7. oldal Nemzetiség
Ha kedd, akkor Belgium
A fenti kifejezés egy jelentéktelen filmnek a címe, de annyira meghökkentő, hogy mindenki elméjében megragad. Még akkor is, ha sohasem látta a filmet és azt sem tudja, merre van Belgium és a pisilő kisfiú, a Manneken Pis. Pedig meg kell adni, különös ország ez. Itt ugyanis szinte kicentizték minden országalkotó nemzet jogait. Külön parlamentjük, kormányuk, miniszterelnökük van a flamandoknak, a vallonoknak és a németeknek. Mindezek mellett működik a Brüsszelben székelő szövetségi parlament és kormány. Kínos precizitással osztották ki ebben az országban az állampolgári jogokat, egyenjogúságot, önrendelkezést, kulturális autonómiát, pozitív diszkriminációt. Szinte vegytisztán. A dolog – úgy tűnik – működik. Sokak szerint Európa többi nemzetiségi-faji-vallási problémákkal küzdő országa sem tehet mást: követnie kell a brüsszeli példát. Minderről Karl-Henz Lambertz-cel, a belgiumi német közösség kormányának vezetőjével beszélgettem, aki július 28-án magánlátogatáson járt Vörösváron.
|
Lambertz úr megszemlélte a Szabadság úti
óvoda nemzetiségi kiállítását |
Lambertz miniszterelnök úr hetvenkétezer állampolgár választott vezetője. Mindössze enynyien laknak ugyanis a német határ mentén élő német közösség területén. A 854 km2-nyi országrészben kilenc település található. Eupen, a főváros 17 ezer lelket számlál. Alig többet, mint Vörösvár.
Itt mindig is németek laktak, de az I. világháború után a területet Belgiumhoz csatolták. Az őslakosok kisebbségbe kerültek, akikre a győztesek gyanakodva tekintettek. Az országban ez idő tájt domináns szerepet játszó vallonok megpróbálták erőszakkal elfranciásítani őket. 1940-ben ezt az országrészt Hitler visszacsatolta Németországhoz, ezért a háború után még nehezebb időszak köszöntött az itt élőkre. Kollektívan bűnösöknek kiáltották ki őket. Korlátozták a jogaikat, szabad mozgásukat.
Az 1960-as években enyhültebb lett a légkör, és nyelvüket, kultúrájukat is szabadabban ápolhatták.
Ma az itt lakó németek minden tekintetben ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a flamandok vagy a vallonok. Iskoláik, színházaik vannak, saját napilapjuk, tévéadójuk, három rádiójuk működik. A belgiumi Németnyelvű Közösség (Deutschsprachige Gemeinschaft Bel-giens) parlamentje 25 képviselőből áll. A parlament 1 szenátort delegál a szövetségi parlament felső házába, a szenátusba. A kormány négy tagú. Karl-Henz Lambertz miniszterelnök egyben az önkormányzati ügyekért felelős miniszter feladatát is ellátja. Rajta kívül még egy kulturális, egy oktatási és egy szociális és foglalkoztatási miniszter alkotja a kabinetet.
|
A Deutsche Gemeinschaft (sötéttel
jelölt terület) a német határ mellett |
Lambertz 1999 óta tölti be tisztségét, a kormánynak pedig 1990 óta tagja. Mivel egy olyan nép sarja, amely az ország 11 milliós lakosságának mindössze 0,2 százalékát teszi ki, különösen érdeklődik a kisebbségek helyzete iránt szerte Európában, így Magyarországon is – már csak a jelentős német kisebbség okán is. (Lambertz urat Magyarországhoz egyébként rokoni szálak fűzik. Apósa 56-os emigráns, egyik fiának felesége pedig solymári.)
2000-ben hivatalos kapcsolatba lépett a belga magyar nagykövettel, s megállapodtak a belgiumi Németnyelvű Közösség és a Magyar Köztársaság együttműködéséről, csereprogramok szervezéséről. Ezen együttműködés jegyében kereste fel Lambertz úr magyarországi látogatása alatt Vörösvárt is. A városházán találkozott Grószné Krupp Erzsébet polgármesterrel, Sax Lászlóval, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökével és az óvodák és oktatási intézmények vezetőivel. A polgármester asszony megismertette Lambertz úrral városunk múltját, gazdasági életét és nemzetiségi kultúráját, Sax László a kisebbségi önkormányzat tevékenységéről, az intézményvezetők pedig az óvodákban és iskolákban folyó nevelő-oktató munkáról, a nemzetiségi nyelv és a hagyományok ápolásáról tájékoztatták őt.
Lambertz úr a továbbiakban megtekintette a Tájházat, majd az új Szabadság úti óvodát, amelyről igen elismerően nyilatkozott.
Kora délután a polgármester asszony ebédre hívta meg Lambertz urat és kísérőjét a Gazdakör vendéglőbe.
– Minek köszönhetik a belgiumi németek azt az egyedülálló autonómiát, amit ma élveznek? – kérdeztem Lambertz urat két fogás között.
|
– Ez a felirat hibás! – jegyzi meg Herr Lambertz, aki szerint a hagyomány sem
létezhet élő nyelv nélkül |
– A belgiumi német kisebbségnek szerencséje volt, a mostani nagyfokú autonómia ugyanis az évszázados flamand-vallon rivalizálás hozadéka – magyarázza. – Az országban korábban a francia ajkú vallonok domináltak. A hetvenes évekre azonban az északi területeken élő flamandoknak jelentősen megnövekedett a befolyásuk. 1973-ban a két nép kiegyezett egymással és létrehoztak egy három régióból álló föderációt. A 6 millió lakosú Flandriából, a 4 milliós Vallóniából és a kétnyelvű, 1 millió lakosú Brüsszelből álló szövetségi államban azonos jogok illetnek meg minden népet. Így alakulhatott meg a német nyelvű területnek is a saját parlamentje.
– Hogyan látja Magyarországot?
– Ez az ország az egyik legfelkészültebb volt az EU-csatlakozásra. A rendszerváltás óta sokat fejlődött, állandó dinamikus változás jellemzi. Persze itt is sok gondot okozott a vadprivatizáció. A durva politikai hangnem is meglepő. Helyre kell rázódnia a dolgoknak.
– Mik a tapasztalatai, hogyan ítéli meg a magyarországi német kisebbség helyzetét?
– A legfontosabb feladat számukra az anyanyelv megtartása. Kicsi kortól kezdve mindent el kell tehát követni azért, hogy tökéletesen megtanulja mindenki a német nyelvet. És itt most leginkább az irodalmi német nyelvről beszélek, és nem a tájnyelvről. Nálunk is már csak az öregebbek beszélik a négyféle dialektus valamelyikét. Fontos persze a hagyományőrzés, a ragaszkodás a régi szokásokhoz, de a hagyomány sem létezhet élő nyelv nélkül. A nyelv a döntő. E nélkül minden csupán szentimentalizmus, nosztalgia.
F. A.
Szeretjük a vidámságot
A tízéves Lustige Spatzen
Tíz évvel ezelőtt, 1995 nyarán alakította meg öt fiatal, jó kedélyű zenész a Lustige Spatzen zenekart. Jó kedélyük az együttes nevében, de az általuk játszott tradicionális német népzenében is kifejeződött, hiszen a sramlizene alapvetően tánczene, táncolni pedig – mint tudjuk – búsulva nem lehet. Később két újabb taggal bővült a zenekar, és repertoárjuk színesedett más stílusú zeneszámokkal is. Öt éve nyújtanak zenei kíséretet a Dunaharaszti Német Nemzetiségi Táncegyüttesnek, három éve az Europeadén is fellépnek sikert sikerre halmozva.
|
Csoportkép a Lustige Spatzen zenekarról
Elsand Márton, Bogár Csaba, Vidor Gergő, Manhertz Balázs
(Elöl guggolva:) Német László, Kozek Gábor, Stocker Tamás |
„Kezdetben volt a Bravi Buam…” – kissé fennkölt megfogalmazásban így kezdődhetne a vörösvári kispartik legutóbbi 25 évének történetét feldolgozó visszatekintés. A Bravi Buam által képviselt zenei stílus nagy hatással volt a kiváló vörösvári zeneiskolából kikerülő zenészekre, sorra alakultak a sramliegyüttesek (ún. kispartik). A kispartik a közönség igényeit kielégítendő nemcsak német népzenét játszanak, de repertoárjuk gerincét a tradicionális vörösvári népzene alkotja.
1995-ben öt frissen végzett zeneiskolás: Elsand Márton, Kozek Gábor, Manhertz Balázs, Stocker Tamás és Vidor Gergő elhatározta, hogy ők is csatlakoznak a hagyományőrző zenekarok táborához. Nagyon kedvelték a sváb és oberkräiner zenét, először csak ilyen számokat játszottak.
Kezdetben kerti partikon, születésnapokon léptek fel. Rövid idő alatt ismertek lettek, egyre több helyre hívták őket zenélni: táncegyüttesek kérték fel őket kísérőzenekarnak, céges rendezvényeken, esküvőkön, bálokon játszottak. A közönség igényelte a más stílusú zenéket, slágereket, rock and rollt is. Ezért további két taggal bővült az együttes: 1996-ban érkezett Bogár Csaba, 2001-ben pedig Németh László. Az így létrejött hangszeres felállás lehetővé tette egy színes, széles választékú zenei repertoár kialakítását. Ma a zenekar sramlit, oberkräinert, német és osztrák népzenét, rock and rollt, örökzöldeket, tánczenét, mulatós és slágerzenét játszik.
1998-tól külföldön is fellépnek: első turnéjuk Szlovákiában volt, később több ízben jártak Németországban. 2000-ben Wenczl József koreográfus meghívta őket a dunaharaszti táncegyüttes kísérőzenekarának. Első közös fellépésük Gyulán volt. Azóta rendszeresen részt vesznek a táncegyüttes turnéin.
2003-tól a dunaharasztiakkal együtt állandó résztvevőik az Europeade elnevezésű folklórfesztiválnak, s az ennek keretében megrendezett Európa-bálnak. Legnagyobb sikerüket eddig a szardíniai Európa-bálon aratták, ahol 6-7 ezer ember előtt játszottak, s hatalmas tapsot kaptak.
A Lustige Spatzen megalakulásának 10. évfordulóját nagyszabású rendezvénnyel ünnepelte meg. Az április utolsó napjaiban a sportpályán felállított sátorba meghívót kapott és koncertet adott szinte az összes vörösvári zenekar: a Német Nemzetiségi Fúvószenekar, a Zeneiskola Ifjúsági Zenekara, a Bravi Buam, a Pilischer Sramli, az Ungarndeutsche Jungs, a Schwäbische Jungs, a Mondschein Kapelle és a Csigavér (Ex-Roller). A vörösvári táncegyüttes mindhárom csoportja fellépett. (Talán mondanunk sem kell, a Lustige Spatzen zenészei között is akadnak néhányan, akik korábban tagjai voltak a táncegyüttesnek.) Más településekről is érkeztek vendégek: a dunaharaszti, a leányvári és a zsámbéki táncegyüttes, illetve a pilisszentiváni fúvószenekar.
A háromnapos rendezvényre még sokáig emlékezni fognak a vörösváriak, nemcsak a zenekar jubileuma volt ez, hanem szép ünnepe a helyi német kultúrának.
A zenekar tagjai mindnyájan jól képzett zenészek, kiváló zenetanáraik voltak, játszottak a zeneiskola ifjúsági zenekarában is. Ma már csak Németh László és Stocker Tamás tagja az iskolai zenekarnak is, a gyakori fellépéseket, turnékat ugyanis nagyon nehéz összeegyeztetni.
Ahogy nehéz megtartani a hétköz-beni próbákat is, mindnyájan szakmával rendelkező dolgozó emberek – a zenélésből nem lehet megélni.
A zene szinte minden szabadidejüket kitölti, majdnem minden hétvégén fellépésük van, ha meg éppen üres a naptár, új számokat tanulnak, próbálnak, gyakorolnak. Amint azonban újra színpadra állnak, egy pillanat alatt elfelejtik a fárasztó próbákat:
– Az a legjobb a zenélésben, hogy látjuk az embereken, mennyire élvezik azt, amit csinálunk – mondják a fiúk. – Szeretjük ezt a zenét, szeretjük a jókedvet, a vidámságot. És ezt szeretnénk a továbbiakban is minél több emberrel megosztani.
F. A.
A zenekar felállása:
Bogár Csaba (basszusgitár, tuba)
Elsand Márton (dobok, ének)
Kozek Gábor (harmonika, szintetizátor)
Manhertz Balázs (trombita, gitár, ének)
Németh László (klarinét, szaxofon, ének)
Stocker Tamás (bariton, pozan, ének)
Vidor Gergő (trombita, gitár, ének)
Unsere Muttersprache
(Állásfoglalás a tájszólás oktatása mellett)
[...] Aber was ist, wird mit der Mundart? Kann man die Mundart ähnlich wie eine Fremdsprache lehren? Was für Hilfsmaterialien findet man dazu? Kennen die Kolleg/Innen diese Materialien? Haben sie Mut und Lust, sich mit der Mundart zu beschäftigen? Was kann man von ihnen erwarten?
Ich denke, es wäre schon ein großer Schritt, wenn die Kinder mindestens die Mundart ihres Wohnortes erlernen könnten. Nicht alle, nur die, die dafür Interesse zeigen. Dieses Interesse muß aber vorher geweckt werden. Können das die Lehrer/Innen statt der Großeltern tun? Haben sie selbst Interesse dafür? Haben sie an der Hochschule oder an der Uni Mundart studiert? Wahrscheinlich müßten sie die im Ort gesprochene Muttersprache gemeinsam mit den Kindern erlernen. Dazu sollte man die Hilfe der noch lebenden, die Mundart noch sprechenden Menschen in Anspruch nehmen. Da der Volkskundeunterricht auch nachmittags statt-finden kann, ergibt sich die Glegenheit, von diesen Leuten jemanden einzuladen. Der Anfang ist gewiß schwer, aber die Mühe lohnt sich. Die Kinder werden immer mehr verstehen und nachsagen können. Ein eigener Sprachge-brauch ist kaum zu erwarten.
Es ist wichtig, daß diese Kinder ihr Gelerntes irgendwo vortragen. Bei verschiedenen Retitati-onswettbewerben. Kulturwettbewerben sollten die in Mundart vorgetragenen Produktionen mehr im Vordergrund stehen. Ohne erreichbares Ziel ist auch keine Begeisterung zu erwarten.
Für die Rettung der Mundart gibt es auch in Ungarn schon schöne Beispiele. Nur man hört wenig darüber. Es wäre gut und nützlich, wenn die „Fortgeschrittenen" den anderen über ihre Erfahrungen berichteten würden. Auch ein Erfahrungsaustausch, eine Tagung könnte zu einer Lösung führen. Wer sich angesprochen fühlt, soll sich bitte äußern.
Josef Oszvald
Aus: Busch-Trommel – NZ-Beilage für Pädagogen, 10. Jg, Nr. 3-4, 30. Dezember 2004, S. 4
Meghívó
A Német Nemzetiségi Vegyeskórus a közelmúltban részt vett a fertőrákosi Kőfejtőben megrendezett operaesten, ahol öt másik énekkar részvételével nagysikerű koncertet adtak. Az előadáson többek között Händl és Wagner művek hangzottak el.
A fertőrákosi rendezvény mintájára szeptember 25-én, Pilisvörösváron, majd október 23-án Pilisszentivánon a délutáni órákban hasonló operaestet rendeznek, melyen fellépnek a pilisvörösvári, a pilisszentiváni és a taksonyi kórusok, valamint a csolnoki fúvószenekar. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak!
Vörös Ildikó
Europeade 2005
Vörösvári táncok és dallamok Bretagne-ban
Bretagne Franciaország észak-nyugati csücskében fekszik. Titokzatos, sajátos kultúrájú vidék ez, lakóinak nagy része kelta eredetű. A bretonok az V. században érkeztek ide Írországból és Walesből. Hagyományaikhoz szorosan kötődnek, ősi kelta kultúrájukat vigyázva óvják. Nem véletlen, hogy Európa legnagyobb szabású folklórtalálkozóját, az Europeadét már negyedik alkalommal rendezték meg Bretagne-ban: eddig három alkalommal a régió központja, Rennes adott otthont a találkozónak, az idén pedig az alig 17 ezer lakosú kisváros, Quimper. A július 20 és 24 között megrendezett fesztiválon nagy sikerrel lépett fel a vörösvári Lustige Spatzen zenekar.
|
| A dunaharaszti táncegyüttes és a Lustige Spatzen az Europeadén |
Az Europeadét először 1964-ben rendezték meg Antwerpenben azzal a céllal, hogy az Európában élő kisebbségek gazdag kulturális hagyományait bemutassák és a különböző népek, nemzetiségek közötti barátság kialakulását elősegítsék. Eddig legtöbbször a belgiumi Antwerpen volt a házigazda (8 alkalommal), de nagyon sokszor adott már otthont a találkozónak Franciaország, Spanyolország és Németország is.
Az idei, sorrendben 42. Europeadéra 200 művészeti együttes érkezett elsősorban Európának azon vidékeiről, ahol kisebbségben élő népcsoportok élnek.
Magyarországot négy német nemzetiségi település: Dunaharaszti, Nagymányok, Szár és Szigetújfalu képviselte hagyományőrző tánccsoportjaival; Szécsényből érkezett, a palóc folklór gyöngyszemeit megcsillantó Palóc Néptánc-együttes.
A dunaharaszti táncosokat kísérő Lustige Spatzen önállóan is fellépett az Európa Bálon, nagy sikert aratva. Erre a bálra csak a legnépszerűbb zenekarokat hívják meg a rendezők, ezért ez igen nagy megtiszteltetés az idén 10. születésnapját ünneplő fiatal együttes számára.
A találkozó egyik jellegzetessége volt, hogy a nyitóünnepségen és a gálán a négy német nemzetiségi táncegyüttes a quimperi stadionban felépített színpadokon egyszerre adott elő két táncot: a „Jeder echter Werischwarer”-t és a „Glückliches Wiedersehen”-t. A négy tánccsoportnak nem jelentett nehézséget a táncok együttes előadása, hiszen a Wenczl József által koreografált táncok állandó műsorszámaik közé tartoznak.
Wenczl József koreográfus maga is ott volt a találkozón, ezúttal a száriak kísérőjeként.
– Szívet melengető volt látni, ahogy a négy csoport egyformán szépen táncolja ugyanazt a táncot, ízelítőt adva gazdag nemzetiségi tánckultúránkból – mondja a koreográfus a bre-tagne-i fesztiválról. – Örömmel tölt el, hogy az Europeadén immár tizedik alkalommal vörösvári táncokat adhattunk elő. Szomorú vagyok viszont azért, hogy a vörösvári tánccsoport nem lehetett ott az idén. Meghívtak ugyan minket is, de az a csekély támogatás, amit az idén kaptunk, nem tette lehetővé, hogy kiutazzunk.
Manhertz Balázs, a Lustige Spatzen tagja szerint nagy élményt jelentett a számukra a folklórcsoportok felvonulása a városban. Rengeteg ember gyűlt össze, megtapsolták a táncosokat és zenekarokat, mindenki nagyon vidám és kedves volt.
– A gála után már a buszparkolóban egy hirtelen ötlettől vezérelve elővettünk a hangszereinket és játszani kezdtünk. Pillanatok alatt nagy tömeg gyűlt össsze körülöttünk, és a táncosok táncra perdültek. Felejthetetlen élmény volt – emlékezik vissza a fesztivál utolsó napjára a fiatal zenész.
Mind Wenczl József, mind a Lustige Spatzen együttes tagjai szerint az utóbbi évek legjobb hangulatú Europeadéját a 2003-ban Szardínia szigetén, Nuoróban rendezték. Mediterrán lüktetés, gazdag érzelmek, remek közönség jellemezte a találkozót. A vörösvári táncegyüttes és a Lustige Spatzen a több ezres nézőközönség előtt hatalmas sikert aratott, alig akarták őket leengedni a színpadról.
Jövőre a nagyszabású európai folklórtalálkozót Spanyolországban, Zamorában rendezik meg. A tervek szerint 2010-ben Magyarország adna otthont a találkozónak. A szervezésbe Pilisvörösvárt is bevonnák.
F. A.
Grußwort des Präsidenten des Internationalen Europeade-Komitees
Liebe Freunde,
mit viel Respekt und in tiefer Dankbarkeit gegenüber den örtlichen Behörden und den Veranstaltern des Festival de Cornouaille heiße ich die tausenden Europeade-Besucher in diesem Jahr herzlich willkommen in dieser stolzen Stadt Quimper: dem Foyer der bretonischen Volkskunst!
Ich bewundere sie sehr für die Motivation und die Sachkenntnis, mit der sie die schwere Verantwortung akzeptiert haben, diese 42. Europeade innerhalb einer derzeit kurzen Frist zu veranstalten.
Freunde aus ganz Europa, willkommen auf Finistére, wo der europäi-sche Kontinent unerschütterlich der manchmal rohen Gewalt des Atlan-tischen Ozeans trotzt. Wo idyllisch liebliche Dörfer seit Jahrhunderten einen starken Meereswind aus dem Westen über sich wehen lassen. Wo felsenfester Widerstand mit Anmut und Schönheit in der Natur einher-geht. Wo die Luft nach dem Meer riecht wie nirgendwo sonst und nur da! Wo der Sonnenuntergang die Menschen manchmal mit einer himmli-schen Farbenpracht beglückt.
Für die Stadt Quimper ist diese Europeade ein großartiges Ereignis, eine Wende vielleicht in ihrer Betrachtung von dem, was sie umgibt. Von alters her ist der Blick eines maritimen Volkes nach Westen gerichtet, zum Meer, von dem Glück erwartet wird, aber vor dem man sich auch fürchtet. In diesen Tagen kehren sie ihren Blick nach Osten, zu diesem bunten Bukett kultureller Einheit in Verschiedenheit, das Europa so reich macht und wozu auch sie gehören.
Freunde, wir sind in einer Region zu Gast, in der kulturelle Eigenheit immer noch gehegt wird. Lasst uns die bretonische Herzlichkeit dankbar genießen. Und lassen wir sie in echter Freundschaft das Schönste genießen, das wir zu bieten haben: unsere eigene vielfarbige, traditionelle europäische Einheit in Verschiedenheit.
Bruno Peeters
EUROPA EINS
(Az Europeade himnusza)
Alt ist das Abendland, gewachsen über Trümmern.
Nun steht das junge Volk fürs Kommende bereit.
Dort, wo das Nordmeer rollt, wo Alpengipfel schimmern,
uns leuchtet überall das Bild der neuen Zeit.
Was auch geschah und was wir auch erlitten,
das ist vorbei, das Leben zählt allein.
Der Tag ist nah, dem wir entgegenschritten
Europa eins – Europa, dein und mein!
Noch ist das Vaterland zu Grösserem erkoren,
Hört ihr der Zukunft Ruf? Verheisst sie doch so viel:
Völker, die Hand in Hand in Eintracht sich verschworen.
Schenken der alten Welt ein glücklicheres Ziel.
Weise : Armand Preud'homme
Freie Übertragung ins Deutsche: Armin Greifenberg
