 |
A sintérteleptõl a kutyamenhelyig„Tudják, miért ugatja meg a kutyám a pályaudvart? – Mert az is egy nagy sín-tér.”
(Latabár Kálmán)Az elmúlt évben a média egyik negatív sztárja lett a biatorbágyi sintértelep. Cikkek tucatjai jelentek meg a témában, s kivétel nélkül mindegyik alaposan elmarasztalta a telepet üzemeltetõ Bogáncs Bt-t. A drámai hangvételû tudósítások éhezõ, saját ürülékükben hempergõ kutyákról, sebesült, magukra hagyott állatokról, szanaszét dobált állati hullákról, szörnyû állapotokról szóltak. A képes illusztrációkról szomorú szemû kutyák néztek ránk.
Az állatvédõk felháborodása következtében a biatorbágyi önkormányzat bezáratta a telepet. A környék önkormányzatainak egy része is nyomban visszavonta a Bogáncs Bt.-vel kötött szerzõdést a kóbor állatok befogására vonatkozóan. A céget jelentõs presztízsveszteség és anyagi kár érte.
(Már ha egy sintérnek lehet presztízse. Mert valljuk be: a sintér - vagy ahogyan hivatalosan nevezik: gyepmester - eleve esélytelen az állatbarátokkal szemben. Társadalmi megbecsülése körülbelül anynyi, mint egy BKV-ellenõrnek vagy egy végrehajtónak. Mint ahogy egy gyepmesteri telep - a körülményektõl függetlenül - önmagában véve is szomorú látványt nyújt a gazdátlan kutyákkal, számkivetett állatokkal.)
Garádi Géza, a Bogáncs Bt. vezetõje visszautasítva a céget ért vádakat, pert indított a telepet szerinte jogtalanul bezárató önkormányzat ellen. Az ügyben további 12 sajtóper is folyik, hitelrontás miatt.
Nem kívánunk állást foglalni a cikkekben leírtakkal kapcsolatban, mivel nem jártunk a biatorbágyi telepen, azt sem tudjuk megítélni, hogy a tudósítások eltúlzottak és egyoldalúak voltak-e, kimerítve a hitelrontás tényét. Azt azonban megjegyzendõnek tartjuk, hogy miközben a környezetvédõk és az újságírók villámokat szórtak Garádi Gézára, senki nem beszélt azoknak a felelõsségérõl, akik folyamatosan megszegik az állattartás szabályait, vagy megunt kedvenceiket sorsukra hagyják. Az is különös, hogy csak kevés cikkbõl derült ki: a Bogáncs Bt. több mint egy éve egy jelentõs fejlesztést készít elõ az Európai Unió elõírásainak megfelelõ állatmenhely létrehozására.
Garádi Gézát, a Bogáncs Bt. vezetõjét többek között errõl is kérdeztük.
– Mikor merült fel a kutyamenhely létesítésének gondolata?
– 2003-ban önellenõrzést kértem magam ellen, s akkor a Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenõrzõ Állomás munkatársaival közösen feltártuk a hibákat, s megbeszéltük a teendõket. Ekkor jutottam arra a következtetésre, hogy jelentõs fejlesztésre van szükség. Ezt önerõbõl nem tudtam volna megoldani, ezért az önkormányzatok anyagi támogatását is kértem a települések nagyságától függõen. Végül is 8 önkormányzat támogatta elképzeléseimet. A vörösvári önkormányzat 160 000 Ft támogatást szavazott meg a menhely létrehozására.
– Hol tartanak az elõkészítõ munkák?
– A tervek már elkészültek, s minden szakhatósági engedélyünk is megvan arra, hogy az építkezést elkezdjük. Már csak az idõjárástól függ, hogy mikor vágunk bele. Eredetileg a telepet Biatorbágyra terveztük, de a történtek miatt ettõl elálltunk. A telep tervezett új helyérõl sem most, sem késõbb nem kívánok nyilatkozni, mivel nem szeretném, ha a kutyájukat keresõ tulajdonosok a Polgármesteri Hivatalt és a hivatalos eljárást megkerülnék és elsõ útjuk hozzánk vezetne… A menhelyet június 30-ig át akarjuk adni. Az építkezés körülbelül 15 millió forintba kerül majd.
– Addig is hogyan tesznek eleget szerzõdésben vállalt kötelezettségeiknek?
– A befogott kutyákat egy másik megyében lévõ gyepmesteri telepre szállítjuk. A karanténozásért természetesen mi fizetünk.
– Hány férõhelyes lesz a nyáron átadandó új telep és hogyan fog üzemelni?
– A kutyák védett helyen, zárt épületben lesznek elhelyezve. Egyszerre 40 kutyát tudunk fogadni. Újdonság és példaértékû lesz, hogy a menhelyet mûködését a Bogáncs Bt. fogja ugyan finanszírozni, de az üzemeltetést egy állatvédõ egyesületre bízzuk. Erre egyébként az építési hatóság külön is megkért minket. Az állatok gazdához jutását korszerû informatikai rendszer fogja segíteni. A karanténból kikerülõ kutyák elhelyezésére más állatvédõ szervezetek és minden állatbarát segítségét is igénybe vesszük majd. Meg kell mondanom, hogy több állatvédõ egyesülettel is jó kapcsolatunk van. Nehogy azt gondolja bárki is, hogy mi nem szeretjük a kutyákat, és az okoz nekünk örömet, ha leöldöshetjük õket. A munkánknak akkor látjuk igazán értelmét, ha minden egyes gazdátlan, magára hagyott kutyának sikerül új tulajdonost szereznünk. Csak a kiöregedett, nagyon beteg vagy veszélyes kutyákat altatjuk el az állatorvos a karantén lejárta után. Az elaltatás kerül egyébként a legtöbbe. Tehát anyagi érdekünk egyáltalán nem fûzõdik hozzá... Mi megpróbálunk egy problémát kezelni. Tesszük a dolgunkat. Lehet, közben hibázunk is. De könnyû lefényképezni egy frissen befogott, sérült és riadt kutyát a karanténban, s azután közzé tenni a fényképét az újságokban „a sintér újabb áldozata” címen. Hisztériát kelteni könnyû, hosszú távú megoldást találni nehezebb. Mi ezen vagyunk, s reméljük, ebben mások is partnereink lesznek…
F. A.
Amit az ebbefogásról tudni kell
– Kinek a feladata a kóbor ebek befogása? – kérdeztük meg a Polgármesteri Hivatal mûszaki osztályának munkatársait. Akik válaszoltak: Schreck Szilvia mezõgazdász és Zakariás János közterület-felügyelõ.
– A törvény szerint ez az önkormányza-tok feladata. A legtöbb önkormányzat ezt úgy oldja meg, hogy szerzõdést köt valamelyik erre szakosodott céggel. Esetünkben az önkormányzat a Bogáncs Bt.-vel kötött határozatlan idejû szerzõdést. A szerzõdés szerint a Bogáncs Bt.-nek havi rendszerességgel össze kell gyûjtenie a kóbor, illetve gazdájuktól elcsavargott kutyákat. Az elõírások szerint 14 napig karantén alatt kell tartaniuk a befogott kutyát – ennyi idõ alatt kiderül ugyanis, hogy veszett-e vagy sem. Ha a kutya nem veszett, és a gazdája ezalatt az idõ alatt sem jelentkezik az ebért, a kutyát el lehet altatni. Erre azonban általában csak beteg, öreg vagy agresszív állat esetében kerül sor. A fiatal, egészséges kutyáknak legtöbbször sikerül új gazdit szerezni. Ha a karanténban kiderül, hogy az állat veszett, felhívást kell közzé tenni annak érdekében, hogy az általa megharapott személy idõben orvosi kezelést kapjon.
– Kihez forduljanak, melyik telefonszámon érdeklõdjenek a kutyatulajdonosok abban az esetben, ha kutyájuk eltûnik, s szeretnék tudni, hogy a sintér gyûjtötte-e be kedvencüket?
– Minden esetben a Polgármesteri Hivatal Mûszaki Osztályán kell érdeklõdni Zakariás János, illetve Kovács Zsolt közterület-felügyelõknél. Telefonon a 330-233-as központi számon, a 156-os vagy 157-es melléket kell tárcsázni.
– Honnan tudják a közterület-felügyelõk, hogy egy bizonyos kutyát befogtak-e vagy sem?
– A közterület-felügyelõk elkísérik a gyepmestert a befogásra, és dokumentálnak minden egyes befogott kutyát: leírják testi jellemzõiket, legtöbbször fényképet is készítenek róluk. A dokumentáció alapján választ tudnak adni arra a kérdésre, hogy elvitte-e a gyepmester a kutyát vagy sem. (A gyepmester csak a közterület-felügyelõk jelenlétében foghat be kutyát.)
– Miért nem lehet közvetlenül a gyepmestert vagy a sintértelepet hívni?
– Az utcán kóborló eb gazdája szabálysértést követ el azzal, hogy nem tartja be az ebtartásra vonatkozó helyi rendeletet. Ez büntetést von maga után. Ezért nem kerülhetõk meg a közterület-felügyelõk. A helyszíni bírság összege maximum 10 ezer forint lehet, súlyosabb esetben szabálysértési eljárás indítható és magasabb összegû bírság is kiszabható. A büntetés befizetése mellett meg kell fizetni a kutya kiváltását is a teleprõl. Ez 5000 forintba kerül.
– A kutya kiváltásához el kell-e menni a gyepmesteri telepre?
– Nem, a beazonosított kutyát visszaszállítják a gazdájának.
F. A.
