3. oldal Köszöntő
Gondolatok
pedagógusnapra
Életünk során, egészen kicsi korunktól kezdve pedagógusokkal vagyunk körülvéve. Vagy ovisként, vagy diákként, vagy szülőként. Végigkísérik életünket és gyerekeink életét. Néhányan ráadásul időközben pedagógussá is leszünk. A köz alkalmazottai, a köz szolgálói. Mert komoly szolgálat ez, és csak néhány év múlva érik meg a gyümölcse.
Az unokaöcsém ballagására utaztam haza a régi gimnáziumomba (milyen érdekes, hogy úgy mondjuk: a gimnáziumom, az iskolám). Két lányomat vezetve nézegettük végig apa tablóját, anya tablóját, aztán a testvéremét, és a két legfiatalabbét: az unokatesókét. Közben találkoztunk a volt osztályfőnökömmel. Megdicsért. Ott, a gyerekeim előtt. Aztán az igazgató úrral, aki megmutatta a dicsőségtáblán a képemet a lányaimnak.
Akkor is büszke voltam, amikor diákként megdicsértek, de most, hogy a családom előtt, és emlékeztek rám, és nem felejtettek el… nem is tudom. Ott álltam, én, a tanár, és újra gyerek voltam. Rádöbbentem, hogy az ő szavuk mindig számítani fog. És igenis szükségem van rá, hogy ne felejtsenek el. Ahogy az én diákjaimnak is szükségük van erre, hiába magyarázom nekik ballagáskor, hogy ettől kezdve más életük lesz, már nem én fogom a kezüket, más hallgatja majd meg őket. Nehezen hiszik el, ahogy annak idején én is.
Pedig el kell szakadnunk a tanárainktól, fel kell nőnünk nélkülük – a tanácsaikkal a lelkünkben –, hogy egyszer majd vihessük megmutatni a „kölykeinket” – a büszkeségeinket, hogy lássák: a gyerekeik felnőttek. Mert a gyerekeik vagyunk mindannyian, a fiaik és a lányaik. Úgy lázadunk ellenük, mint a szüleink ellen, hogy aztán, ha már „benőtt a fejünk lágya”, újra szeressük őket.
Persze megpróbálhat az ember mást is az életben, otthagyhatja a pedagógus pályát jobb lehetőségekért, több fizetésért, de éppen az fog hiányozni az életéből, ami ezt a pályát oly nehézzé is teszi: az érzelemgazdagság. Az, hogy nap mint nap a bőrén érzi az ember a döntéseinek súlyát, szeretetet, indulatokat, vívódást. Minden nap tudom, hogy amit tettem, jól tettem-e, vagy rosszul. Minden nap szembesülök a szavaim súlyával, a tetteim erejével. És meg kell tanulni ezzel együtt élni, mert a hivatásunk elől nem futhatunk el: aki pedagógus, az élete végéig az marad.
Szeitz Teodóra
(Lásd összefoglalónkat a városi pedagógusnapról a 9. oldalon. – a szerk.)
Dr. Réthy Zoltán versei
KÁNIKULA
Járod a nyárnak víg karneválját,
Velünk is pajkos kedvedre játszol,
Rendezed akácok konfetti-csatáját
S csókokat lopsz a kinyílt virágról.
Egyik legényed bimbókat pattant,
Szirmokat színez rózsakoronán,
Másik bebújt az őszibarackba
S a héj alól pirosan kikandikál.
Engem kegyesen árnyékba küldesz,
Eperfák alatt mutatsz hűs helyet,
S látom, a felvégi hínáros tóban
Vígan fürösztesz kilenc gyereket.
NYÁRESTI PASZTELL
Fehér felhő, fehér csónak, fehér ing,
Kék ég alatt kék tó vizén tovaring.
Piros nótát piros szívből piros száj
Rózsa lányról rózsás vággyal muzsikál.
Fenn a parton búcsúzik az arany nap,
Ajakáról aranycsókok hullanak,
Parti fűzek között sétál valaki,
Meg fogja a piros nótát hallani . . .
Hírek röviden
Búcsú az óriáskonténertől
A Rumpold-Bicske Kft. beszüntette a műanyag-hulladék elszállítását a Vásár téri iskolából, ahol éveken keresztül minden hónap első csütörtökén egy óriáskonténerben gyűjtötték össze a gyerekek és szülők által behozott műanyaghulladékot. Erről Rák József ügyvezető igazgató május 20-án keltezett levelében értesítette az iskola igazgatóját.
Rák úr leírta, hogy hónapról hónapra egyre több kommunális hulladék keveredett a műanyag közé. A május 5-én beszállított szelektív hulladéknak már jelentős része volt feldolgozhatatlan szemét.
A Rumpold-Bicske Kft. a következő tanévtől már nem tudja vállalni ezt a fajta szolgáltatást. A szelektív hulladékgyűjtésre 2005. júliusától a kihelyezett gyűjtőszigeteket kell használni.
Ezzel együtt megszűnik a vörösvári intézményekben eddig folytatott papírgyűjtés is. 2005. júniusától papírgyűjtésre is a városban 15 helyre kihelyezett gyűjtőszigeteket kell használni.
Gyorsulás az új úton
Májusban átadták a forgalomnak az építők a Szent Erzsébet utcát a Báthory utcával összekötő új utat. A frissen elkészült útszakaszt sajnos nemcsak a fegyelmezetten közlekedő autósok vették birtokba, hanem a száguldás szerelmesei is, akik esténként gyorsulási versenyeket rendeznek itt, zavarva a lakók nyugalmát.
A száguldozás Vörösvár más útjain is sok problémát okoz.
Partnerkapcsolat
15 éves a Pilisvörösvár és Gröbenzell között létrejött partnerkapcsolat. Az évforduló alkalmából június 30-án partnerkapcsolati delegáció utazik hivatalos látogatásra a bajor testvérvárosba. A 25 fős delegációt Grószné Krupp Erzsébet vezeti. A látogatás alkalmával mindkét fél ünnepélyesen megerősíti a két település között önkormányzati szinten fenntartott partnerkapcsolatot. A gröbenzelliek a szüreti ünnepség idején viszonozzák a látogatást.
A gröbenzelli útról, a partnerkapcsolati ünnepségről terveink szerint a Vörösvári Újság képes riportot fog közölni, amelyet következő számunkban olvashatnak.
Nyári szünet a könyvtárban
A városi könyvtár értesíti olvasóit, hogy július 4. és július 31. között zárva tart. Nyitás: augusztus 1-jén.
