20. oldal Sport
Javuló eredmények
A Pilisvörösvári Terranova KSK felnőtt kézilabdásai jobban szerepeltek a 2004-2005-ös bajnokságban, mint az előző évben. Ez már önmagában is dicséretes, főleg ha tudjuk, hogy ez a csapat zömében még mindig ifjúsági korú játékosokból áll. Az NB II-es bajnokság Északi csoportjában megszerzett 6-ik helyezésük két hellyel jobb, mint az előző évi eredményük. Pedig, éppen a fiatalokra való tekintettel, a Pándi Gábor edző által kitűzött cél a bent maradás kiharcolása volt. Ezt jócskán túlteljesítették a játékosok, és csak kis híja volt, hogy nem csípték el a negyedik helyet.
Talán még ez is sikerült volna, ha a csapat legeredményesebb játékosa, Wieszt Károly nemcsak a mérkőzések felén szerepelt volna. A kettős engedéllyel játszó átlövőnek azonban több alkalommal is a Szentendre színeiben kellett ugyanabban az időben pályára lépnie. Ráadásul sérülések is zavarták, emiatt nem tudott például az utolsó mérkőzésen, a Solymár– Vörösvár rangadón részt venni. Ezen a találkozón hiányzott egy másik kezdőember, Balogh József is, így a mieink nem a legerősebb összeállításukban játszottak. A solymáriak viszont nagyon készültek erre a presztízsmeccsre, és nagy küzdelemben végül 1 góllal legyőzték Vörös-várt, így visszavágtak a decemberi 7 gólos vereségért. Szerencsére ez az eredmény már nem változtatott azon a tényen, hogy a mieink végeztek előrébb a bajnokságban. A fárasztó idény lezárásaként még egy németországi, Gröbenzell elleni barátságos mérkőzés várt rájuk, amelyet 34-31-re megnyertek. Pedig iskolai és egyéb elfoglaltságok miatt, cserejátékosok nélkül utaztak Németországba.
Az ifjúsági csapat is nagyszerűen szerepelt idén. Igaz, két egymást követő bajnoki aranyérem után most másodikok lettek, de ne feledjük, közülük többen egy felnőtt mérkőzéssel a kezükben és a lábukban szerepeltek az ifi találkozókon is. Kétségtelen, hogy így volt ez az előző években is, de mostanra beérett a Gyömrő együttese is, amely tarolt ebben az esztendőben. (Érdekes, hogy míg a gyömrőiek ifjúsági csapata remekelt, a felnőtt gárdájuk gyengén teljesített.) És a vörösvári csapatban, a négy felnőttben is játszó ifista mellett 15 serdülőkorú játékos is szerepelt, ami még inkább növeli ennek az ezüstéremnek az értékét.
Sokszor bebizonyosodott már, így mi is többször leírtuk, hogy a vörösvári fiú kézilabdások nagyon tehetségesek. Egy kis kitérővel most hadd említsük ezt meg a lányoknál is, hiszen a piliszentiváni ifjúsági női csapat veretlenül megnyerte az NB II-es bajnokságot. Az elmúlt 7 év során immár hatodszor lettek elsők, és ezeknek a csapatoknak a 90%-a vörösvári játékosokból áll. Mindez azért érdekes, mert felröppent hírek szerint a szomszéd falu önkormányzata nem biztos, hogy a jövőben tovább tudja támogatni a női kézilabdát.
– Az elmúlt évek alatt sok szülő keresett már meg, hogy szeretnék, ha a lányuk kézilabdázhatna – mondja Pándi Gábor, a fiúk edzője. – Sajnos, el kellett utasítanom őket, mert Vörös-váron nem voltak meg a feltételei a női kézilabdának. Így a lányoknak a környező településekre, Solymárra, Szentivánra kellett járniuk, ha játszani akartak. A pilisszentiváni csapat zömét most is vörösváriak alkotják. Vörösváron a nők eddig semmilyen labdajátékot sem űzhettek versenyszerűen. Ezen változtatni kell, a nők sportjára nagyobb figyelmet kell fordítani. (Mi magunk korábban hasonló megfontolásból írtunk már a nők sportjának fontosságáról. – a szerk.) Jó lenne, ha ezeknek a lányoknak, szülővárosuknak, Pilisvörösvárnak a színeiben is sportolási lehetőséget tudnánk biztosítani. Jelenleg az ehhez szükséges pénzösszegnek az előteremtésén fáradozunk.
Várhegyi Ferenc
A Kihívás Napja 2005
Idén először döntött úgy a város, hogy a május Challenge Day-en, azaz a Kihívás Napján központilag szervezi meg a város lakóinak a sportját. A Challenge Day lényege, hogy egy adott napon, május 25-én a világ és azon belül az ország településein minél többen sportoljanak, mozogjanak legalább 15 percet. Ez a nemzetközi kezdeményezés már évtizedek óta teret hódított a világban, Magyarországon is már régóta ismeretes ez a mozgalom.
|
A Red Rock táncosai
a Kihívás napján |
Nos, Pilisvörösvárott idén 2811 fő sportolt, mozgott legalább 15 percet ezen a napon. Pilisvörösvár intézményei minden erejükkel részt vettek ebben a mozgalomban, amiért köszönet illeti őket. Ugyanakkor sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a Német Nemzetiségi Gimnázium nem is válaszolt a város megkeresésére. A Muttnyánszky Ádám Szakképző Iskola viszont nagyon komolyan vette ezt a felhívást, és igazi sportnapot rendezett.
De nem csak az intézmények dolgozói az óvodások és az iskolák diákjai, hanem a város lakosai közül is többen kedvet kaptak egy kis testmozgáshoz. Ez egy nagyon jó folyamat kezdete lehet. Bruckner Katalin, az önkormányzat sport- és rekreációs bizottságának elnöke elmondta, hogy jövőre még komolyabb szervezéssel és a lakosság jobb tájékoztatásával szeretnék újabb 5-600 fővel gyarapítani ezt a létszámot. Pilisvörösvár a 10 ezer-23 ezer fős városok között idén a 26-ik helyet szerezte meg. Olyan városokkal mértük össze erőinket, mint például Komárom, Esztergom, Keszthely, így ez a helyezés dicséretes.
Ebben az esztendőben, gyaloglásban, futásban, labdarúgásban, kerékpározásban, sportlövészetben és különböző sportjátékokban vettek részt a gyerekek és a felnőttek. Többen kihasználták a Hercules Fitness Club által nyújtott ingyenes edzéslehetőséget is. A Halastó Kempingben a sportesemények mellett a Red Rock együttes táncbemutatóját és harcművészeti bemutatót is láthattak az érdeklődök. A Kihívás Napját több egyéni felajánló mellett a város önkormányzata, a Waldi KFT. a Liegl-Dachser Kft. és a FIVE támogatta.
Várhegyi Ferenc
Lövész sportkör alakulhat Pilisvörösváron
Céllövészet a Kihívás napján
Lövész sportkört szervezne Vörösváron a Török István–Zsótér Judit házaspár – mindketten többszörös magyar bajnokok. Légfegyverekről kezdetben ők gondoskodnának, lőtérnek pedig máris kinézték a városháza pincéjét. Némi anyagi ráfordítással és sok társadalmi munkával kiváló lőteret lehetne létrehozni a jelenleg használaton kívüli és romló állagú helyiségben. A házaspár már meg is kezdte a tárgyalásokat az illetékesekkel.
F. A.
Uszodaépítési lehetőségek
Korábbi lapszámunkban, az „Örömmel sportolók” című cikkünkben beszámoltunk egy lehetséges uszodaépítési és üzemeltetési módozatról. További lehetőségeket kutatva, Grószné Krupp Erzsébet polgármesterrel és Bruckner Katalinnal, a Sport és Rekreációs Bizottság elnökével felkerestük dr. Ábrahám Attilát, a Nemzeti Sporthivatal elnökét, aki tájékoztatást adott arról, hogy a hivatal milyen állami szerepet tud vállalni uszodaépítésben, illetve üzemeltetésben.
Ábrahám Attila elmondta, hogy az állam jelenleg az úgynevezett PPP-konstrukcióban tud segíteni. Arra nincs mód, hogy egy, az önkormányzat által kezdeményezett építkezést közvetlenül támogasson.
Nézzük hát meg, mi ennek a PPP-rendszernek a lényege. Röviden az, hogy az állam nem ad pénzt az építésre, de pályázat útján kiválasztja azt a befektetőt, amelyik a saját forrásaiból megépíti a tanuszodát. A létesítmény a befektető tulajdonába kerül, amelyik annak kizárólagos üzemeltetését is elvégzi. A bevételek a befektetőt illetik meg, a fenntartási, javítási, karbantartási, személyi és közüzemi költségek pedig őt terhelik.
Miért és mikor éri ez meg az önkormányzatnak, illetve a befektetőnek?
|
| A monori városi uszoda belseje |
Az önkormányzat, az állam és a befektető szerződésben megállapodnak a befektetők által nyújtott közösségi használat időtartamáról, pontos időpontjairól, a kapcsolódó szolgáltatásokról. Ennek a közösségi használatnak az ellentételezéseként az önkormányzat és az állam ún. szolgáltatási díjat fizet, azaz szolgáltatást vásárol.
Magyarán egy háromoldalú megállapodásban, szerződésben kell rögzíteni azt, hogy pl. Pilisvörösvár diákjait, lakóit naponta mikor, milyen időtartamban és milyen szolgáltatás illeti meg, amelyért nem kell külön díjat fizetniük, hiszen ezt az önkormányzat és az állam kifizeti a befektetőnek. Az ezekbe nem tartozó időpontokban illetve szolgáltatásokban a befektető a piaci árképzés szerint dolgozik. A közösségi szolgáltatásokra vonatkozó idősávok felhasználását, a kapcsolódó szolgáltatások színvonalát folyamatosan ellenőrizni kell az üzemeltetés időszaka alatt. A szolgáltatási díj csökkenthető vagy megszüntethető a szerződésben meghatározott szerződésszegések (szolgáltatások nem, vagy nem az előírt színvonalon történő teljesítése) esetén.
Egy ilyen PPP-eljárásban az önkormányzat és az állam, szerződést köt az önkormányzat által elvégzendő feladatokról, amelyeket a Nemzeti Sporthivatallal együttműködve kell ellátnia.
Ezek lehetnek:
– meghatározza a létesítmény helyét, műszaki paramétereit;
– kiírja a befektető kiválasztására vonatkozó ajánlatot és lebonyolítja a közbeszerzési eljárást, úgy hogy az ezzel összefüggő terheket viseli;
– szerepet vállal a létesítmény kivitelezé-sének ellenőrzésében és az átadás-átvételben;
– szerepet vállal az üzemeltetés és a befektető által biztosított közösségi használat és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásoknak a szerződésben kikötött színvonala betartásának ellenőrzésében, és amennyiben szükséges, a befektető szankcionálásában;
– a külön eljárásban kiválasztott befektetővel egy háromoldalú (a Nemzeti Sporthivatal által is aláírt) szerződést köt az uszoda építéséről és üzemeltetéséről;
– meghatározza a közösségi használat mennyiségét, időpontjait és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat;
– biztosítja, hogy a helyi elképzelések kialakítása során a Nemzeti Sporthivatal követelményrendszerének kötelező előírásai teljesüljenek;
– vállalja, hogy a szolgáltatási díj ráeső részét kifizeti;
– rendelkeznie kell olyan területtel, amelyre a hatályos építési előírások lehetővé teszik a tanuszoda megépítését.
A PPP-rendszer igénybevételére bármelyik magyarországi település jelentkezhet, de feltétel, hogy az általa képviselt kistérségben ne legyen tanuszoda. Az önkormányzatnak képesnek kell lennie a PPP konstrukció teljes futamideje (15 év) alatt a rá eső szolgáltatási díj megfizetésére.
Látható tehát, hogy a PPP-rendszer egy működő, de meglehetősen bürokratikus rendszer, amely elsősorban azoknak a településeknek, kistérségeknek nyújthat segítséget, amelyek egymagukban nem képesek felépíteni és működtetni egy uszodát. Vagy azoknak az erősebb településeknek, ahol nagy igény és szükség van rá, de egyéb fontos feladataik és kötelezettségvállalásaik miatt nem tudnak önállóan finanszírozni egy ilyen projektet. Kétségtelen, hogy a PPP-pályázatnak nagy sikere van. Információink szerint a Nemzeti Sporthivatal 50 ilyen projektben tud részt venni. Jelenleg már több mint 50 pályázat érkezett hozzájuk, tehát lesznek, akik ebből kimaradnak. Pilisvörösvár még nem nyújtott be ilyen pályázatot, valószínűleg kevés is volna az esély, hogy a 2006-ig tartó programban még helyet kapjunk. Ebben a konstrukcióban való részvételünket tovább nehezíti, hogy tudomásunk szerint Budakalász már benyújtotta a pályázatát és nyert is. Nem valószínű, hogy ezután egy másik környékbeli település is helyet kapna ebben a programban. (Ebben a kérdésben egyébként Budakalásznak kistérségi egyeztetésen kellett volna részt vennie, de ezt nem tették meg. Mindez elég érdekes, és felveti az önkormányzatok egymáshoz való viszonyának kérdését is. – a szerk.)
Véleményünk szerint a PPP-rendszerben való uszodaépítés Pilisvörösvár számára legkorábban a 2006-os választások után lehetséges. Ez a rendszer egy kétségkívül járható utat jelent, de nem biztos, hogy Vörösvár számára ez a legjobb megoldás. Ha tudniillik a városnak van elegendő pénze, építtethet és működtethet uszodát a saját elképzelései szerint is, ehhez nem kell részt vennie az állami tanuszoda építési programban. Dr. Ábrahám Attila is azon a véleményen volt, ha Vörösvárnak van elegendő pénze, területe, és akarata, érdemes egyedül is belevágnia.
Várhegyi Ferenc
Női foci Vörösváron?
Korábban már volt egy ilyen kezdeményezés, amelynek a híre máshová is eljutott. Agárdi László, az Írisz Budapest Hungarokábel SC elnöke egy, a lapunkban olvasott cikk nyomán, a jövőbeni együttműködés reményében megkereste a vörösvári focizni szerető hölgyeket. A budapesti, NB II-ben szereplő csapat szeretne utánpótlásbázist kiépíteni Vörösváron. Elképzeléseik szerint a helyi fiatalok alkotnák az U-15-ös csapatukat, amely így a felső tagozatos általános iskolásoknak nyújtana sportolási lehetőséget. A budapesti klub fedezné a képzés és a versenyeztetés költségeit, és nemcsak az utánpótlás, hanem a felnőtt csapatának a mérkőzéseit is kihozná a városba. Így szóba kerülhet a névváltoztatás lehetősége is, a klub a jövőben Írisz Pilisvörösvár Hungarokábel SC néven működhetne tovább. Jelenleg erről az együttműködési lehetőségről tárgyalnak az érintettek.
Női kézilabda?
A nők sportja egyre nagyobb szerepet kell, hogy kapjon városunkban is. Igény van rá, ezt bizonyítja néhány lelkes, 30 évnél idősebb hölgy kezdeményezése is, akik kézilabdázni szeretnének. Reméljük, sikerrel járnak.
V. F.
Kungfu-parádé
Parádés sikert arattak a vörösvári shaolin kung-fu csapat tagjai Gröbenzellben. A csapat június 10 és 13 között vendégszerepelt bajor testvérvárosunkban. A június 12-i bemutató olyan jól sikerült, hogy a jövőben várhatóan további meghívásoknak kell eleget tenniük. A körzeti napilap címoldalon hozta le a bemutatóról készült felvételt, amelyen az egyik kung-fust társai nyolc lándzsahegyen emelik a magasba.
F. A.
