10. oldal Kultúra
Meseképek, képes mesék
A Mű-hely Galéria legutóbbi estjérõl
November 3-án az esti órákban a Mű-hely Galériában ismét rendezvényre gyűltek az érdeklõdõk. Amint megteltek a széksorok, kezdetét vette a kiállítás-megnyitó. A falak Oravecz Viktória festményeivel voltak beborítva, akirõl elmondható, hogy már gyermekkora óta a képzõművészettel foglalkozik. Fiatalon Mikus Gyula tanítványa volt, s a festészetet annak ellenére folytatta, hogy idõközben a divattervezés is vonzani kezdte. Az egyetem utolsó éves hallgatójaként ez alkalommal Vörösvárra hozta munkáit, melyeket eddig nemcsak a hazai, de a külföldi közönség is láthatott.
|
Lénárd József és Oravecz Viktória
(Fotók: Saufert János) |
Festményeit a „Játék a vízparton” közös címmel lehetne illetni, melyeknek szereplõi az önfeledten ugrabugráló kutyák, de feltűnik Micimackó és Róbert Gida is az egyik képen – természetesen, a hullámok nyaldosta vízparton.
A kiállítást kedves ismerõse, Lénárd József nyitotta meg, aki röntgentechnikus, költõ, író és szerkesztõ is egy személyben. Ezen az estén költeményeibõl hallhattunk egy csokorral, sõt, a szerencsésebbek
– akárcsak jómagam – útravalónak ráadást is kaptunk. Lénárd úr, mint egy prédára váró vadmacska váratlanul tűnt fel olykor-olykor a falmélyedésbõl, és kézcsókok özönében halmozta el a gyanútlan személyeket verseivel, miközben röntgenszemeivel a meglepõdött tekintetekbõl próbálta kiolvasni hatásukat. Megjelenését tekintve is igazi művészlélek.
Mindez már kevésbé mondható el az est fellépõjérõl, Berecz Andrásról, aki kétségkívül született tehetség, mégis inkább gyermekkorunk kedves mesemondó apókájára hasonlít, mint a sorból mindig kilógó művészegyéniségre. Berecz András 1957-ben látta meg a napvilágot Budapesten. Az elsõ dalokat édesanyjától tanulta, aki a híres kunhegyesi táncos, tréfafa és nótafa, Tanka Gábor lányaként sok ilyet tud ma is. Majd húsz éve gyűjt Erdélyben, Moldvában, Felvidéken, Somogyban, Szat-márban, Nyírségben dalokat, meséket, tréfákat. Életének különféle vargabetűi, hajtűkanyarszerű fordulatai után, melyek során rakodó segédmunkás, erdõművelõ és jogi egyetemista is volt, hajszolt embertársai örömét keresgélõ énekes, mesemondó lett. Így amirõl éjszaka álmodik, arról nappal mesél. Kedves dalai és meséi a honát keresõ és szerelmes ember gondolatait hordozzák, melyek inkább a felnõtt közönséget célozzák meg. Számos lemezt, kazettát, CD-t, rádió- és televízió-felvételt készített idehaza (melyeket fõként a Duna TV műsorából ismerhetünk), de műsorai bejárták egész Európát, sõt, az USA-ban és Kanadában is nagy sikerrel mutatkozott be.
|
Berecz András mesét mond.
A cimbalomnál Balogh Kálmán |
Elõadásai kapcsán így nyilatkozott: „Műsoraimban a magyar népdalok és népmesék a fõszereplõk. Váltakozva adom elõ õket, egyiket a másikkal pihentetve. Hangvételüket az határozza meg, hogy nagyrészüket magam gyűjtöttem. A meséket ezért nem irodalmi nyelven, és nem kötött szöveggel mondom, hanem különféle, a köznyelvben alig ismert, ritkán használt szavakat beépítve, és a rögtönzésnek tág teret adva.”
Akármi is legyen a titka elõadásának, a vörösvári közönség, melyet harmadik alkalommal látogatott meg, határtalan jókedvvel szórakozott meséin, amelyeket nótákkal is színesített. Balogh Kálmán nagyszerű cimbalmos kíséretével a galériában összegyűlt érdeklõdõket egy röpke dal erejéig „nóutáznyi” is megtanította.
A Mű-hely Galéria természetesen továbbra is várja magyar népzenével a táncoslábúakat a minden hó végén megrendezésre kerülõ táncházba, melyrõl a programajánlóban, valamint a kiakasztott hirdetéseken olvashatnak bõvebben.
December 2-án „Szeretlek Mikulás” címmel zenés mesével szórakoztatják a gyermekeket, este 6 órától a Szabad Ötletek Színházának színészei, Túróczi Éva, Varga Dia és Bor Viktor. A mikulásestre névvel ellátott csomagokat lehet hozni, melyeket maga a Mikulás fog kiosztani az arra érdemes csemetéknek.
December 9-én este 7 órától kiállítás nyílik Gútay János bõrképeibõl és Nagy Zsuzsanna selyemfestményeibõl, mely után zenés nosztalgia kabaré várja az érdeklõdõket ugyancsak a Szabad Ötletek Színházának színészeivel, Botos Karolinával, Bor Viktorral és Csík Csabával. A belépés minden rendezvényre ingyenes!
Vörös Ildikó
Múltunk a jelenben
Pilis-budai regionális néprajzi konferencia Solymáron
A solymári Helytörténeti Társaság fennállásának harmincötödik évfordulója alkalmából egész napos konferenciát rendezett 2005. november 12-én a solymári Apáczai Csere János Művelõdési Ház nagytermében.
Az esemény Enczmann László, Solymár polgármesterének köszöntõjével indult a reggeli órákban, majd a szót Hamvas Márton, a Helytörténeti Alapítvány elnöke vette át, aki a további szakmai fórumot vezette. A megjelenteket Solymár kultúrcsoportjai fogadták: a „Lustige Zwerge” óvodásai, a Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola tanulói, a Solymári Asszonykórus, valamint a Herstrosen Tánccsoport adták elõ műsorukat. Ezt követõen Végh Botond kesztölci festõművész kiállításának megnyitója következett, melyet a hivatalos szakmai fórum követett.
A fórumon a pilis-budai régió faluházai mutatkoztak be, elsõként a pilisvörösvári tájház, Gromon Mici néni vezetésével. A tájház gyűjteményébõl rövid videofilmet tekinthettünk meg a lassan már kihalófélben lévõ betlehemes játékokról. Ezt követte a piliscsabaiak filmje a német kitelepítést feldolgozó színdarabról. A késõbbiekben a budaörsi, pilisborosjenõi, piliscsévi és pilisszentiváni tájházról láthattunk képeket, kezdve a felújításoktól, egészen a települések ünnepi programjait színesítõ tájházi rendezvényekig. A pilisszentiváni faluházról szóló elõadást Engert Miklósné és Mirk Mária tartották. Pilisszántót Szõnyi József képviselte, akinek „Gyökereibõl táplálkozik a jövõ” című bemutató beszédét a program csúszása miatt délután hallgathatták meg a vendégek. A délelõtt folyamán azonban még egy könyvbemutatót is tartottak a solymári temetési énekeket egybegyűjtõ „Méltón búcsúzni” című kötetrõl, melyet Tóth András karnagy méltatott. Közreműködtek az énekek gyűjtõi és lejegyzõi: Milbich Jánosné és Partlné Milbich Olga.
A délutáni program a dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény bemutatásával folytatódott, melyekbõl a solymári hagyományápolás, a népi hiedelemvilág, a helyi német viselet, valamint a népszokások kapcsán tudhattunk meg fontos információkat. A bemutatkozó műsorokat dr. Szigetiné dr. Tóth Judit néprajzos muzeológus, a szentendrei Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának munkatársa összegezte elõadásával, melyben értékeink méltó megóvására helyezte a hangsúlyt, figyelmeztetve rá, hogy a múlt megõrzése nélkül képtelenek leszünk felépíteni jövõnket. A konferenciát a solymári kultúrcsoportok, a Cédrus és az Ifjúsági Táncegyüttes műsorai zárták.
Vörös Ildikó
