18. oldal Egészség
COPD, az ismeretlen gyilkos
Minden negyedik haláleset okózója
November 16-át a WHO, a súlyos krónikus légúti betegség, a COPD világnapjának, 2005-öt pedig a Magyar Tüdõgyógyász Társaság (MTT), a COPD évének nyilvánította. A COPD óriási népegészségügyi probléma világszerte, hiszen már ma ez a kór minõsül a 4-6. vezetõ haláloknak a világon. Európában hazánkban halnak meg a legtöbben COPD-ben.
Az Egészségügyi Világszervezet elõrejelzése szerint 2010-re Európában is a COPD (krónikus obstruktív légúti betegség) lesz a 4. vezetõ halálok, amelyet csak a szívinfarktus, az agyvérzés és a tüdõrák elõz meg.
Ugyanakkor a betegségrõl, annak mibenlétérõl, valódi veszélyeirõl – sõt, egyáltalán a létezésérõl – szinte semmit nem tud a lakosság. A probléma nagyságát érzékelteti, hogy miközben a becslések szerint Magyarországon több mint félmillió embert érint a COPD, a tüdõgyó-gyászati hálózatban nyilvántartott, és kezelésben részesülõ páciensek száma mindössze hatvanezer körül van.
A betegség lényege, hogy a dohányfüst káros összetevõi az évek folyamán a tüdõ krónikus gyulladását okozzák. Ennek következtében krónikus köhögés, fokozott váladékképzõdés, majd egyre súlyosbodó nehézlégzés, fokozódó légszomj, „levegõtlenség” alakul ki, ami a betegség elõrehaladott stádiumában korlátozza a betegek mozgását, fizikai terhelhetõségét. Végül a tüdõ nem képes a szervezet oxigénellátását biztosítani, a betegségnek ebben a stádiumában folyamatos otthoni oxigénterápia válik szükségessé.
A COPD-ben szenvedõ betegek többsége – mintegy 90 százaléka – dohányos! A dohányosok több mint ötödénél elõbb-utóbb fellép ez a betegség. Ma a COPD-t tekintjük a leggyakoribb és talán a legkönnyebben megelõzhetõ haláloknak, hiszen a dohányzás elkerülésével, valamint idõben történõ abbahagyásával a megbetegedések és a halálesetek túlnyomó többsége megelõzhetõ lenne.
Az elsõ tüneteket rendszerint a – fõleg a reggeli, ébredés utáni órákban jelentkezõ – krónikus köhögés és fokozott váladékképzõdés jelenti. A legtöbb beteg ezekkel a kezdeti, kisebb közérzeti problémát okozó tünetekkel még nem, csak a késõbb kialakuló nehézlégzéssel fordul orvoshoz. Az eleinte kizárólag fizikai terhelésre fellépõ légszomj az évek folyamán, a tüdõ működésének folyamatos romlásával arányosan, fokozatosan súlyosbodik, ami az érintett betegek életminõségének és életkilátásainak nagymértékű romlásához vezet.
Pedig a korai stádiumban felismert COPD – ha vissza nem is fordítható – még megállítható. A betegség pedig egy egyszerű légzésfunkciós méréssel diagnosztizálható. Egyetlen fújásból a betegség fennállása megállapítható. Annak tehát, aki észleli magán a fenti tüneteket, mindenképpen érdemes valamelyik tüdõgondozóban COPD-szűrõvizsgálatra jelentkezni.
A gyógyszeres terápia a betegség súlyosságától függ, és hörgõtágító hatású gyógyszerek, valamint gyulladáscsökkentõk rendszeres belélegzésébõl áll. Szerencsére ma már a legkorszerűbb készítmények is 90 %-os társadalombiztosítási támogatással kaphatók. Fontos azonban tudni, hogy ezek a szerek ugyan enyhítik a légszomjat és növelik a fizikai terhelhetõséget, de a betegség természetes lefolyását – a tüdõ működésének folyamatos romlását – nem képesek megakadályozni. A betegség elõrehaladását kizárólag a dohányzás elhagyása fékezi! A korai stádiumban felismert COPD a dohányzás elhagyása után nem súlyosbodik.
A Magyar Tüdõgyógyász Társaság legfõbb célja a COPD év és a világnap kapcsán, hogy a lakosságot minél szélesebb körben megismertesse ezzel a rendkívül súlyos betegséggel, annak tényleges veszélyeivel, a korai felismerés fontosságával, és a megelõzés lehetõségeivel – ezen belül is elsõsorban azokkal a módszerekkel, amelyek segíthetik a dohányosokat veszélyes szenvedélyük elhagyásában.
Magyar Egészségvédelmi Alapítvány
Tüdõszűrés
Értesítjük Pilisvörösvár Város polgárait, hogy a 2006. évi tüdõszűrés 2006. január 3-tól január 24-ig tart.
A tüdõszűrés helye: Közösségi Ház földszint /Pilisvörösvár, Fõ út 127./
Hétfõ, szerda: 12-18 óráig.
Kedd, csüt., péntek: 8-14 óráig.
Polgármesteri Hivatal
Influenza elleni védõoltás
Pest megyében mintegy 125 ezer ampulla influenza elleni vakcina áll az orvosok rendelkezésre. Dr. Tettinger Antal, az ÁNTSZ Pest Megyei Intézetének tisztifõorvosa közölte, hogy a vakcinát ingyen azok a három évesnél idõsebb személyek kaphatják meg, akik a házi orvos gondozásában lévõ kritikus betegek. Minden 60 éven felüli lakos, függetlenül egészségi állapotától, szintén jogosult az ingyenes oltásra. Az egészségügyi dolgozók, valamint a szociális intézmények dolgozói a nagyobb kockázat miatt ugyancsak megkaphatják az oltást. A korábbi évek gyakorlatának megfelelõen mód van arra, hogy orvosi vényre, 50 százalékos társadalombiztosítási támogatásra bárki megvásárolja a többféle influenza vakcina bármelyikét. Ezeket az oltóanyagokat a gyógyszertárak igény szerint beszerezhetik. A védettség az oltás beadásától számított két héten belül fejlõdik ki, és több hónapon át tart. Pest megye tisztifõorvosa arra is felhívja a figyelmet, hogy az influenza szövõdményei között igen gyakori a tüdõgyulladás, ezért tanácsos a védõoltással egyidejűleg beadatni a tüdõgyulladás elleni szert is. Ezt vényre írják fel a háziorvosok, és a társadalombiztosítás támogatja.
Méhnyakrák-szűrés
Újabb 17 ezer Pest megyei lány és asszony kapott meghívót nõgyógyászati szűrõvizsgálatra a tisztiorvosi szolgálattól. A megyében az elsõ félév kedvezõtlen megjelenési aránya után a harmadik negyedévben valamelyest megnõtt a méhnyakrák szűrésre jelentkezõk száma, de a lehetõséggel még mindig kevesen élnek. Ezért is van nagy jelentõsége a Liliom elnevezéssel beindított országos szűrõprogramnak.
Az ÁNTSZ Pest Megyei Intézetének
Sajtószolgálata
