilabdázó kijelentette, örül, ha valaki az Akaratból megy hozzá edzeni, mert annak biztosan jó az úszása.

Mindezekbõl kiderül, hogy a gyerekek szeretik az úszást. Harsány igen volt a válasz arra a kérdésemre is, hogy járnának-e itthon is úszni. Mivel a képviselõ-testület egyre komolyabban foglalkozik az uszodaépítés gondolatával, utánajártunk, milyen haszna van ennek a sportágnak, illetve milyen uszodaműködtetési mintákban érdemes gondolkodni. Elsõként az Akarat Egyesület által bevezetett rendszert ismertetjük.
 

Az úszás jótékony hatását a tanítónõk szerint az egyik diáknak, Juhász Somának a nagymamája fogalmazta meg a legjobban: – Amióta Soma úszik, nem kell gyógyszerre költeni.

Sajgál Tamás, az Akarat DSE edzõje szomorú adatokkal is szolgál, amikor elmondja, hogy budapesti felmérések alapján, a fõvárosi általános iskolásoknak közel 30%-a vagy asztmás, vagy olyan allergiás megbetegedéssel küzd, amelyik kiválthatja az asztmát. Elmondása szerint a vidéki, közte a pilisvörösvári gyerekek jobb helyzetben vannak, de a káros környezeti hatások már õket is veszélyeztetik.

– Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatom, hogy a környezeti ártalmakkal szemben különféle szárazföldi gyakorlatokkal és úszással is védekezhetünk – mondja. – Az úszás egyébként az urbanizáció másik nagy gondjára, a gerincproblémákra is jótékony hatással van. Persze csak akkor, ha azt megfelel szakember irányításával végzik, mert ha valaki például órákig csak mellen úszik, olyan feszítésnek teheti ki a gerincét, ami bajt okoz. Az uszodában, illetve tornateremben, pormentes környezetben végzett gyakorlatok nagyban hozzájárulnak a betegségek leküzdéséhez, illetve az egészséges életmódhoz. Asztmás gyerekeknél végzett vizsgálatok kimutatták, hogy rendszeres úszás hatására, (heti két foglalkozás) három-négy év után a gyerekek szinte tünetmentessé válnak, és csak a legritkább esetben kell gyógyszerhez nyúlniuk.

Dr. Gyene István, testnevelõ tanár, öttusa szakedzõ, az Akarat DSE elnöke évtizedek óta dolgozik a gyermekeket, felnõtteket ér káros környezeti hatások ellensúlyozásán.

– 1973-ban kezdtünk el foglalkozni ezzel a kérdéssel – mondja. – Kidolgoztunk egy oktatási modellt, amellyel a Magyar Tudományos Akadémia pályadíját is elnyertük. Ezt a speciális módszert a TB gyógymódként elfogadta, és a mai napig állami támogatásban részesíti. Ma már országszerte több gyógy úszó csoport van.

– Mi ennek a módszernek a lényege?

– Ez egy játékos módszer, amely mégsem játék, hanem egy célirányosan vezetett, a tanár, diák, szül együttműködésén alapuló rendszer. A vízbelépéstõl eljutunk az edzésszer foglalkozásokig. Segédeszköz igénybevételével kényszerít, játékos helyzeteket idézünk elõ, az életkori sajátosságok figyelembevételével. Az elsõ idõkben az adott lökést, hogy egy orvos házaspár asztmás gyermekének az állapota jobb lett a vizes foglalkozások hatására. Budapesten, a Szabadság-hegyi Gyermekklinikán kezdtük el a tudományos vizsgálatokat. Az volt a problémánk, hogy hiába láttuk az eredményeket, nagyon nehéz volt mindezt megmérni. Késõbb rájöttünk, hogy az iskolások osztálynaplói alapján hajszálpontosan kideríthetõ, hogy egy gyerek betegség miatt mikor és mennyit hiányzik az iskolából, ha részt vesz a foglalkozásokon, és akkor, ha nem. Megdöbbentõ volt látni, hogy rendszeresen úszó asztmás gyerekek sokkal kevesebbet voltak betegek, mint korábban. Ez azt jelentette, hogy a szülõknek is kevesebbet kellett emiatt betegállományba menniük, és a gyógyszerekre is kevesebbet kellett költeniük. A rendszeresen úszó gyermekek családjának életvitele is megváltozott, hiszen az eredmények láttán igazodtak a rendszerhez. Sok szülõ is részt vett és vesz a klubszerű foglalkozásokon. A testnevelés és a sport beépült az életükbe. Ezek a foglalkozások egyébként tartáshibás gyerekeknél, kövérség esetén is hasznosak. Foglalkozunk értelmi fogyatékos gyerekekkel is. A magyar iskoláskorú fiatalok egészségi állapota nagyon elkeserítõ. Az általános iskolások 70%-a tartáshibás, 20%-a légzési nehézségekkel küszködik. Ezen mindenképpen változtatni kell.

– Önök nemcsak a programot működtetik, hanem uszodát is üzemeltettek. Hogyan tudták ezt gazdaságossá tenni?

– Ma Magyarországon az uszodaüzemeltetés nem hoz pénzügyi nyereséget. Közvetett haszna viszont van, hiszen a településnek, a környezetnek, a régiónak az értékét növeli. Ennek ellenére Kõszegen évekig nullszaldós volt a tevékenységünk. Ha Pilisvörösvárott műszakilag és gyógy-, illetve sportszakmailag megfelelõ uszodát építenek, jó szervezéssel ezt ott is meg lehet közelíteni, vagy akár el is lehet érni. Egy 25 méteres, egyidejűleg 100-120 fõ fogadására képes 5 pályás uszoda éves működési költsége 80 millió Ft-ból megoldható. A gyógyúszásra a TB edzésenként 1 fõre 421 Ft-ot fizet. Egy Vörösvár méretű településen ez évi 40 millió Ft-ot jelenthet. 20-25 millió Ft bevételre lehet számítani a lakossági használatból és 7-8 millió Ft-ra a bérlõk által fizetett díjakból. Ha ezt összeadjuk, már közel járunk a 80 millió Ft-hoz. A 80 millió Ft-ba beleférnek a bérek és szükséges kisebb felújítások költségei is.

– Hogyan kell ehhez megszervezni az uszoda kihasználtságát?

– Reggel hat és kilenc óra között a lakosság rendelkezésére kell bocsátani az uszodát. Kilenc órától 14 óráig a város és a környék gyerekeinek úszás oktatását kell elvégezni, testnevelés óra keretében. délután kettõ, és három óra között iskolai sportkörök használhatnák, háromtól este hétig pedig, a gyógyúszás következik. Ezután este nyolcig megint a lakosságé az uszoda, hölgyeknek aquafitnessel vagy bármilyen szervezett illetve szabad programmal. Természetesen a helyi igényekhez képest ezeken az idõpontokon lehet finomítani.

Várhegyi Ferenc

A Pest megyei és az országos bajnokságon elért eredmények