Vörösvári Újság Online

2005. január 1-jétõl – a termékdíjtörvény módosítása szerint – darabalapú termékdíjat kell fizetniük a gyártóknak vagy importõröknek az év elejétõl kibocsátott italcsomagolások és a nejlonszatyrok után. A termékdíjtörvény az egyszer használatos csomagolások mennyiségének további növekedését hivatott megállítani. A termékdíjat az újrahasználható, újratölthetõ csomagolások után is meg kell fizetni, de csak egyszer, egy alkalommal, az elsõ forgalomba kerülésnél. Minél többször lehet valamit újratölteni, annál olcsóbb lesz a forgalmazása.

A törvény azoknak ad termékdíj-fizetési mentességet, akik betartják a kötelezõ újratöltési arányt, melyet rendeletben határoznak meg „úgy, hogy a 2003. évhez viszonyítva a 2005., valamint a 2006. évben az egyutas mûanyag palackcsomagolás forgalomba hozott aránya ne növekedjen, illetve 2007, évre 6% ponttal 2009. évre 12% ponttal csökkenjen.” A gyártók számára kötelezõ újratöltési arányt ír elõ a termékdíjtörvény: meghatározza, hogy a termékeit hány százalékban kell újratölthetõ csomagolásban forgalomba hoznia.

A visszaváltható csomagolások terjedésével csökkenni fog a kukába és ezáltal a hulladéklerakóba jutó mennyiség. A szelektív hulladékgyûjtésre továbbra is nagy szükség lesz, mert a visszaváltható, újrahasznosítható csomagolások elterjedése a törvény hatályba lépése ellenére hosszú idõ alatt fog megvalósulni. Városunkban 2005. elsõ negyedében helyezi ki a szelektív-hulladékgyûjtõ edényeket a Rumpold-Bicske Kft., az önkormányzat által kijelölt területekre.

Az óvodákban végzett rendszeres és folyamatos mûanyaggyûjtés január hónapban befejezõdik. Az összegyûjtött palackokat még elszállítja a Holofon 95 Rt. A használt újságot, reklámanyagot addig lehet a megszokott módon elhelyezni a papírgyûjtõ edényekbe, ameddig a Rumpold Kft. el nem kezdi a szelektív hulladék összegyûjtésére szolgáló konténerek telepítését. A Környezetvédõ és Természetbarát Egyesület köszönetét fejezi ki az évek óta eredményesen mûködõ szelektív hulladékgyûjtés minden aktív résztvevõjének.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának 13/2004. (X. 07) Kt. sz. rendelete értelmében a talajterhelési díjat az a kibocsátó fizeti, „aki a mûszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és szennyvízelhelyezést alkalmaz.”

A városunk közigazgatási területén kiépült közcsatorna-hálózatra még nem mindenki kötött rá. Sokan továbbra is a „hagyományos” módon tárolják a háztartásból kikerülõ szennyvizet.

Elszállításuk a régi, szippantásos módszerrel történik. A szennyvizet néhol az utcára vagy használaton kívüli kutakba folyatják.

A talajterhelési díj alapja csökkenthetõ a szennyvíztárolóból elszállított mennyiséggel, ha a szállítást végzõ megfelelõ engedéllyel rendelkezik és számlával igazolja a jogszabályi elõírásnak megfelelõen történt szennyvízszállítást és a szennyvíz elhelyezését.

A Környezetvédõ és Természetbarát Egyesület is szorgalmazza, hogy a hagyományos szennyvíz elhelyezési módok helyett a legrövidebb idõn belül mindenki kössön rá a csatornára.

„Amennyiben megépülne a régi 10-es úttal párhuzamos új út a Pilisen keresztül, hatalmas többletforgalom zúdulna a III. kerületi Bécsi útra, amelyen most is állandóak a dugók” – jelentette ki Schnier Mária, a Levegõ Munkacsoport elnökhelyettese abból az alkalomból, hogy a mai napon keresetet nyújtott be a Fõvárosi Bírósághoz a Levegõ Munkacsoport és a Piliscsabáért Egyesület. Ebben a civil szervezetek a tervezett új 10-es út környezetvédelmi engedélyének megsemmisítését kérik. „A pilisi önkormányzatok egy része évi néhány 10 millió forinttal magasabb adóbevétel reményében sorra adta ki a telephely-engedélyeket a jelentõs kamionforgalmat vonzó vállalkozásoknak. Most ugyanezek az önkormányzatok azt követelik, hogy az állam 100 milliárd forintért építsen nekik egy tehermentesítõ utat mindannyiunk pénzébõl. Ezt a költséget útdíj formájában az ottani kamionok üzemeltetõire kellene hárítani, és mindjárt jobban meggondolnák, hogy hol választanak maguknak telephelyet” – állapította meg Lukács András, a környezetvédõ szervezet elnöke. „A tömegközlekedés, elsõsorban az esztergomi vasútvonal fejlesztésével sokkal olcsóbban, gyorsabban és ráadásul környezetkímélõ módon lehetne enyhíteni azokat a problémákat, amelyeket az elmúlt évek rendkívül megszaporodott személygépkocsi-forgalma okoz a térségben” – tette hozzá Borzsák István, a Piliscsabáért Egyesület elnöke

(A Levegõ Munkacsoport honlapján megjelent cikk a bírósági kereset benyújtásáról 2005. január 13-án. – www.levego.hu –)

Civil szervezetek állásfoglalása a Buda környéki települések közlekedési gondjairól és a megoldási lehetõségekrõl

A Buda környéki településeken az elmúlt években a közúti forgalom robbanásszerû növekedése miatt súlyos közlekedési gondok és környezeti ártalmak alakultak ki. Ezek megoldására a civil szervezetek az alábbiak javaslatokat teszik:

1.) El kell készíteni a térség közlekedésének átfogó felmérését. Ez magába kell hogy foglalja a településszerkezet, a különbözõ nagy létesítmények (pl. bevásárlóközpontok) és a lakosság számának növekedésébõl származó közlekedési igények bemutatását, illetve elõrejelzését a jövõre. Ki kell mutatni a közlekedés külsõ költségeit is, különös tekintettel a környezeti és egészségi károkra. Figyelembe véve azonban a helyzet súlyosságát, ezen felmérés elkészültéig is meg kell tenni a lehetséges intézkedéseket.

2.) Javítani kell a tömegközlekedés színvonalát, különös tekintettel a kötöttpályás közlekedésre.

3.) A tömegközlekedés viteldíjait legfeljebb csak a várható infláció mértékének megfelelõen szabad emelni.

4.) Fel kell gyorsítani a Budapesti Közlekedési Szövetség elõkészítési munkálatait. Ennek részeként 2003-ban (az állásfoglalás két évvel ezelõtt került megfogalmazásra – a szerk.) be kell vezetni Budapesten a BKV, a MÁV és a Volánbusz közös bérletét, amit mielõbb ki kell majd terjeszteni a teljes agglomerációra.

5.) A térségben új, nagyobb átbocsátó képességû utakat csak az alábbi feltételek megvalósítása esetén szabad tervezni: (a) Ha elõzetes megvalósultak a szükséges tömegközlekedési fejlesztések, különösen az esztergomi vasútvonal és a kapcsolódó egyéb vonalak szükséges kiépítése, korszerûsítése. (b) A Budapestre vezetõ utak esetében a fõváros megfelelõ feltételekkel fogadni tudja az újabb forgalmat. (c) Elkészül az M0-s keleti szakasza a gödöllõi átkötés nyomvonalán, és így elkerülhetõ, hogy az M3-as autópálya forgalmának nagy része ne Észak-Budán és környékén haladjon át.

6.) A települések lakóutcáin (mellékutcáin) mindenütt forgalomcsillapítási intézkedéseket kell bevezetni.

7.) A települések fõútvonalain olyan forgalomcsillapítási intézkedéseket kell bevezetni, amelyek csökkentik a balesetveszélyt és a rezgéseket. Ezen belül különösen fontos a fõútvonalak olyan kialakítása, hogy ott a nehéz tehergépjármûvek sebessége semmiképp se haladja meg az óránkénti 40 kilométert (Nyergesújfalun már évekkel ezelõtt így alakították át a 10-es útnak a településen keresztül vezetõ szakaszát).

8.) A Budapestre bevezetõ útvonalakon csúcsidõszakban torlódási díjat kell kivetni.

9.) A nehéz tehergépkocsikra az állam vessen ki olyan mértékû díjat, hogy az teljes mértékben fedezze az általuk okozott költségeket, beleértve a különbözõ létesítmények rongálását és a környezeti károkat.

10.) A 6. pont szerinti bevételbõl részesítsék kártérítésben mindazokat, akiknek a nehéz tehergépjármûvek forgalma kárt okozott.

11.) A nagy bevásárlóközpontokra vezessék be a skandináv országokban alkalmazott szabályozást. (Ez olyan szigorú elõírásokat tartalmaz, hogy ott gyakorlatilag már nem lehet újabb nagy bevásárlóközpontokat építeni.)

12.) A zöldterületek átminõsítésének, beépítésének csökkentése, a városi terjeszkedés mérséklõdése érdekében jelentõs emeljék fel a földvédelmi járulékot és szüntessék meg a fizetése alóli mentességeket.