14. oldal Útleírás
|
| A veleméri templom – A szerző fotói |
Õrségi barangolások
A felsőmaráci polgármester manapság is kéri a falubelieket, hogy ha gyanús idegent látnak, szóljanak neki. Úgy látszik, él még a lelkekben, szokásokban az ősi parancs, a határ és az önvédelem feladata. Ma már persze mást jelent mindez, mint a honfoglalás korában vagy az azt követő századokban. Az Õrség barátsággal várja a turistákat, vendégeket. Szelíd dombok, erdők, tavak, kristálytiszta levegő, csend, és nyugalom fogadja az idelátogatókat. Meg barátságos emberek, akik közül jó néhányan kiszakíthatatlan részei a tájnak. Még ma is élnek itt olyan családok, amelyeknek az őseit a honfoglalás után telepítették ide a nyugati határok védelmére.
Már csak ezért is érdemes idejönni, hiszen akinek szerencséje van, találkozhat ilyen emberekkel is. De maga a táj, vagy a műemlékek, templomok is sokat mesélnek a múltról. Amely nyugodtabb időszakok után időnként kifejezetten viharos volt. (Például 1664-ben a szentgotthárdi csata során romba dőlt az őriszentpéteri erőddé alakított templom. Vagy említhetném az 1678-as őrségi fegyveres felkelést is, amely a súlyos adóterhek és a robot miatt tört ki. Ez a terület sem maradt ki a vallási villongásokból, az őrségi reformátusság keményen ellenállt a XVI-ik századtól megkezdődő rekatolizációs törekvéseknek. Ma már szerencsére ennek nyoma sincs, a katolikusok és a reformátusok békésen élnek egymás mellett.)
De nézzük meg, hogyan is alakult ki az Õrség. A honfoglalás korában Zala és Vas vármegye nyugati része lakatlan, mocsaras vidék volt. Ennek a belső oldalán alakult ki a nyugati őrvidék, Göcsej, az Õrség és a Felső Õrség. (A Felső Õrség ma Burgenland része.) Szent István korától kezdve a várispánságok fennhatósága alá tartoztak az idetelepített sajátos jogállású őrök és lövők. Szabad emberek voltak, sőt egyes források a XIV-ik században már nemesekként említik őket. Ezek a dombokra felkúszó őrtelepülések az idők folyamán érdekes építészeti és népművészeti kultúrát fejlesztettek ki. Ilyen például a szeres településforma, amely még ma is megtalálható néhány faluban. A szer összetartozó házcsoportokat jelent, amelyek forgalmi vagy dűlőútra fűződnek fel és akár több km-re is lehetnek egymástól.
Pityerszeren eredeti formájában fennmaradó épületeket láthatunk, amelyekben még néhány évtizeddel ezelőtt is laktak. Ezek a favázból készített épületek kialakításuknál fogva belső védelmi rendszert is jelentettek, hiszen a lakóházak és a hozzájuk tartozó gazdasági épületek (pajta, istálló, kamra) egy-egy három vagy négyszöget alkottak, amelyeket szükség esetén könnyebben lehetett védeni. Különleges épület az ún. kástu, amelynek a kulcsát mindig a család legidősebb nőtagja tartotta magánál. Ez volt a család élelmiszerraktára, alul a zöldségekkel, gyümölcsökkel, borral, préssel, szerszámokkal, fölül pedig a húsokkal és a szemes terményekkel.
|
| Jellegzetes pityerszeri épület |
Érdemes megfigyelni a régi házak füstös konyháit is. Sütéskor, főzéskor a szemöldökfa fölötti kivezető nyíláson távozó füsttel füstölték meg a veranda tetejéről lelógó húsokat. „Egy füst alatt” oldották meg tehát az élelmiszerek tartósítását.
Az Õrség egészen a legutóbbi időkig elszigetelt világot jelentett. Talán ezért is maradtak fenn például középkori templomai, amelyek közül az egyik legizgalmasabb a veleméri római katolikus templom. Ezt az 1378-ban a Szentháromság tiszteletére emelt templomot Aquila János festette, és valószínűleg ő tervezte és építette is. Bár egyes kutatások szerint a templomot már korábban, a XIII. század második felében megépítették. De akárki is tervezte és építette, személyében olyan mestert tisztelhetünk, aki döbbenetesen sokat tudott. A veleméri templom ugyanis a fény és az energiák temploma. Itt az ablakokon beáradó fény órarendszerűen járja körbe a falakat és a festményeket. Sőt, maga a fény jelölte ki a templom helyét és méreteit is. Az év leghosszabb napján, napfordulókor a fény pontosan a templom küszöbéig ér el. A téli napforduló idején a délkeleti ablakon bejövő fény a Madonna ölében ülő gyermek Jézus fejét világítja meg, mutatva, hogy jöttével egy új kor köszönt be. Később a fény kijelöli a templom szélességét, a Szentháromság ünnepén éppen az ezt ábrázoló freskón pihen meg a fény. És így tovább, minden jelentős ünnepen. A középkorban az egyházi festészet egyben igehirdetés is volt, a képek jelképrendszere is sokat mondott. Ehhez azonban olyan templom is kellett, amelyikben ezt meg lehetett valósítani.
A veleméri templom ilyen. Elképesztő, de itt az év során csak egyetlen helyre nem jut el soha a fény, pont oda, ahol a pokol van. Különleges az is, hogy az egyik ablak felől olyan energia tör be az oltár felé, amely szinte meggörnyeszti az ember hátát. Ezt jómagam is megtapasztaltam. Ez az energia több módszerrel, például ingával is kimérhető. Ottaniak elmondása szerint akadt már olyan kételkedő, aki ezt nevetségesnek tartotta, de amikor ezen a helyen az inga az ő kezében is kilendült, elképedve, szó nélkül távozott.
A fény templomának titkait érdemes kutatni. És illő azon elgondolkodni, hogy mit jelent a föld és az ég kapcsolata.
Az Õrség csodáinak ezzel azonban még nincs vége. Kemestaródfán megtalálhatjuk például a Miród-forrást, amely a helyiek szerint több embert is meggyógyított már. Nyilván nem véletlen, hogy itt van a közelmúltban boldoggá avatott Batthyány Strattmann Lajosnak is az emlékhelye. A patak túloldala már osztrák terület, 1956-ban több menekülő is itt ugrott át Ausztriába. Apropó Ausztria. A pinkamindszenti határátkelőtől alig pár percnyi autózásra található a güssingi Batthyány kastély, amely gazdag múzeumi gyűjteménnyel várja a látogatókat.
Ha visszatértünk magyar területre, például az Õrség „fővárosa”, Õriszentpéter után érdemes Magyarszombatfát is útba ejteni, amely egy igazi gerencsér falu. A gerencsér ma fazekast jelent. Aki fürdőzni szeret, kicsit távolabb, Göcsejben a határ közeli Lentiben remek gyógyfürdőt talál. Ritkaság, de az ottani vízben, a magas vérnyomásban szenvedők is nyugodtan megmártózhatnak.
A kerékpáros vagy bakancsos kirándulók is pompás túrákat tehetnek. Az Õrségben található Magyarország legfiatalabb Nemzeti Parkja. Aki kíváncsi a természeti és kultúrtörténeti emlékekre, szakvezetővel is bejárhat egy-egy túraútvonalat. Az Õrség növény- és állatvilága is nagyon gazdag.
Érdekességként megemlítem, hogy itt még a kultúrnövények is pompás génbankot jelentenek, hiszen olyan ősi alma-, körte- és szilvafákat találunk errefelé, amelyek rendkívül szívósak a betegségekkel és az időjárás viszontagságaival szemben.
Persze az Õrség alapos megismeréséhez nem elég egy néhány napos kirándulás. De ide még akkor is érdemes ellátogatni, ha csak kevés időnk van. A csend és a nyugalom mindenkit vár. Ne féljünk, nem leszünk gyanús idegenek. Sem Felsőmarácon, sem másutt.
Várhegyi Ferenc
Zuzu emlékére
A felejthetetlen Steckl János emlékére rendezte meg a PLSE a III-ik Zuzu Kupát, a Vörösvári Napok keretében. Az augusztus 19-i tornán az előzetes tervekkel ellentétben ezúttal csak hazai csapatok vettek részt. A hangulat azonban így is remek volt. Stílszerűen ifjúsági csapatok és öregfiúk játszottak. Az ifjúsági tornát a vörösvári fiatalok nyerték meg, Pilisszent-iván, Pesthidegkút, és Kesztölc előtt. A mieink Kesztölc ellen 3-0-ra, Pilisszentiván ellen pedig, 3-2-re nyertek. A lebonyolítási rend miatt Pesthidegkút ellen nem kellett játszaniuk.
Az öregfiúknál Pilisszentiván, az MTK, és Pilisvörösvár csapatai szerepeltek. Ez a felsorolás egyben a végeredményt is mutatja. A győztes pilisszentivániak az MTK ellen 4-2-re, a mieink ellen 2-0-ra győztek. A Pilisvörösvár-MTK találkozó gólgazdag összecsapást hozott, amelyet a vendégek 6-4-re nyertek meg.
A győzteseknek járó kupát ifj. Steckl János adta át.
Várhegyi Ferenc
Női foci!
Újra elindul a női labdarúgás Vörösváron! Korábban megírtuk, hogy a budapesti Írisz-Hungarokábel együttese vörösvári lányokból szeretné kiállítani az utánpótláskeretét. Nos, eljött a tettek ideje. A klub elsősorban általános iskolás lányokat vár, 15 éves korig. A focizni szerető fiatalok az egyesület igazolt játékosai lesznek. Az edzések a vörösvári futballpályán lesznek, és néhány bajnoki mérkőzést is itt rendeznek meg.
A női labdarúgás népszerűsége világszerte egyre nagyobb. Nemrégiben Magyarország Európa bajnoki selejtező tornát rendezett. Miért ne csatlakozhatna Pilisvörösvár is ehhez a lendületesen fejlődő sporthoz?
A szervezők ennek érdekében nem csak a fiatalokra, hanem minden mozogni vágyó hölgyre számítanak.
Jelentkezni a 06-30-854-5741-es telefonszámon lehet, Bruckner Katánál.
Várhegyi Ferenc
Linkajánló
A Szénások
„A Szénások dolomit hegyeit a Budai-hegységben az 1800-as évek vége óta az egyik kiemelkedő jelentőségű hazai természeti területként tartják számon. A társulások számos bennszülött (endemikus) és maradvány (reliktum) faj élőhelyét jelentik, közülük a pilisi len (Linum dolomiticum) a világon egyedül itt él.
Értékét az Európa Tanács 1995-ben Európa Diploma adományozásával ismerte el. Természetvédelmi kezelésére 2003-ban az Európai Közösség LIFE-Nature programjából nyertünk támogatást.”
Fenti bevezető a Szénásokról szóló honlapról származik, amit jó szívvel ajánlunk a természetbarátok, természetjárók figyelmébe. A honlap elérhető a www.szenas.hu internetcímen.
A Kopárok befásítása
„A magyar kormány már 1913-ban, majd 1936-ban elrendelte az elkarsztosodott és kopár területek erdősítését és gazdasági hasznosítását. A lecsupaszodott hegyoldalak fásítása először 1926-ban az Õr-hegyen kezdődött meg. Ezt az erdősítést Karátsonyi Imre végeztette, az akkori szentendrei erdőgondnokság szakmai irányításával. ”
A Kopárok befásításának történetét elolvashatják, ha a www.pilisvorosvar.lap.hu weboldalon rákattintanak a Dokumentumok - újságcikkek rovatban a Kopárok linkre.
