11. oldal Kultúra
Decemberi műsorok
a Mű-hely Galériában
Ahogy más házaknál, a Mű-hely Galériában is megfordult a Mikulás, de itt kissé korábban, december 2-án, az esti órákban. Elöljáróban a „Szeretlek, Mikulás!” című zenés mesét adta ajándékként a közönségnek. Három manócskát is magával hozott, a gyerekek legnagyobb örömére, akiket ilyen alkalmakkor még egy kis éneklésre is rá lehet venni, palástolván az évközben elkövetett rosszaságokat. A nézőtér egy pillanat alatt teli lett csupa csillogó szemű, szófogadó, ártatlan csemetével. A műsor után, természetesen, csomagosztás következett. A sok apróság kíváncsi tekintettel figyelte a zsúfolásig megtelt széksorokból, vajon mikor szólítják őket, és mit fognak kapni a Mikulástól. A nagyszakállút és manócskáit a Szabad Ötletek Színházának színészeivel – Túróczi Évával, Varga Diával és Bor Viktorral – sikerült a galéria színpadára elhozni. Műsoruk óriási sikert aratott, ahogy egy héttel későbbi, december 9-i fellépésük is.
|
| Saufert Gyula felvétele a Mikulás-estről |
Ekkor vidám bohózatokkal, Rejtő Jenő, Vadnay László vagy Darvas Szilárd klasszikusaival léptek színpadra. Kitűnő humoruk a magyar kabaré halhatatlanjai közé emelte őket. A Szabad Ötletek Színházának repertoárjába legvidámabb jeleneteiket válogatták össze, illetve néhány, ugyancsak népszerű operett-kupléval egészítették ki. Nyitó műsorszámként felzendült az „Ahol az ember felmászik a fára, a Turul-madárra, ott van Budapest” kezdetű dal, mely kapcsán gondolhatnánk, hogy talán az újra aktuális Turul-téma miatt került műsorra. De megelevenedett itt a legendás Hacsek és Sajó, Toplacsek, a félig süket könyvügynök, valamint a „Fogorvosnál” című jelenet infantilis páciense, aki már a fogorvosi szék látványától is riadtan felsipítva, és szaloncukros-módszerrel próbálja megkerülni a foghúzásért járó fizetséget. A fellépő színészek, különböző színházi munkák mellett, saját társulatukkal is járják az országot, mosolyt csalnak a közönség arcára mindenütt, akárcsak itt, a Mű-hely Galériában is tették már több alkalommal.
Ezen az estén két alkotó is bemutatta munkáit, Nagy Zsuzsanna selyemfestményeit, illetve Gutay János bőrplasztikáit. Nagy Zsuzsanna 1968-ban született Budapesten. Tíz éve kezdett a képzőművészettel komolyabban foglalkozni, s ekkor készítette első nagyobb művét is, egy tíz részből álló akvarell-sorozatot. Később a József Attila Szabadegyetem művészettörténet-festészet szakát végezte el, mely elhozta számára a selyemfestészettel való, örök érvényű találkozást. Számára a selyem, azon túl, hogy számos lehetőséget kínál az anyaghasználat terén, a nőiesség, légiesség, szépség és finomság kifejezője is, mely újra és újra megihleti az alkotót. Kiállított már – többek között – a budapesti Terezium, illetve Bocskai Galériában, különböző művelődési házakban az ország egész területén. Bemutatkozott a Gödöllői Királyi Kastély tárlatán, konferenciákon és világkonferenciákon, valamint kézműves vásárokon. Művészi tevékenységéért az esztergomi kézműves vásáron kiállítói különdíjjal jutalmazták.
Gutay János Tatán született 1946-ban. A szegedi Tanárképző Főiskola rajz-földrajz szakán diplomázott, mely végzettségét kihasználva ma is tanít, sőt, emellett szakköröket is vezet. Családjával együtt, szülővárosában galériát vezettek. Ő maga főként kerámiával és bőr-szobrászattal foglalkozik. Bőrszobrai, bőrplasztikái, belsőépítészeti elemei, domborművei, valamint kisplasztikái magán- és közgyűjteményekben egyaránt megtalálhatók. Alkotói tevékenységével párhuzamosan, művésztársaival megalapította az ART6 képzőművészeti csoportot. Hazánkban Tatán, Budapesten, Nyíregyházán, Zalaegerszegen, Székesfehérvárott, Cegléden, Szolnokon és Hévízen voltak főbb kiállításai, de bemutatta alkotásait finnországi, németországi, franciaországi, olaszországi és holland tárlatokon is. Most kiállított munkáikat január elejéig lehet megtekinteni Pilisvörösváron, a Mű-hely Galériában (Hunyadi u. 70.).
A legközelebbi kulturális estre is szeretettel várnak minden érdeklődőt, mely január 13-án, este 7 órakor kezdődik. Fazekas Margit és Kozek Péter helyi alkotók műveiből nyílik kiállítás, mely után Molnár József hegedűművész, a Száztagú Cigányzenekar prímása, valamint kis zenekara magyar nótaesttel szórakoztatja a közönséget. Ezen kívül minden kedden Zeneovi, a hónap végén pedig Magyar Táncház várja az érdeklődőket, mely rendezvényekről az újság műsorprogramjában, illetve a kifüggesztett plakátokon olvashatnak bővebben.
Vörös Ildikó
Szavak és színek II.
Megjelent Czeglédi Gizella legújabb kötete, melyben festményei és versei töltik meg művészi hangulattal az oldalakat. A Mű-hely Galéria megálmodója tavaly, születésnapján jelentette meg első albumát, melyben életművét (festményeit és költeményeit) gyűjtötte csokorba. A most napvilágot látott könyv ennek folytatása, új képekkel, új versekkel. Az első oldalakon rímbe szedett önvallomások után, az évszakok hatására újabb és újabb ihletet adó tájak, a természet önálló, apró teremtményei, a virágok, egy-egy látomáskép, vagy a sokszor zord valóság emlékei is helyet kaptak a kötetben színek és szavak formájában - amint arra a könyv címe is utal. A könyv megvásárolható a Mű-hely Galériában (Pilisvörösvár, Hunyadi J. u. 70.), illetve a könyvesboltokban.
A versekből és festményekből egész életét megismerhetjük Gizellának, aki egy alföldi településen született. Miután Esztergomban rajz szakon lediplomázott, tanítani kezdett, de 1998 óta kizárólag a festészetnek szenteli életét. Férjével és két fiával Vörösváron rendezte be otthonát, galériáját is itt, az egykori családi műhelyben nyitotta meg. A galéria azóta is nagyszámú közönséget vonz hónapról hónapra. A kiállító művészek mellett neves fellépők is tiszteletüket teszik itt, és szórakoztatják a közönséget előadásaikkal.
A műsorok, a bábjátéktól a zenés estekig, igen változatosak, de kizárólag nemzeti örökségünkből merítenek, magyar hagyományainkat közvetítik és ápolják.
Vörös Ildikó
Czeglédi Gizella
Magamról
Centiméterem nem vágom
Zajos még a világom
Előttem az idő titka
Gondtalan napom ritka
Lázadó még a szívem
Érett korom lett a díszem
Dús emlékek színeit őrzi
Ismeretlen jövőm békés, őszi.
Gusztálgatom az öregkort
Időzök még, rúgom a port
Zord napokon át csak festek
Elviselhetőbbek így az estek
Leleplezett éveim sora
Lefestve, leírva él tova
A fényt jelenti számomra.
