12. oldal Ünnep
Október 23. Pilisvörösváron
Október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 49. évfordulóján Pilisvörösváron ünnepi műsorral, fáklyás felvonulással, koszorúzással emlékeztek a dicsőséges történelmi eseményekre és a hősökre.
Délután négy órakor a zeneiskola dísztermében a Himnusz hangjai után Grószné Krupp Erzsébet tartott ünnepi beszédet.
|
| Sax László, Pesti Imréné és Grószné Krupp Erzsébet polgármester Fedor Lajos, 1956-os mártírunk helyreállított sírjánál |
A polgármester asszony beszédében kiemelte a fiatalok, a „pesti srácok” szerepét az 56-os forradalom és szabadságharcban:
„A magyar történelemben mindig a fiatalok emelték fel először fejüket, ők lázadtak legelébb a zsarnokság ellen, ők ragadtak kezükbe tollat, szórólapot, fáklyát, fegyvert; ők léptek először a barikádokra. A fiatalok lobogása, bilincseket nem tűrő zabolátlansága, szabadságszeretete nélkül ma még mindig a középkorban élnénk, Bastille-ok, bitók és pellengérek árnyékában.
1956 októberében is a fiatalság volt a láng csiholója. Ők jártak legelöl a tüntetéseken, ők emelték a legmagasabbra a zászlót. Az ő lelkesedésük volt a legelszántabb, s legőszintébb. A legvadabb golyózáporban is halált megvető bátorsággal küzdöttek és sokan életüket áldozták a hazáért. Ki a harcokban esett el, kit kivégeztek a megtorlás során. A hóhérok oly aljasak voltak, hogy az elítéltek között, aki nem volt felnőtt korú, megvárták, míg azzá lesz, és akkor vetettek hurkot nyakára. Sok tízen-, huszonéves fiatal magyar élet áldoztatott fel a világkommunizmusra és világhatalomra törő álnok szovjet rendszer vértől vörös oltárán. Gyertyáink, fáklyáink fénye kevés ahhoz, hogy ezt az iszonyú színt elhomályosítsa. Sokáig látszódni fog még az a nemzet lelki szemei előtt.”
|
Fedor Lajos emléktáblája
az 1956-os emlékművön |
A polgármester asszony beszédének második részében a vörösvári Fedor Lajosra emlékezett, aki számos fiatal társával együtt 1956 novemberében esett áldozatul a megszálló szovjet csapatoknak. Mindössze húszéves volt, amikor kioltotta életét egy géppisztolysorozat.
A polgármester asszony köszöntötte a közönség soraiban helyet foglaló Pesti Imrénét, Fedor Lajos nővérét. Elmondta, hogy Erzsi néni nagy bánatára néhány hete egy sírrongáló meggyalázta öccse sírját, letörve róla a kőgalambot. Az önkormányzat helyreállíttatta a sírt és ezzel egyidőben márványtáblát helyezett el az 1956-os emlékművön a Hősök terén. (A polgármester asszony köszönetet mondott Sax Lászlónak a sír helyreállításáért és az emléktábla elkészítéséért.)
Az emlékező beszéd után a Közösségi Ház színjátszó szakköre idézte fel ünnepi műsorában a közel fél évszázada történteket. Zentai Nóra és Venter Dániel, a zeneiskola tanárai Weiner Leó Peregi verbunkját adták elő zongorán és klarinéton.
Ezután került sor a díszpolgári címek és a „Pilisvörösvárért” emlékérmek átadására. Az emlékérmeket Grószné Krupp Erzsébet polgármester adta át.
|
| Fáklyások a koszorúzási ünnepségen |
Díszpolgári címet kapott Sister Elisa-beth Manhertz, a Szent Erzsébet Otthon megalapítója. Betegsége miatt nem tudott eljönni az ünnepségre, az oklevelet rendtársa, Sister Maria vette át.
Posztumusz díszpolgári címet kapott Fetter István hentes és mészáros mester. Az oklevelet fia, Fetter István vette át.
„Pilisvörösvárért” emlékéremben részesült Gyurkó Lászlóné védőnő, Kohlhoffer Mihály, a Német Nemzetiségi Vegyes Kórus elnöke és a Német Nemzetiségi Fúvószenekar.
Az ünnepség keretében került sor Fogarasy-Fetter Mihály vasdiplomájának átadására. Az idős pedagógus, városunk díszpolgára betegsége miatt nem tudott megjelenni az eseményen, így az oklevelet fia, Fogarasy Attila vette át.
Az ünnepség végén nagy sikert aratott a Berchy József és Szlovencsák Péter által előadott négykezes zongoradarab: Liszt Ferenc Rákóczi-indulója.
Az ünnepség a Szózattal ért véget.
A polgármester asszony ezután az ünnepeltek tiszteletére fogadást adott a gimnázium aulájában.
18 órakor indult a gimnázium elől a hagyományos fáklyás felvonulás. A menet a Szabadság út – Iskola utca – Hősök tere útvonalon haladt. 18.30-kor a Hősök terén Pesti Imréné és Grószné Krupp Erzsébet polgármester leleplezte az 1956-os hősi emlékművön Fedor Lajos emléktábláját.
Az önkormányzatok, intézmények, pártok, egyesületek képviselői megkoszorúzták az emlékművet, majd Boros Zoltán plébános felszentelte Fedor Lajos koszorúkkal és virágokkal körberakott emléktábláját.
A Hősök téri ünnepséget a Német Nemzetiségi Fúvószenekar fogta zenei koszorúba a Himnusszal és a Szózattal.
F. A.
Városunk 2005-ben megválasztott díszpolgárai
Fetter István
hentes és mészáros
posztumusz díj
1900. június 22-én született Pilisvörösváron. Hentes és mészáros szakmát tanult, majd vágóhidat és üzleteket nyitott.
Kemény, embert próbáló munkájának köszönhetően hamarosan jó módúvá vált, emellett közismert volt szociális érzékenysége. Legendásan jószívű, nagylelkű, önzetlen ember volt. Szinte bárki bármikor kapott nála munkát, úgy is, hogy amíg a munkások a földeken dolgoztak, a gyermekeikre vigyáztak. A dolgozók a család barátaivá váltak, s gyakran a régi nagy asztalnál húszan is ebédeltek. A bajba jutott családoknak kérés nélkül, önszántából segített, hol építőanyaggal, hol pénzzel, hol állatokkal. Lehetővé tette számukra a hitelbe történő vásárlást, gyakran előfordult, hogy a fizetni nem tudóknak elengedte tartozásaikat. A nehéz években a község teljes egyházadóját ő fizette.
A bányászsztrájk idején számos család került nehéz helybe. Ekkor ígéretet tett arra, hogy a sztrájkoló bányászok családjai ingyen vásárolhatnak nála. Az ígéretét betartotta annak ellenére, hogy vagyona nagy részét ezáltal elveszítette. Mindig tartotta magát az adott szóhoz.
Sister Elisabeth Manhertz
Pilisvörösváron született 1918. október 18-án. 17 éves korában belépett a Jézus Szíve Népleányok Társaságába, korán felismerve, hogy életében a tartós értékekre vágyik, életét Isten és embertársai szolgálatának kívánja szentelni.
1949-ben elhagyta Magyarországot a szerzetesrendek tervezett feloszlatása miatt. A kanadai Hamilton városában telepedett le. Az 1980-as években Pilisvörösváron járva látta az idősek otthonát, felismerte, hogy a megváltozott körülmények között szükséges egy új otthon létrehozása. Minden lehetőséget kiaknázott annak érdekében, hogy végül is 12 évvel ezelőtt átadásra kerülhetett a Szent Erzsébet Otthon, álmai otthona, amely 250 idős ember számára biztosít igazi meleg otthont, biztonságot, szeretetteljes légkört.
Sister Elisabeth Manhertz egész életével, önzetlenségével, segítőkészségével példát mutat valamennyiünk számára. Úgy segít másokon, hogy viszonzásra nem számít.
Karitatív tevékenységének elismeréseként 1996. október 23-án a Magyar Köztársasági Érdemkereszt Tisztikeresztjét vehette át Göncz Árpád köztársasági elnöktől.
„Pilisvörösvárért” emlékérmesei
Gyurkó Lászlóné
védőnő
1948-ban született Tállyán, ötgyermekes munkáscsaládban. 1969-ben kezdte meg védőnői pályafutását Nógrádmar-calban.
1974-től nyugdíjba vonulásáig dolgozott Pilisvörösváron védőnőként. Ez alatt a 31 év alatt gyermekek sokaságát gondozta, ápolta szeretettel, türelemmel, hozzáértéssel, így vált a város sok családjának Marika nénijévé.
Munkáját magas szaktudással, lelkiismeretesen, önzetlenül, nagy odaadással, becsületesen végezte. A családok, édesanyák gondjait igyekezett lehetőségeihez képest megoldani, segíteni. Fiatalabb kollégáinak átadta ismereteit, tapasztalatait. Egész pályafutására jellemző volt a gyermekek, a családok tisztelete, szeretete, megbecsülése.
Német Nemzetiségi Fúvószenekar
2004 áprilisában ünnepelték 15 éves jubileumukat. Tevékenységük szorosan összeolvad Pilisvörösvár kulturális életével. A város, a katolikus egyház és a német nemzetiségi egyesületek rendezvényei elképzelhetetlenek a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Fúvószenekar részvétele nélkül. E rendezvények közül is kiemelkedők a hagyományos Szüreti felvonulás, Pünkösdi utcabál, Vörösvári napok. Aktívan részt vettek és vesznek a testvérvárosi kapcsolatok kialakításában, ápolásában.
A német nemzetiségi hagyományok őrzésben és ápolásban kifejtett tevékenységük kiemelkedő. A zene iránti szeretetük, tiszteletük jellemzi egész tevékenységüket, mely példaértékű.
Kohlhoffer Mihály
vállalkozó
1939-ben született Pilisvörösváron. Édesapja szakmáját választva asztalos lett. 1972-től vállalkozóként dolgozott nyugdíjba vonulásáig.
1975-től a KIOSZ, majd az Ipartestület elnökségében is látott el feladatokat, melynek tíz évig az elnöke volt. E tevékenysége során segítette a helyi vállalkozókat szakmai tanácsokkal.
Mint pilisvörösvári lakosnak mindig fontos volt számára a német nemzetiségi hagyományok őrzése, ápolása.
1955-ben egyik alapító tagja volt a Német Nemzetiségi Táncegyüttesnek.
Az 1989-ben megalakult Német Nemzetiségi Vegyes Kórusnak jelenleg is aktív tagja, immár negyedik éve látja el az elnöki feladatokat, sokat tett és tesz a kórus szakmai színvonalának emeléséért.
