6. oldal Vallás
Búcsú, avagy Nagyboldogasszony ünnepe
A mai gyerekek talán már nem is tudják, mit ünneplünk augusztusban, a vörösvári
búcsúval. Hiszen átbillen a hangsúly a hintás-lufis kavalkádra, a vattacukros, bóvlis árusokra. Persze, a mi gyerekkorunkban is megvoltak ezek, de akkor az ünnepet még vörösvári búcsúnak hívták, ma már inkább Vörösvári Napok néven említjük. A régi, meghitt emlékezés pedig végül mind inkább elveszti jelentőségét. Nagyszüleink még ünneplőbe öltözve mentek a szentmisére, hogy a templom névadójának, a magyarok Nagyboldogasszonyá-nak napját illő módon megtiszteljék.
Boldogasszonyunk ünnepeit a világon egyedül a magyarok tartják meg, melyek Nagyboldogasszonyunk „hét leányának” ünnepei. Február 2-án Gyertyaszentelő Boldogasszony, március 25-én Gyümölcsoltó Boldogasszony, július 2-án Sarlós Boldogasszony, július 16-án Kármelhegyi Boldogasszony, augusztus 5-én Havas Boldogasszony, szeptember 8-án Kis Boldogasszony, valamint szeptember 24-én Fogolykiváltó Boldogasszony. A gondviselésben Nagyboldogasszony e „hét leánya” segíti a magyarokat, akinek kiemelt ünnepe augusztus 15-én van. Ma már igen kevesen tudják, hogy valaha három fő ünnepünk létezett: Karácsony, azaz Jézus ünnepe, az augusztus 15-i Magyarok Nagyboldogasszonya, és június 21-én az Atyaisten napja.
A kora középkor óta az egyház augusztus 15-ét Mária halálának ünnepévé nyilvánította. Bár az Újszövetség a Szentlélek eljövetele után nem említi többé az Istenanyát, apokrif hagyományokból mégis körvonalazhatók életének utolsó évei, halála és mennybevitele. A keresztfára felfeszített Jézus, halála előtt Szent János apostolra bízza édesanyját, aki biztos helyre menekíti Máriát. Mivel bujdosnia kellett a Szűz Anyának, érthető, hogy erről az időről semmilyen biztos információ nem maradt fenn. Találgatások, természetesen, napvilágot láttak. Elsősorban a törökországi Ephesos melletti Meryemana-t ismerték el Mária utolsó lakhelyének, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy a hely állítólagos leírása ráillett a környezetre. Ez a hely ma fontos zarándokközpont keresztények és muzulmánok számára egyaránt. Egy másik elképzelés szerint, Máriát a tanítványok előbb a scythopolosi egyházi központba menekítik, majd innen Hatra-ba. A Szűz Anya fia halotti leplét is magával viszi, és élete utolsó éveiben maga őrzi azt.
Szintén az apokrif hagyományokból ismerhetjük Mária halálát. Mikor közeledett utolsó órája, egy angyal jelent meg neki, kezében egy paradicsomi pálmaággal, jelezvén számára az életének végét. Ezután az apostolok mind hazatérnek távoli, missziós útjukról, hogy a Szűz Anya kérésére mellette legyenek utolsó perceiben. Mikor mind összegyűltek a halálos ágynál, Jézus ereszkedett le angyalokkal és szentekkel, hogy anyjának lelkét magával vigye a Mennybe. A holttestet ezután az apostolok, élükön Szent Jánossal, kivitték a sírhoz, ahol három napon át virrasztottak. A harmadik napon azonban Jézus visszatért, Mária lelkét egyesítette feltámasztott testével, majd ujjongó angyalsereg kíséretével magával vitte a Mennybe.
Erre emlékezünk, tehát, a vörösvári búcsú alkalmával. A szentmiséken ezen a napon mindig elhangzik a Boldogasszony Anyánk kezdetű egyházi ének, melyről már szintén kevesen tudják, hogy valaha ez volt a magyarok himnusza. Akik még emlékeznek erre, azok állva éneklik ezt az éneket. Városunkban Nagyboldogasszonyunk ünnepe alkalmából két egyházi koncertet is rendeztek: augusztus 13-án a templomi kórus, augusztus 21-én pedig a Német Nemzetiségi Vegyes Kórus adott koncertet az esti szentmisék után.
Vörös Ildikó
Az Esztergomi Görög Katolikus
Egyházközség megalapítása
Az Esztergomban és környékén lakó görög katolikus hívek jobb lelkipásztori ellátása érdekében 2005. január 1. hatállyal dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök megalapította az Esztergomi Görög Katolikus Egyházközséget. Az egyházközség területe: Esztergom, Visegrád, Pilisvörösvár, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Leányfalu, Szentendre és az egész Szentendrei-sziget, valamint Dunabogdány, Dorog, Tata és Tatabánya.
Az egyházközség címe: 2500 Esztergom, Kossuth u. 60. Tel.: (33) 470-508; (30) 547-6816. i.cselenyi@vnet.hu
Az új egyházközség első paróchusa Dr. Cselényi István Gábor püspöki tanácsos, főiskolai tanár. A görög katolikus szent liturgiákat Esztergomban minden vasárnap de. 10 órakor végezzük, Kossuth u. 60. sz. alatti templomunkban.
Idén márciustól Piliscsabán is lesz minden hónap 2. vasárnapján szentmise, 12 órakor a Lazarista-kápolnában (Templom tér). Az új egyházközség várja a görög katolikusokat és az érdeklődő római szertartásúakat is!
KIK AZOK A GÖRÖG KATOLIKUSOK?
Még a legtájékozottabb római katolikusok sem mindig tudják hová helyezni a görög katolikusokat. Sokan összetévesztik őket az ortodoxokkal (a görögkeletiekkel). Pedig a görög katolikusok ugyanúgy katolikusok, mint a római szertartásúak, ugyanúgy a szentatya alá tartoznak, ugyanúgy érvényesek a szentségeik, római szertartású is bármikor részt vehet liturgiáikon, csak épp szertartás, rítus tekintetében a keleti hagyományokat őrzik. Ezért görög (vagy bizánci) szertartású katolikusoknak is szokás nevezni őket.
De mit is tudunk az egyháztörténetből? Az első évezredben a kereszténység egységes volt. A magyarság a honfoglalás előtt először a bizánci kereszténységgel találkozott. Még Szent István is olyan Magyarországot alakított ki, amely egyaránt magába fogadta a nyugati és a keleti kereszténységet. Kevesen tudják, hogy Magyarország első térítő püspöke (Szent Gellért előtt) Hierotheosz bizánci püspök volt, akit a 2000. évi millenniumi ünnepségek alkalmából a konstantinápolyi pátriarcha, Szent Istvánnal együtt a keleti egyház szentjei közé emelt. A keleti egyház-szakadás 1054-ben ment végbe, amely nyugati és keleti egyházra osztotta a kereszténységet, azóta beszélhetünk római katolikus és ortodox egyházról. A keletiek közül azokat, akik újra elfogadták a pápa főségét s így az uniót, görög katolikusoknak nevezzük. A régi Magyarország területén három jelentős unióról beszélhetünk. Az ungvári unió 1646-ban, a munkácsi unió 1651-ben és a gyulafehérvári unió 1700-ban volt, az ország keleti részén ezzel mintegy milliónyi keleti szertartású került akkor a katolikus egyház kebelébe!
A mai magyar görög katolikus egyház szempontjából elsősorban a Munkácsi Egyházmegye játszott döntő szerepet, ennek területén az évszázadok folyamán magyar ajkú hívő közösség alakult ki, s Kárpátalja jórészt ruszin származású népe Rákóczi-fejedelem leghűségesebb nemzete ("gens fidelissima") volt. A kárpátaljaiak az 1848/49-es szabadságharcban is a magyarok oldalán harcoltak. Az észak-alföldiek Hajdú-dorogon és környékén célul tűzték ki a magyar liturgikus nyelv elérését. Ennek a küzdelemnek az eredménye volt a Hajdúdorogi Egyházmegye megalakulása, X. Szent Pius pápa alatt, 1912-ben. Trianon után ez az egyházmegye lett a görög katolikusság bázisa, emellett az Eperjesi Egyházmegye itt maradt részeiből állt össze a Miskolci Apostoli Kormányzóság, és 1968-ban alakult meg az ország többi részét magába foglaló Szórvány-helynökség. II. János Pál pápa 1980-ban a hajdúdorogi megyéspüspök joghatóságát Magyarország egész területére kiterjesztette. Napjainkban a három terület egy kézben összpontosul, a hajdúdorogi megyéspüspök (jelenleg Dr. Keresztes Szilárd) joghatósága alatt. Mintegy háromszázezer görög katolikus él hazánkban, (nagyobb részük egy tömbben, az ország keleti megyéiben, kisebb részük ún. „szórványban”) 180 egyházközség keretében, 200 lelkész lelki vezetése alatt.
(A görög katolikusokról bővebb információk a www.parochia.hu oldalon)
