16. oldal Egészség
Fogyni, de milyen áron?
Közeledik a nyár. Napról napra jobban érezzük a napfény sugarait, a kellemes meleget, melyet télen nélkülöznünk kellett. Örülünk is, meg nem is. Hiszen a téli ruhák vastag tömkelegében nem láthatta senki sem, milyenek is vagyunk valójában, úgy igazán. Nem számított plusz egy kiló, ehettünk bátrabban, mint egyébként szoktunk, hiszen még a gondolatunkban is messze járt a tavasz, a nyár.
Mikor majd mindenki készül lecserélni a vastag pulóvert nyári topokra, a nők, fiatal lányok közül sokan esnek pánikba: „Már megint híztam! Mit vegyek föl?” S már látjuk magunk előtt, ahogy kipakoljuk a szekrényből az összes ruhánkat, ami szóba jöhet, felpróbálunk – akár többször is –, jó néhányat, pózolunk a tükör előtt, forgunk körbe-körbe, és közben rájövünk arra, hogy itt az ideje egy újabb fogyókúrának. Persze csak egészséges keretek között!
Biztosan sokat hallottak már a két leggyakoribb étkezési rendellenességről, az anorexiáról és a bulimiáról. Legtöbb esetben mindkettő egy ártalmatlannak tűnő fogyókúrával kezdődik.
Az anorexia önéheztetést és súlyhiányt (kóros soványságot) jelent, mely legtöbbször fiatal nőknél, 13-25 évesekben jelentkezik, ritkábban a pubertáskor előtt, középkorban, vagy férfiakban. A legfontosabb tünetek az intenzív aggódás a testsúllyal és az alakkal kapcsolatban, súlyos soványság esetén is céljuk a karcsúság elérése, megtartása, melynek következtében különböző testi tünetek jelennek meg. A betegek fogyni akarnak, vagy legalábbis meg akarják akadályozni súlynövekedésüket. Kórosan félnek az elhízástól. Az anorexia tulajdonképpen egy testképzavar, melyben a betegnek torzult a saját testéről alkotott képe: kövérnek tartják magukat. Érdekes módon mások alakját reálisan meg tudják ítélni. A menstruáció elmaradása bizonyos testsúlyhiány mellett szinte törvényszerűen jelentkezik.
Az anorexiás viselkedések nem egyformák, bár mindegyikük vagy az energiafelvétel csökkentését vagy az energialeadás fokozását célozza. A betegek egy része csak diétázik vagy igen keveset eszik, mások hashajtót, vizelethajtót használnak, önhánytatást végeznek. Étkezéskor a betegek apró darabra vágják ételeiket, igen lassan esznek, erősen fűszereznek, túl sokat vagy túl keveset isznak, kalóriákat számolnak, felhalmozzák az ételt. Sokat gondolkodnak ételeken és sokat foglalkoznak ételkészítéssel, bár általában nem esznek a saját maguk által elkészített ételből sem. Van, aki tudatosan edzi testét, hogy kalóriát égessen és a súlya csökkenjen, és akkor eszik, ha bizonyos mértékű gyakorlással megérdemli az ételt, s ha többet eszik, le kell dolgoznia. Az evés korlátozásán túl a betegek egy csoportja öntisztítással (önhánytatással, hashajtókkal, vízhajtókkal) próbálja súlyát csökkenteni. Ezen túlmenően a betegeknél egyre inkább megjelennek a pszichés tünetek is: depresszió, ingerlékenység, szociális visszahúzódás, romló koncentráció, szexuális érdeklődés elvesztése, hangulatzavar. Annak ellenére, hogy a beteg úgy véli, fogynia kellene, hogy csinosabb, vonzóbb legyen, a túlzott fogyás előnytelen véznaságot eredményez.
A bulimia gyakran anorexiával kezdődik, tünetei sokban hasonlítanak az anorexia tüneteihez, a két betegség gyakran kevert formában is észlelhető (bulimarexia). A bulimiában szenvedőkre jellemzőek a falásrohamok (kontroll nélkül több száz kalória elfogyasztása), állandó aggodalom a testsúly és az alak miatt, a testsúly csökkentésére irányuló cselekvések (koplalás, önhánytatás, hashajtás, vizelethajtás). Minden bulimiás beteg kontrollálni szeretné testsúlyát diétázás és magas energiatartalmú ételek kerülésével, legalábbis a betegség elején. A diétázást azonban folyton túlevéses epizódok törik meg, melyet bűntudat, majd az ételtől való megszabadulás követ. Sok beteg örül, mikor felfedezi, hogy bármennyit ehet hízás nélkül. A falásrohamok sokszor tervezettek, ételeket tárol a beteg, hogy megfelelő időben zavartalanul elfogyaszthassa. Ezek jellemzően zsír-, vagy szénhidrátdús ételek, amelyeket egyébként megvonnak maguktól. A bulimiás emberek gyorsan esznek, perceken belül legyűrik magukba az ételt. A túlevések naponta akár többször is felléphetnek, rövid ideig tartanak (pl. negyedóráig). A fokozott testi aktivitás a bulimiásokra is jellemző: a falásokat sokszor intenzív testedzés kíséri.
Az evészavarok esetében a következmények súlyosak: szinte mindegyik szerv károsodhat, leginkább azonban a gyomor- bélrendszer érintett. A nem megfelelő tápanyagbevitel miatt hiánybetegségek léphetnek fel. Sok esetben életveszélyes állapot alakul ki mind az anorexia, mind a bulimia kapcsán.
Mindkét betegségnél nagy fontosságú a korai felismerés és az azonnali kezelés, mert a következmények életveszélyesek lehetnek. Mindenképpen szakértő bevonására van szükség és a család támogató erejére, hiszen egy étkezési rendellenességben szenvedő kamaszlány vagy fiatal nő egymaga, saját erejéből képtelen a megoldásra. Figyeljünk egymásra!
Horváth Andrea
ifj. védőnő
Megkérdeztük dr. Für Zoltán háziorvost:
Mi a teendő kutyaharapás esetén?
– Először is a sebet elsődlegesen, lehetőleg még a helyszínen el kell látni. A sérült bőrfelületet meg kell tisztítani szappanos vízzel, majd alaposan leöblíteni tiszta vízzel. Betadine-oldattal vagy jódtincturával fertőtlenítsük. Ezt követően a vérző sebet száraz fedő-, vagy nyomókötéssel is el kell látnunk. A sérült testrészt helyezzük nyugalomba (pl. ne lógassuk a kart, hanem kendővel rögzítsük a nyakhoz).
Még mielőtt elindulnánk az orvoshoz meg kell tudnunk az alábbiakat:
– Ismert-e a kutya?
– Ha ismert, elérhető-e a gazdája?
– Be van-e oltva a kutya veszettség ellen.
Ha nem kapott oltást, akkor értesíteni kell az állatorvost az állat megfigyelése céljából. Az orvos a vizsgálat és a körülmények ismeretében dönt a veszettség elleni védőoltás alkalmazásának szükségességéről.
Ha nem ismert az állat (pl. kóbor), akkor ezt az orvossal közölni kell, mert ez esetben veszettség-gyanús esetnek megfelelően fog intézkedni.
Néhány fontos információ a veszettségről:
A veszettség (Rabies vagy Lyssa) vírusos eredetű fertőző megbetegedés, melyet a veszett állat testváladéka (főként nyála) terjeszt. A vírus, a fertőzött személy idegrendszerébe jutva halálos kimenetelű agyvelő- és gerincvelő-gyulladást okoz.
A kutyaharapással más kórokozók is kerülhetnek a sérülés helyére, melyek egyéb gyulladásokat okozhatnak.
Érdekes, hogy a háziállatok között a veszett állatok 10-12%-a macska, míg a kutyák és a szarvasmarhák együttesen is csupán 5-6%-ot tesznek ki. A vadon élő, veszettnek bizonyult állatok kb. 75%-a róka.
Legfontosabb tehát a megelőzés:
Az elhullott állatok (elsősorban rókák) érintésének mellőzése, a kutyák, macskák rendszeres védőoltása, és a kóbor ebek befogása.
Veszettséggyanús sérülés esetén mielőbb meg kell kapnunk a védőoltást.
A védőoltás (vaccina) Rabipur és Rabivac néven ismert hazánkban.
A védőoltás bármely életkorban és bármilyen betegségben szenvedő betegnél elvégezhető.
Dr. Für Zoltán
Új fogalmak az állattartásban: állatútlevél és mikrochip
Hazánk Európai Uniós tagságával utazásaink a tagországokon belül leegyszerűsödtek. Ez vonatkozik házi kedvenceinkre is, az állatútlevél kiváltásával számukra is „megnyílnak” a határok.
Az útlevél a kutyák, macskák és vadászgörények Európai Unión belüli és nem kereskedelmi célú utaztatása esetén kötelező 2004. október 1-jétől. Előtte az országot elhagyni szándékozó kedvencek esetében minden egyes utazás alkalmával hatósági állatorvosi igazolást kellett kiállíttatni (veszettség és szopornyica elleni oltás bemutatásával). Nem EU-tagországba való utazáskor, ill. kereskedők által felvásárolt állatok szállításakor továbbra is ez az igazolás szükséges.
Az „ebútlevél” egyszeri kiváltásával kedvencünkkel bármikor, bárhová utazhatunk az EU-n belül megkötések nélkül ( kivéve 4 tagországot l. alább). Az útlevél nem jár le, az állat élete végéig használhatja, csak az évente kötelező oltást kell az állatorvosnak belevezetni.
Az állatútlevél kiváltásának szabályai:
– Az állatútlevél kiállítására az az állatorvos jogosult, aki rendelkezik az illetékes állategészségügyi hatóságtól az ebek veszettség elleni védőoltásának végzésére vonatkozó engedéllyel.
– Az útlevél kiállításakor be kell mutatni az oltási könyvben regisztrált érvényes veszettség elleni és kombinált oltást, ill. féregtelenítést, vagy ezeket az útlevél kiállításakor beadatni.
– Az állatnak biztosan azonosíthatónak kell lennie, s mivel a törzskönyvezett kutyák tetoválása az esetek többségében már néhány éves kor után olvashatatlanná válik, szükséges a mikro-chip beültetése, úgymint keverékeknél, macskánál és vadászgörényeknél is. Amennyiben az állattartó a jelöletlen állatba történő chip beültetésre nem tart igényt, az állatorvos az útlevél kiállítását köteles megtagadni.
– Az állatútlevélbe csak jogosult állatorvos jegyezhet be bármely adatot, és a bejegyzés előtt az útlevélben feltüntetett állatot kötelező azonosítani.
– Az útlevél tartalmazza a tulajdonos nevét, címét, az állat faját, fajtáját, ivarát, korát, tetoválási számát vagy a beültetett chip számát, valamint az oltási könyvből a veszettség és egyéb betegségek elleni oltások nevét, időpontját és érvényességét, a féregtelenítést, külső élősködők elleni kezeléseket.
Svédország, Nagy-Britannia, Írország és Málta előzetes vérvizsgálatot, és ennek az útlevélbe való bevezetését is kéri (veszettség elleni oltás hatékonyságvizsgálata).
A mikrochip-beültetés szabályai:
- a mikrochipet csak az az állatorvos ültethet be, aki rendelkezik a chip leolvasásához megfelelő (ISO 11785) leolvasó készülékkel, valamint e-mail összeköttetéssel (az elektronikus nyilvántartó rendszerhez való kapcsolódáshoz);
– Az állat egyedi azonosítása után (fajta, szín, ivar, életkor) klinikai vizsgálat következik, és amennyiben kedvencünk egészséges, megtörténhet a chip beültetése.
– A beültetés egy vastag injekciós tűvel történik, melyben található a kb. rizsszem méretű chip. A beültetés helye a nyak bal oldalának középső tájéka. Ide történik előzetes szőrnyírás és fertőtlenítés után a chip beadása úgy, hogy az állatnak a lehető legkisebb fájdalmat okozza (szükség esetén helyi fájdalomcsillapítás, esetleg enyhe bódítás).
– Az állatba korábban beültetett chip eltávolítása tilos!
– A chip azonosító számát, működését közvetlenül a beültetés előtt és után a leolvasó készülékkel ellenőrizni kell.
– A mikrochip azonosító számát tartalmazó címkét az állatorvos beragasztja az útlevélbe, oltási könyvbe, kamarai és saját nyilvántartásába, a megmaradó címkéket pedig dokumentálva a tulajdonosnak átadja.
– Az állatorvos mindezeket az adatokat regisztráció céljára a Magyar Állatorvosi Kamara adatnyilvántartó egységének elküldi, ahol azokat feldolgozzák és rögzítik a központi adatbázisban.
Árak: Az állatútlevél kiállításának ára a következő tételekből épül fel: az útlevél ára, regisztrációs díj, az útlevél kiállítása, ez összesen kb. 4500-5500 Ft. (Ne felejtsük el: ezt csak egyszer kell kiváltani az állat életében, hosszabbításkor az évenkénti veszettség elleni oltás útlevélbe történő bevezetése további költséggel nem jár!) A mikrochip-beültetés költségei: általános klinikai vizsgálat, a chip ára, regisztráció, chip beültetése, ez összesen kb. 5000-6500 Ft (jelentősen függ a mikrochip árától). Természetesen ez is csak egyszeri kiadás az állat életében.
A mikrochipes jelölés további előnyei:
Akár utazunk kedvencünkkel, akár nem, a chipes jelölést érdemes elvégeztetni, mivel ez az elveszett állatok megtalálásában óriási segítséget nyújt. Ma már minden praktizáló állatorvos, határállomás, menhely rendelkezik leolvasó készülékkel, így az elveszett (ellopott) kedvencek azonnal azonosíthatóak, a központi adatbázisból visszakereshetőek, és rövid idő alatt visszajuttathatóak gazdájuknak.
Dr. Saufert Gyula
Új helyre költözött a Buda-környéki ÁNTSZ
Új helyen és új elnevezéssel, de változatlan feladatkörrel folytatja tevékenységét május 2-ától az ÁNTSZ Buda-környéki Városi Intézete. Az egészségügyi miniszter rendelete alapján új elnevezése – igazodva a korábban jóváhagyott kistérségi településszerkezethez – az ÁNTSZ Budaörsi és Pilisvörösvári Városi Intézete. Ebből a térségből az eddigiek közül huszonkét település tartozik a jövőben a fővárosi Karinthy Frigyes útról a III. kerület, Váradi Sándor utca 15. szám alá, az ÁNTSZ Pest Megyei Intézetének székházába költöző intézethez. Ismeretes, hogy korábban Érd, Diósd, Pusztazámor, Sóskút és Tárnok ügyeivel is a Buda-környéki intézetben foglalkoztak, ezek a települések azonban, Százhalombattával együtt az újonnan létrejött Érdi Intézethez kerültek.
Az ÁNTSZ Budaörsi és Pilisvörösvári Városi Intézete május 2-ától a 06-1-209-3314, 06-1-209-3315 telefonszámon és 06-1-385-1406 telefaxon, valamint a buda@pest.antsz.hu e-mail címen érhető el. Tömegközlekedéssel a Batthyány térről induló 60-as autóbusszal, az 1-es és 1A, valamint a 17-es villamossal közelíthető meg.
Az ÁNTSZ Pest Megyei Intézetének
sajtószolgálata
Köszönet!
2005. április 22-23-án Csillebércen tartotta az Országos Mentőszolgálat a Sulinet Programirodával közösen szervezett Országos Elsősegély-ismereti Verseny döntőjét.
A Pilisi-medence Egészségügyi Alapítvány anyagilag támogatta a legjobb diákok díjazását.
A döntő helyszínén a Pilisvörösvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület tűzoltói – Ziegler János, Ziegler Krisztián, Pfeiffer Zsolt, valamint Huszár Gergely – nagysikerű bemutatókkal és gyakorlatokkal színesítették a versenyt. Köszönjük segítségüket.
Dr. Mártai István, OMSZ főorvos
Előadás kisgyermekes anyukáknak
„Hogyan befolyásolja az élelmiszeripar gyermekeink jövőjét ?” címmel Tóth Gábor élelmiszeripari mérnök előadást tart június 14-én 10 órakor a Bioliget Egészségvédő Központban (Kisfaludy u. 48.)
Az előadásra sok szeretettel várják a kisgyermekes anyukákat, a Baba-mama klub látogatói és minden érdeklődőt.
