19. oldal Tájékoztató
Új eljárási törvény a közigazgatásban
2005. november 1. napján hatályba lép A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.). A Ket. elődje az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló többször módosított és kiegészített 1957. évi IV. törvény (Áe.), amely közel 50 évig szabályozta a közigazgatási, államigazgatási hatóságok eljárásának alapvető szabályait. Az új eljárási törvény megalkotásának oka lehetett a rendszerváltozást, és az uniós csatlakozást követően a jogállamiság követelményével kapcsolatos igények növekedése, a szolgáltató közigazgatás kiépítésének terve. A Ket. 2004. decemberi elfogadását többéves előkészítő munka előzte meg.
A 2005. november 1. napján hatályba lépő Ket. állampolgárok millióihoz, a jogi személyek, különféle szervezetek csaknem mindegyikéhez szól majd. A Ket. egyik legfontosabb új vívmánya az ügyfelek eljárási terheinek csökkentése lesz.
A Ket. majdnem kétszáz paragrafusban foglalja össze, szinte valamennyi ügytípusra kiterjedően a közigazgatási eljárás alapvető normáit.
Az új eljárási törvény elfogadásával törekedtek egy hatékony, ügyfélbarát, szolgáltató közigazgatás kialakítására. Nagy súlyt helyeztek a gyors, egyszerű, fegyelmezett ügyintézésre és az ügyfelek jogait védő garanciák beépítésére. Az új törvény követelményként fogalmazza meg az ügyféllel való folyamatos párbeszédet, a hatékony együttműködést és a folyamatos mellérendeltséget. Az ügyfelek jogait a korábbi eljárási törvényhez képest a Ket. bővebben, részletesebben szabályozza, számos garanciát épít be az ügyfelek érdeke védelmében. Erősödnek az adatvédelmi szabályok, a hatóság köteles gondoskodni a törvény által védett titok, valamint a hivatás gyakorlásához kötött titok megőrzéséről.
Következzen itt néhány fogalom az új eljárási törvényből, amelyek közül számos az Áe-re épül, azonban számos újítással is találkozhatunk.
Az ügyfél fogalmának meghatározása igen jelentős:
15. § (1) „Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire (amelyre) nézve – tulajdonát, jogait és vagyontárgyait is ideértve – a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.”
A hatósági eljárás változatlanul az ügyfél kérelmére, vagy hivatalból indulhat meg. Teljesen új szabály, hogy ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik, az eljárás megindulásáról az ügyfelet, vagy érintettet 5 napon belül értesíteni kell. Az eljárás megindítására irányuló kérelmet a hatósághoz írásban lehet benyújtani, de természetes személy szóban is előterjesztheti kérelmét és azonnali intézkedést igénylő ügyben telefonon is elő lehet terjeszteni azt.
Az ügyintézési határidő, főszabály szerint változatlanul 30 nap maradt, ennél hosszabb határidőt csak törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg (például az építésügyben változatlanul 60 nap maradt a határidő). Az eljáró hatóság vezetője továbbá, indokolt esetben egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbíthatja az ügyintézési határidőt.
Igen fontos, hogy az eljárási határidőbe többek között nem számít bele a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetése, a hatóság kijelölésének, a szakhatóság eljárásnak, az eljárás felfüggesztésének, az iratok hiteles fordításának és a hiánypótlás teljesítésének ideje.
Újítás, hogy ha jogszabály lehetővé teszi, nagyszámú ügyfelet érintő eljárásban a hatóság felsőfokú végzettségű hatósági közvetítőt is igénybe vehet.
Szintén új szabály, hogy ha a megkeresett szakhatóság a rendelkezésére álló 15 napon belül nem adja meg állásfoglalását, az eljáró hatóság megkeresi a szakhatóság felügyeleti szervét és kéri annak intézkedését. Tehát a Ket. hatálybalépésével nem alkalmazható már az a régi szabály, hogy ha a szakhatóság határidőn belül nem nyilatkozott, akkor hozzájárulása megadottnak volt tekinthető.
Változatlan szabály, hogy az ügyfél az eljárás során szóban vagy írásban nyilatkozatot tehet, de a nyilatkozattételt meg is tagadhatja. Az ügyfél továbbra is megtagadhatja az adatszolgáltatást, ha saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.
A tanú kérelme alapján a hatóság vezetője elrendelheti a tanú személyazonosító adatinak zárt kezelését, ha a tanú valószínűsíti, hogy tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A védett tanú személyazonosító adatait lezárt és lepecsételt borítékban kell elhelyezni, továbbá gondoskodni kell arról, hogy ne találkozzon az eljárás során az eljárás egyéb résztvevőivel.
A Ket.-ben meghatározott esetekben a kötelezettség vétkes megszegése esetén eljárási bírságot lehet kiszabni, amelynek összege természetes személynél esetenként 5.000-500.000 forintig, jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 5.000-1.000.0000 forintig terjedhet ki. Az eljárási bírság egy eljáráson belül ismételten kiszabható. További változás, hogy akinek jogellenes magatartása miatt valamely eljárási cselekményt meg kell ismételni, a hatóság az eljárási bírságon túlmenően a többletköltség megfizetésére kötelezheti.
Aki az eljárás során határnapot, határidőt önhibáján kívül mulaszt, az változatlanul igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól vagy a határidő utolsó napjától számított 8 napon belül lehet annál a hatóságnál előterjeszteni, amelynek eljárása során a mulasztás történt. Az igazolási kérelemmel egyidejűleg változatlanul pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.
A hatóság eljárása során továbbra is határozatot és végzést hozhat. Az érdemi döntés neve határozat, eljárási kérdésekben pedig végzést hoznak.
További újdonság, hogy ha jogszabály lehetővé teszi, az I. fokon eljáró hatóság a hatáskörébe tartozó ügy közérdek és ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében, határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerződést köthet. Ha az ügyfél a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, a hatóság hivatalból intézkedik a végrehajtás elrendeléséről. Ha a hatóság nem teljesíti a hatósági szerződésben foglaltakat, az ügyfél közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat.
|
Továbbképzés a Polgármesteri Hivatal
dolgozóinak a Ket.-ről |
A Ket. a korábbi eljárási törvényhez képest sokkal részletesebben szabályozza a hatósági ellenőrzés fogalmát. A hatóság, hatósági ellenőrzés keretében a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását illetve a hatósági határozatokban (jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható) foglaltak teljesítését ellenőrzi. Ennek keretében a hatóság az ügyféltől adatszolgáltatást, iratok bemutatását és tájékoztatást is kérhet.
A Ket. a jogorvoslatok rendszerét csak részben módosította. Két új jogorvoslati utat vezet be: az újrafelvételi eljárást és a méltányossági eljárást. A határozatok ellen önálló jogorvoslatnak van helye, végzés ellen pedig akkor van helye önálló jogorvoslatnak, ha erre a törvény lehetőséget ad. Az ügyfél a következő jogorvoslati eljárásokkal élhet: fellebbezési eljárás, bírósági felülvizsgálat, újrafelvételi eljárás, méltányossági eljárás. A két utóbbi jogorvoslati eljárás új a közigazgatási eljárásban. Az előbbi, kérelemre indult jogorvoslatokkal szemben a hatóság több esetben hivatalból felülvizsgálhatja a közigazgatási döntést.
Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. Fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. Fellebbezésnek a döntés közlésétől számított 15 napon belül van helye.
Az ügyfél a határozat közlésétől számított 30 napon belül kérheti a jogerős határozat felülvizsgálatát az illetékes bíróságtól (bírósági felülvizsgálat).
Ha az ügyfélnek a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására olyan lényeges tény, adat, vagy más bizonyíték, amely a határozat meghozatala előtt is megvolt, akkor 15 napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be. Az újrafelvételi kérelmet az első fokon eljáró hatóság bírálja el.
A méltányossági eljárás során az ügyfél kérheti a hatóságtól a határozat módosítását és viszszavonását, ha annak végrehajtása számára, a határozat meghozatala után bekövetkezett okból méltánytalanul súlyos hátrányt okoz.
Természetesen a döntés felülvizsgálatára nemcsak az ügyfél kérelmére, hanem változatlanul hivatalból is helye van.
A Ket. hatálybalépésével a végrehajtásban alapvető változásokra számíthatunk. A törvény a korábbinál jóval alaposabban rendezi a végrehajtás szabályait. Az új eljárási törvény hatálybalépésének egyik célja a végrehajtás eredményességének előmozdítása volt. 2008. január 1. napjával létrejön a közigazgatási végrehajtó szolgálat, addig a végrehajtással kapcsolatos feladatok az elsőfokú hatóságot terhelik. Újdonság a késedelmi pótlék szabályozása, melynek mértéke a felszámításkori érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A végrehajtáshoz való jogot korlátozza, hogy a döntés jogerőre emelkedésétől, vagy a határidő vagy határnap utolsó napjától számított öt év elteltével a végrehajtáshoz való jog elévül. A végrehajtás elévülését azonban bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.
A Ket. 2005. november 1-jei hatálybalépése előtt megközelítőleg 120 kapcsolódó jogszabály (törvény és kormányrendelet) módosítására volt szükség. Önkormányzati szinten igen fontos feladat volt, hogy a hatálybalépésig, amellyel kapcsolatban az utolsó hetekben igen sok pletyka keringett, az érintett helyi rendeleteket sikerüljön összhangba hozni az új eljárási törvénnyel.
A Ket. hatálybalépésével kapcsolatos teljes cikk és a jogszabály szövege megtekinthető a www.pilisvorosvar.hu honlapon a Városi Könyvtárban és a Polgármesteri Hivatal Szervezési Csoportjának szobájában (I/6.).
Dr. Krupp Zsuzsanna
mb.jegyző
