 |
Dr. Réthy ZoltánSiratóének
A serlegünk csorba csupor,
Benne vinkó, nem aszúbor,
Pincék kincse dollár export,
Dicsõségünk soha nem volt,
Ami volt, azt elorozták,
Szegény, szegény Magyarország.Nincs dalunk, mely messze szálljon,
Nincsen út, mely ránktaláljon,
Nincs se földünk, nincsen egünk,
Elnémulunk, ha kesergünk,
Bardeljov lett õsi Bártfa,
Tépett zászlónkon nincs kokárda.Ha az ajkam dalba fogna,
Nem találna rokonokra,
Nincsen fül, mely befogadja,
Nincs nyomda, mely lekopogja,
Nincs a boltban magnetofon,
Mely az én hangomon szóljon.A regényünk minden reggel
Szegényebb egy fejezettel,
A reményünk minden este
Szárnyaszegett szegény fecske,
A kéményünk füstje kormos,
Még a szél is pernyét hordoz.Lehet-e így élve - élni?
Sorsot sorssal felcserélni?
Gyászmenetben táncot ropni?
Siratódalt nem dalolni?
Szám ne szóljon, fej ne fájjon?
Fül ne halljon, szem ne lásson?Történelmet újat írni,
Jó Adyval sírni, sírni,
Megkövetni Szvatoplukot,
Mi loptunk el minden tyúkot,
Senkit soha nem szapulni,
Mint a tolvaj, meglapulni…Oltárokat lerombolni,
Szentjeinket kicsúfolni,
Zsoltár helyett dzsessz muzsikát,
Felvenni a mini szoknyát,
Feltámadást sohse várni,
Az ördöggel cimborálni…Õseinket megtagadni,
Mindenünket odaadni,
Az ingünket, a gatyánkat,
Ezeréves szép hazánkat,
Reményünk is semmivé lett,
Összetépni a térképet…A térképünk csak egy tenyér,
Nincsen rajta Bácska, Erdély,
Lélekharang nekünk kongat,
Ácsoljuk meg koporsónkat,
Jövõdet is elorozták,
Szegény, szegény Magyarország…Antiphona:
Elég volt a mea culpa,
Nem tekintünk messzi múltba,
Könnyet többé sohse ejtünk,
Semmit, semmit nem felejtünk,
Árulókat ne kérdezzünk…
Holnap reggel újra kezdünk.A vers dr. Réthy Zoltán hagyatékából került elõ, kötetben még nem jelent meg.
További publikálatlan versek: www.vorosvar.hu
