 |
A Pilisvörösvári Vízművek tájékoztatója
A Pilisvörösvári Vízművek tartotta ígéretét: Intézkedéseinek köszönhetõen idén csökkent a vízterhelési díjAz általános, év eleji áremelési hullám mindannyiunkat elért. Van azonban egy díj, amely a szolgáltató munkájának eredményeként csökkent. A Pilisvörösvári Vízművek Kft. hatékony intézkedési meghozták az elsõ, és igazán zsebbe vágó eredményt, hiszen 2005-ben jelentõsen csökkent a vízterhelési díj.
A környezet szennyezése után fizetendõ díj viszonylag új fogalom. Mit is jelent ez a díj, kinek, és miért kell fizetnie, mitõl függ a díj mértéke? Errõl tájékoztatja olvasóinkat Bencze Tamás, a PVV Kft. ügyvezetõje.
2003 novemberében jelent meg az a rendelet, amely kimondja, hogy 2004-tõl a víz, a levegõ és a talaj szennyezõanyaggal történõ terhelése után környezetterhelési díjat (KTD) kell fizetni.
A díjfizetés mértéke fokozatosan emelkedik. A levegõ és a víz terhelése után 2008-tól, a talaj terhelése után pedig 2009-tõl kell 100%-os díjat fizetni. A rendelet alapján a csatornaüzemeltetõk - miután nem õk a szennyezõk - a csatornán elvezetett, vízterhelõ anyagok után fizetendõ díjat áthárítják a fogyasztókra. A díj mértéke függ a szennyezõanyagok fajtájától, az adott terület védettségétõl és a szennyvíz-iszap elhelyezési lehetõségétõl. Az államnak – önkormányzatnak – fizetendõ KTD, illetve esetünkben a vízterhelési díj összege a szennyvíz összetételének függvénye, ezért a lakosság sokat tehet a díj mértékének csökkentése érdekében.
l Mi után és mennyit kell fizetni?
A vízterhelési díjat szerves oldószer extrakt (zsír, olaj), az összes foszfor, az összes szervetlen nitrogén és hatféle nehézfém élõvízbe történõ kibocsátása után kell fizetni.
Amennyiben az erre vonatkozó rendeletekben meghatározott határértéket meghaladja a szennyezés, akkor a határérték feletti komponensekre a vízterhelési díjon felül bírságot is kell fizetni, amely a szennyezés idejétõl függõen, progresszíven emelkedik. Az ellenõrzõ méréseket az üzemeltetõ, jelen esetben a PVV Kft., ill. annak megbízottja végzi, és ezek eredményeit az illetékes hatóság felé továbbítja. Ezért kezdte el a Pilisvörösvári Vízművek Kft. a nem háztartási szennyvizet kibocsátók ellenõrzését. A kommunális és nem kommunális jellegű kibocsátók nem egyformán terhelik a szennyvíztisztító telepet és ezen keresztül az
Aranyhegyi-patakot, ezért a fizetési kötelezettségük is különbözõ.
2004-ben az önkormányzat és a Pilisvörösvári Vízművek Kft. a rendeletben szereplõ paraméterek alapján, műszaki számítással határozta meg a vízterhelési díj mértékét. A háztartási (kommunális) szennyvizet kibocsátók akkor 12 Ft+ÁFA/m3, míg a nem kommunális kibocsátók 81 Ft+ÁFA/m3 díjat fizettek.
A Pilisvörösvári Vízművek Kft. intézkedéseinek eredményeként 2005-ben a vízterhelési díj mértéke jelentõsen csökkent. A kommunális kibocsátóknak idén már csak 9 Ft+ÁFA/m3, nem kommunális kibocsátóknak pedig 62 Ft+ÁFA/m3 díjat kell fizetniük.
l Ki tekinthetõ kommunális kibocsátónak és kit neveznek nem kommunális kibocsátónak?
Kommunálisnak tekinthetõ az a kibocsátó, aki nem végez úgynevezett TEÁOR-szám szerint nyilvántartott tevékenységet. Bizonyos feltételek teljesülése mellett TEÁOR-számmal rendelkezõk is lehetnek kommunális kibocsátók. A TEÁOR-szám szerint besorolható vállalkozások többsége azonban a nem kommunális kibocsátók közé tartozik mindaddig, míg tevékenységi engedélye meg nem szűnik. Az iskolák, óvodák, szociális otthonok és hasonló tevékenységek szennyvize hasonlít ugyan a háztartási szennyvízhez, de jóval töményebb annál, ezért ezek az intézmények is a nem kommunális kibocsátók közé tartoznak.
l Ki ellenõrzi a kibocsátott szennyvíz minõségét, és mit jelent az önellenõrzési kötelezettség?A kibocsátás elbírálásánál az a döntõ, hogy hol és mit bocsát ki a fogyasztó. Ezért például nem lehet egy vállalkozásnak is helyt adó lakást, vagy házat kommunális kibocsátónak tekinteni, ha az ott lévõ vállalkozás a TEÁOR-szám alapján nem kommunális kibocsátónak számít.
Önellenõrzési kötelezettsége van minden olyan fogyasztónak, akinek az átlagos szennyvízkibocsátása meghaladja a napi 15 m3-t.
Bizonyos tevékenységek TEÁOR-számaihoz is önellenõrzési kötelezettség tartozik függetlenül attól, hogy milyen mennyiségű vizet fogyaszt és milyen mennyiségű szennyvizet bocsát ki az adott kibocsátási ponton (a 9/2002. KöM-KöViM együttes rendelet 37 ilyen technológiát, pl. számos élelmiszeripari tevékenységet sorol ebbe a körbe). Az ún. „önellenõrzési terveket” a szolgáltatást végzõ céghez, jelen esetben a PVV Kft-hez kell eljuttatni, aki azokat a környezetvédelmi hatósághoz továbbítja. Ennek elmulasztásáról a szolgáltató köteles a hatóságnak beszámolni, amely ún. mulasztási bírságot szabhat ki a fogyasztóra.
l Mit tehetünk annak érdekében, hogy minél kevesebb környezetterhelési díjat kelljen fizetni?
A nem kommunális kibocsátók egy részének ellenõrzése során kiderült, hogy az érintettek mintegy 80%-a a kormányrendeletben megadott határértéknél jóval szennyezettebb szennyvizet bocsát ki. Sok esetben ipari eredetű – biológiai szennyvíztisztítóban nem tisztítható – szennyezést bocsátottak a csatornába. Ez nemcsak tilos, de veszélyezteti a szennyvíztisztító működését is. Igen káros a csatornába juttatott nagy mennyiségű zsír és olaj, mert ezek a szerves eredetű szennyezõanyagokhoz hasonlóan dugulást okoznak a csatornahálózatban. A kétféle szennyezõanyag magas koncentrációja együtt akár a szennyvíztelep leállását is okozhatja.
Sajnos sokan nem gondolnak arra, hogy a megengedett határértéknél jóval nagyobb szennyezéssel nemcsak maguknak, hanem az egész közösségnek ártanak. A szennyezõre kiszabott bírság mellett ugyanis Pilisvörösvár valamennyi lakójának magasabb vízterhelési díjat kell fizetnie a vízben kimutatható nagyobb szennyezõanyag-koncentráció miatt. Minél kevésbé szennyezett tehát a közcsatornába engedett szennyvíz, annál jobb a szennyvíztisztító hatásfoka, és annál kisebb a vízterhelési díj. A felesleges szennyezések megelõzése, illetve csökkentése sokszor csak azon múlik, hogy tudjuk, mit lehet a csatornába engedni, és mit nem. A PVV Kft. munkatársai szakmai tanácsokkal is szívesen segítenek, hiszen a társaság legfõbb célja nem a bírság kiszabása, hanem a szennyezés megelõzése.
Köszönjük a pilisvörösváriak eddig tett környezettudatos lépéseit. A lakossággal való jó együttműködésünk remélhetõleg a felszíni vízbe bocsátott szennyvíz minõségének további javulásához vezet majd.
A Pilisvörösvári Vízművek Kft. fejlesztésekkel is szeretne mindent megtenni a vízterhelési díj mértékének csökkentése érdekében, de erõfeszítései csak a lakosság segítségével lehetnek eredményesek.
Fontos, hogy mindenki közös ügynek tekintse a környezetterhelés mértékének csökkentését, hiszen vizeink tisztasága, környezetünk védelme is közös érdekünk.
Kommunálisnak tekinthetõ kibocsátók TEÁOR-szám listája
22.1, 40.13, 40.22, 41 egésze, 45.12, 45.3, 50.1, 50.3, 51.1, 51.84-51.86, 52.26, 52.41-52.45, 52.47, 52.5, 52.61, 60.21-60.23, 61.1, 62 egésze, 63.3, 63.4, 64 egésze, J bekezdés mindegyike, 70.1-70.3, 71.33, 72 egésze, 73.2, 74.1-74.6, 74.85-74.87, L bekezdés mindegyike, 75 egésze, kivéve 75.22, 75.23, 75.24, 75.25, M egésze ahol étkeztetés nincs, 91 egésze, 92.12-92.13, 92.2-92.4, 92.5 - kivéve 92.53, 92.6 - ha nincs étkeztetés, 92.7, 93.03, 93.05 - kivéve állat-kozmetika, 95 egésze.
