7. oldal Oktatás
Palánta iskola Vörösváron
– Lehet, hogy végleg itt maradnak?–
Pilisvörösvárra költözött ideiglenesen a Piliscsabai Palánta Általános Iskola. Az iskola tanárai egy évig biztosan városunkban fogják a fiatal gyermekpalántákat a különbözõ tudományokra okítani. Errõl és az iskola jövõjérõl kérdeztem Mayer Ágnes iskolaigazgató asszonyt.
Ha utánanézünk a Magyar Értelmezõ Kéziszótárban pontosan mit is jelent a palánta szó, a következõ magyarázatra bukkanunk: „Melegágyban, meleg helyen magról átültetésre nevelt fiatal növény.” Ez a magyarázat jelen esetben akár egy metaforának is felfogható, hisz a Palánta iskola pontosan ezt teszi a gyerekekkel, felkészíti õket – egy cseppet a megszokottól különbözõ módon – a késõbbi tanulmányokra.
|
| Foglalkozás az elsõ osztályban |
A Palánta iskolát egy civil szervezet, az Iskolaalapító Egyesület alapította kilenc éve Piliscsabán. Öt gyerekkel és egy tanítóval kezdték a képzést, majd minden évben egy újabb évfolyamot iskoláztak be. Az iskola tanulóinak több mint a fele piliscsabai. Kilenc-tíz településrõl járnak még diákok, mint például: Leányvár, Esztergom, Tinnye, Solymár, Pilis-borosjenõ. Városunkból húsz gyermek járt át Piliscsabára.
Az intézmény programját az alapító egyesület, pedagógusok és fiatal szülõk alakították ki, részben saját gyermekeik számára is. Céljuk a hagyományos oktatás hátrányainak kiküszöbölése, módszertani alternatíva felkínálása, egyszóval változtatás, amit egy nagy és évtizedek óta működõ rendszer érthetõen nehezebben és lassabban tud véghezvinni. Az igazgató aszszony itt meg is jegyzi, hogy nem szereti, ha kijátsszák õket az állami iskolákkal szemben, mert mások a lehetõségei és a kötöttségei egy önkormányzati iskolának, mint nekik. Ennél a pontnál problémaként merülhet fel, hogy nem tekintik-e az állami iskolák a Palánta iskolát konkurenciának. Az igazgatóaszszony szerint a környezõ iskolák többsége már rájött arra, hogy õk nem rivális intézményként léteznek, hiszen sok tekintetben más dolgot kínálnak a diákok és a szülõk részére, mint a hagyományos iskolák, s nem minden család igényli a másfajta bánásmódot és oktatást. Másrészt az iskola nem képes és nem is akar kétszáz gyermeknél többet beiskolázni. (Jelenleg 8 évfolyamon 9 tanulócsoportjuk van, összesen 107 tanulóval. 15 fõállású pedagógus és 4 óraadó dolgozik az iskolában.)
Programjuk választása a családok részérõl egy érték választását jelenti, diákjaik zöme olyan családokból érkezik, amelyek konkrétan ilyen bánásmódot, módszereket szeretnének gyermekeik számára.
|
Az ELMŰ volt irodaépületének udvara most
gyerekzsivajtól hangos a szünetekben |
Az intézmény olyan diákokkal is foglalkozik, akik magatartásuk vagy tanulási problémáik miatt nehezen illeszkednének be a hagyományos iskolai keretek közé, vagy nem bírják a nagy létszámú osztályokban a tempót, habár mindenük megvan hozzá, csak kicsit visszahúzódóak. Vannak gyerekeik, akik 30 fõs alsós osztályokban nem érezték jól magukat, ezért választották a Palánta iskolát. Az iskola kis létszámú osztályokkal dolgozik, ezért képes befogadni a kudarcokkal érkezett gyerekeket. Többségüknél sikerül elérni valamilyen fejlõdést. A hagyományos oktatást keresõ szülõknek nem ajánlják ezt a fajta tanítási módot, hiszen ez a módszer sem alkalmas minden gyermek számára. Volt rá példa az iskola történetében, hogy diákjaik közül páran nyolc- és hatosztályos gimnáziumban folytatták tanulmányaikat, de volt arra is példa, hogy egy ötös tanuló a felvételin elvérzett, mert nem bírta a vizsgaszituációt. Ezért is mondta az igazgató asszony, hogy ez az iskola nem egy „javítóműhely”. Itt mindenkit a saját képessége szerint szeretnének tovább képezni, mert az lehetséges, hogy egy gyermeket egy-két lépcsõvel önmagához képest elõrébb segítsenek, de néggyel-öttel már nem.
A tanárok itt is a nemzeti alaptanterv alapján tanítanak, mint egy állami iskolában, bár a módszereik a megvalósítás szintjén az úgynevezett helyi tantervben különböznek. A helyi tanterv a kerettanterv egy, a helyi sajátosságokkal is rendelkezõ változata. Jelen esetben a Palánta iskolában a tanárok alsó tagozatban szövegesen értékelnek, fölsõben pedig emellett már osztályoznak is. Egy másik jelentõs különbség az alsó osztályban használt projektekben rejlik. Ezek a projektek, témakörök helyettesítik a tantárgyakat. A témakörök két-három hétig is eltarthatnak, a tanárok a gyerekek érdeklõdéséhez tudják igazítani ezeket. Az adott téma keretében fejlesztik a gyermekek írási, olvasási, számolási képességét.
Az iskola az elsõtõl negyedikig tartó idõszakot egyetlen szakasznak fogja föl. Erre a törvény is lehetõséget ad, bár az iskolák zöme nem él ezzel a lehetõséggel. Ebbõl tehát az is következik, hogy alsóban a tanárok nem buktatják meg a diákokat. Azért van erre szükség, magyarázza az igazgatóasszony, mert vannak olyan gyerekek, akiknek két év is kell ahhoz, hogy oly módon rendezõdjenek a részképességei, hogy az írást, olvasást biztonságosan el tudják sajátítani. Az alsó évfolyam egy szakaszként való fölfogása azért is fontos, mert azok a gyerekek, akik lassabban haladnak, idõt nyernek a felzárkózásra, amit – ahogy az iskola eddigi nyolcéves tapasztalata mutatja – általában harmadik, negyedik osztályban be is hoznak. Azok a diákok sem unatkoznak, akik az átlagosnál gyorsabb tempóban tudnak haladni, mivel az említett saját fejlesztésű program a projektpedagógián túl minden alsós tanuló számára egyéni haladást biztosít.
A tanárok négy-öt könyvbõl is tanítanak (a gyerekeknek természetesen tantárgyanként csak egy-egy tankönyvük van), ezért lehetõségük van az olyan diákok számára plusz feladatokat adni, akiknek például egy mese egy hétre a fél fogukra sem elég, és ezzel egy idõben többlet segítséget adni azoknak, akik nehezebben haladnak. Természetesen a gyerekeknek el kell érniük negyedik év végére a kerettantervben meghatározott szintet, különben nem mehetnek fölsõ tagozatba.
Az iskola fenntartója az alapító és azóta kiemelten közhasznú minõsítéssel rendelkezõ Iskolaalapító Egyesület. Az iskolának nincsen saját épülete. A kezdetektõl pályázatokból teremtették meg a kellõ pénzt a szükséges taneszközökre, tanévenként egy újabb osztály felszereléséhez. A pályázatok mellett a szülõk is nagy segítséget nyújtanak a mai napig a szükséges eszközök beszerzésében, a különbözõ átalakítási munkálatokban. Bár Piliscsaba önkormányzata anyagilag különösen támogatni nem tudja az intézményt, az õ segítségükkel hozzájutottak egy magánszemélytõl iskola építéséhez alkalmas telekhez, Garancstetõn százéves használatra. Már az érvényes iskolaépítési engedélyt is beszerezték, csak a megfelelõ pénzösszeg hiányzik a munkálatok megkezdéséhez.
Az iskola Piliscsabán az alapítás után a szakközépiskolában bérelt termeket. Bár a szakközépiskola igazgatója nagyon sokat segített, egy idõ után helyhiány miatt, más épület után kellett nézni. Két évig ideiglenesen egy magánszemélytõl birtokoltak egy régi plébániaépületet, de ezt is kinõtték, így kerültek Pilisvörösvárra az Elmű épületébe, ahová egyelõre egyéves bérleti jog köti õket. Az igazgatóasszony elmondta, hogy amennyiben nem sikerül az új iskola felépítésébe belekezdeni, úgy hosszú távú terveik vannak nálunk.
Akit érdekelnek akár szülõként, akár pedagógusként a Palánta Általános Iskola módszerei, szívesen látják a november 30-án rendezendõ nyílt napjukon: errõl és programjuk további elemeirõl tájékozódhatnak alábbi honlapjukon is (www.palanta.hu; www.palanta.net).
Kókai Márton
