 |
Bölcsi-hiányKétéves a kisfiam, és a férjemmel úgy döntöttünk, hogy – mivel az õ munkája szezonális – én megyek el dolgozni. Találtam is egy helyet a III. kerületben, ahova valószínűleg fel fognak venni. A gond itt kezdõdik.
A kerület összes (9) bölcsõdéjében érdeklõdte, hogy bevennék-e a fiamat, de 8 helyen egybõl „leráztak”, mivel nem vagyunk kerületi lakosok. Egy helyen azt mondták, hogy nem gond a lakhelyünk, de legkorábban szeptemberben tudnák felvenni a gyereket! És addig?
Itt a környéken nem tudok egyetlen bölcsirõl sem. Pontosabban tudok, de az is Pilisszentivánon van és napi több ezer forintba kerül!!!
A nagymamák még dolgoznak és az Apára sem lehet számítani, mert hol megy, hol nem.
Tehát sehogy sem tudjuk megoldani bölcsi nélkül!
2006 januárjáig – akkor tölti be a kisfiam a 3 évet – nem tudok dolgozni menni. És továbbra is be kell osztanunk a havi kb. 28000 forintot!
Szerintem nem csak az óvodák és iskolák felújítására kellene gondolni, hanem azokra a családokra is, ahol kisgyerek van, és bölcsi nélkül nem megoldható, hogy mindkét szülõ dolgozhasson.
A mai világban nem lehet egy fizetésbõl eltartani egy családot. Biztos vagyok benne, hogy velünk együtt sokan járnak ugyanilyen cipõben.
(Név és cím a szerkesztõségben)
Úttalan, „tanácstalan”...
(Egy vörösvári magánlevele, úgy barátilag... )Kedves Barátom!
Jön a tavasz? Én már ezt is csak akkor hiszem el, ha már itt dudál a kanyarban!
Nálunk a naptár szerinti elméletet rendesen cáfolja a gyakorlat! A jeges hó hatalmas itt az utcánkban!
Tudjuk, nem tiltakozunk oktalanul, hiszen minden jó fentrõl jön!
A havas, tarajosra fagyott mellékutakon a városunk által közpénzelt hótoló naponta nyolcszor-tízszer végigrobog büszkén magasra tartott tolólappal, alig tudunk félreugrani elõle! (Bizonyára itt lakik valahol, vagy eltévedt!) Tudod, ha leengedné, még beleakadna valamibe! Így meg a kocsi fogyasztása is lényegesen kevesebb, több a „lé” a melón így olvadás elõtt!
Mindenesetre háborús külsõt kölcsönöztek az úttestnek nem nevezhetõ úttalan mellékutcáknak! Térdig érõ jégbordák alakulnak ki a hótoló széles kerekei nyomán, s ha sikerül kimenned a kocsiddal az utcára, azon nyomban „sínre kerülsz”! Behuppansz a nyomsávnak nem nevezhetõ hosszant kígyózó rendszerváltó jeges árkokba a kerekekkel, s ezen aztán végig kell menni, mint a lenini úton, mert féltengelytörés, csapágytörés nélkül nem úszod meg máskülönben!
Egyébiránt minden túlzás nélkül mondom, ez így talán a jobbik eset, mert amikor az egyik harci jármű jártában-keltében véletlenül leengedte a tolólapot, úgy telinyomta a kapum elejét összefagyott hóval, hogy egy álló napig csákányoztam azért, hogy biztos fedezékbe állhassak a kocsival, éjjelre ne legyen az „unatkozó” megélhetési polgártársaim martaléka az utcán!
Szerintem roppant megörülhetett szegény gépies hóhányó, hogy végre van hová tenni az utca havát, végre talált szemfülesen egy kitakarított felület!
Ez a lendület helyi szinten is már kezd az agyamra menni!
Van még egy rossz hírem Vörösvárról!
A város most már helyenként menthetetlenül gyászos sötétbe burkolózik esténként. Tulajdonképpen ezt a méltánytalan és ellenséges dolgot azon ellenzéki természeti jelenség váltja ki, miszerint itt nálunk minden este rendszeresen besötétedik!
A közvilágítás még azokon a ritka helyeken sem működik, mondhatni nem mindig áll a helyzet magaslatán, ahol a havat véletlenül eltakarították! A karácsonyi díszkivilágítást február közepén kikapcsolták, így hát botladozunk, mint díszpolgártárs Sztálin pajtás a marxizmusban! Nálunk helyenként csak az értelem világít! (Vagy már az sem?)
Mindenesetre már bírjuk a lendületes és bátor városvezetés hallgatólagos ígéretét: július elsõ hetére el lesz takarítva az összes hó!
Bízzunk Istenben és a pártban, hogy ezt az ígéretet sikerül majd betartani!
Ha idõközben Isten kegyelmébõl önként elolvadna a hó, akkor igaz a filozófiai kinyilatkoztatás:
„Amelyik probléma nem oldódik meg önmagától 72 óra alatt, az nem érdemli meg, hogy foglalkozzunk vele!”
Tedd magadévá a magvas megállapítást, kedves barátom, de azért illetékesek elõtt ne nagyon hangoztasd, mert komolyan veszik!
Tisztelettel üdvözöllek a jeges-legjobban ellátott pilisvörösvári peremkerületbõl!
Z. Z
Meséktõl a valóságig
A polgárok ezrei, kiket ugyan se egyéni, se érzelmi szálak nem fűznek a sportcentrumhoz „miért hallgatnak, miért nem türelmetlenek vagy csalódottak? Tán csak nem azért, mert mesének hitték eddig is az egészet, ugyanúgy, mint az új 10-es útról szõtt csalfa mítoszokat?”– kérdi a szerkesztõ úr, de kérdésében nem csak a saját válasza, de a polgárok többségéé is benne van. Ezek a kampánycélok nehezen jönnek be, más irányba kell keresgélni. Passzív a lakosság? Tényleg csak néhány ember és a földtulajdonosok emelték fel szavukat a kisajátítás ellen. A tulajdonosok saját érdekeiket védték, hozzáteszem, jogosan.
Nem hinném azonban, hogy kivonulnának, vagy felemelnék hangjukat egy-egy óvodabezárás, vagy egy üzletközpont megnyitása ellen, vagy akár az illegális városi fakivágások miatt. De azt is kétlem, hogy lezárnák a 10-es utat. Az ember már csak ilyen. Akkor eszmél, akkor lehet önzõ kalitkájából kicsalogatni, amikor magánérdeke csorbát szenved. Egyébként fütyül a közügyekre (tisztelet a kivételeknek). A lakosság és a szerkesztõ úr is kérdezi, hogy mese-e az elkerülõ út, akárcsak a vízi csúszda.
Az önkormányzatok országszerte pénzhiánnyal küzdenek. Nálunk sem lehet másként. A hiteleket nem ajándékba adják, azokat kamatostól vissza kell fizetni. Egy sportcentrumot, egy uszodát naponta működtetni kell. Vizet elõteremteni, fűteni, világítani, kezelni a medencéket stb. Valaki unalmában kiszámította, hogy csak a fűnyírás nyaranta milliós tételt jelentene. Örömhír számunkra, hogy több képviselõ is visszavonta kisajátítási kezdeményezését.
Rájöttek, hogy a választók szándékával szembe menetelni nem érdemes, de nem is erkölcsös. A beismerésért jár az elismerés. Kár, hogy eltelt 3 elvesztegetett év sok felesleges erõlködéssel és elment sok-sok pénz a drága bizottságra!
Egyébként most a sportcentrum ügyében visszakanyarodtunk a tavak környékéhez, ahonnan az elõzõ ciklusban elindultunk. A víz adott, szép a környék, az olcsóbb beruházások ide jobban köthetõk. Példát lehet venni a dorogi tó működtetésérõl, ahol nyaranta hétvégén fél Vörösvár strandol. Egy német képviselõ úgy vélekedett, hogy ha náluk ilyen lehetõség adódik, mint a bányatavaink, azonnal kihasználják Már a fõvárosban hirdetnék nagy betűvel:
ERHOLUNGSHEIM NATURSCHUTZGEBIET,
azaz pihenõhely és természetvédelmi terület.
Egyébként igaza van a szerkesztõ úrnak: mese a 10-es út elkerülõ szakasza is. Lehet tüntetni, lehet felháborodni, lehet mások nyakába varrni a felelõsséget, de 100 milliárd forintja egyelõre senkinek nincs. Üresek a kasszák.
Tarlós István, a III. kerület polgármestere nem tudja az Aquincumi hidat megépíttetni, sem az utakat szélesíteni, melyek viszont alapfeltételei lennének az Óbuda elõtt lecsapódó forgalom eloszlatásának.
Nem is olyan régen Vörösvár lakosságát arra kérték, szálljon át a vasútra. Sokan meg is tették. Az utasok megítélése szerint nem is olyan rossz. A megállók tökéletesítésével, dupla sínpárral, kultúrált parkolókkal versenyképes alternatívát nyújtana a közlekedõknek.
A mesék után a gyermekek elalszanak és arról álmodnak, hogy a jó legyõzi a rosszat. Szép álmokat! De vigyázzon, aki bal lábbal kel, annak keserű lesz az ébredés!
Dr. Gábeli Zoltánné
Válasz Horváth Józsefnek a „Kampány…” című cikkére
Tisztelt Horváth József!
Mielõtt ismertetném egyesületünk tevékenységét és programját, feltennék Önnek néhány érdekes kérdést, melyek érdekelheti az adófizetõ helyi polgárokat:
Az elõzõ ciklusban a legfontosabb bizottságot vezette Ön, a Pénzügyi Bizottságot. Ön szerint erkölcsös-e önkormányzati képviselõként önkormányzati beruházás kivitelezésében több millió, több tíz millió forintért részt venni? Aggódott-e akkor is az adófizetõk pénzéért? Végül kérdezem, kapott-e Ön vagy családja tulajdonában lévõ vállalkozás (akár alvállalkozóként is) Pilisvörösvár Város Önkormányzatától munkát az elõzõ ciklusban, mikor Ön képviselõ volt? Érdeklõdve várom válaszát.
Most pedig szeretném Önnel ismertetni egyesületünk 2004-es programját. Március 15-én 20 csapat és mintegy 600 ember részvételével rendeztünk kispályás focikupát két helyszínen párhuzamosan. Egyesületünk támogatta és részt vett az EU csatlakozási ünnepségek szervezésében és lebonyolításában. Tavaly felkért minket Manhertz Teri néni, hogy szervezzük meg a májusfaállítást, amit teljes egészében egyesületünk bonyolított, és szívesen vállaljuk a jövõben is. Elindítottuk az országban egyedülálló sváb nyelvoktatást a gimnáziumban. Augusztus 20-án szintén kispályás focikupát szerveztünk, ezúttal a focipályán. Karácsonykor mi szervezzük a forralt bor- és süteményosztást az éjféli szentmise után.
Hogy kõkeményen politizál a FIVE? Igen, megpróbálunk mindent megtenni, hogy Vörösvár jobb, szebb és élhetõbb legyen. Rajtunk kívül az eddigi választásokon nem egy egyesület állított jelölteket (legutóbb például az Ön által említett környezetvédõk), más kérdés, hogy nekik nem sikerült mandátumot szerezniük. Jó lenne, ha a helyi politikai pártok képviselõi az önkormányzati munkát nem „kõkemény politikának” tartanák, az önkormányzatiság a városért való munkáról kellene hogy szóljon.
Az egyesületi támogatást célirányosan programok szervezésére, nem kampánypénzre kapjuk, és ezzel szigorúan el kell számolnunk, bár ezt, mint az elõzõ ciklus képviselõje és Pénzügyi Bizottságának elnökének Önnek is tudnia kellene. Azt hiszem, hogy egy jól működõ demokráciában teljesen normális, hogy az adófizetõk pénzébõl támogatnak civil szervezeteket, mint ahogyan a pártokat is az adófizetõk pénzébõl támogatják.
Végezetül remélem, hogy rövid idõn belül kitörlõdik a régi pártvezérek fejébõl is az, hogy az önkormányzatiság politika és tudomásul veszik, hogy a városért tenni, és nem politizálni kell.
Preszl Gábor, a FIVE elnöke
