13. oldal Család - Egyház
A társadalom alapépítőkövei
Gondolatok Bíró László püspök előadása nyomán
„A házasság nem kölcsön kenyér.” (O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Talentum kiadó) A könyvben szereplő népi bölcsességek tárházából való a fenti mondat, amelyen érdemes elgondolkodni. Mint ahogy általában hasznos időnként számba venni dolgainkat, főleg az emberi élet alapkérdéseit illetően. Milyen rend szerint élünk, miben hiszünk, mit tartunk jónak, vagy rossznak?
Sokszor egy közmondás, vagy szólás is segít az eligazodásban. Meghatározó lehet a szülői példa, a pedagógusok hatása, a művészetektől kapott élmények sora is. Valamint a vallások, egyházak tanításai, amelyekre sokszor és sokat támaszkodhatunk. Sajnos, általában a kelleténél jóval kevesebbet foglalkozunk ezekkel, pedig szükségünk volna rá. Manapság a társadalmi, erkölcsi és értékválságok idején ugyanis baj van az alapokkal.
|
| Raffaello Santi: Mária eljegyzése (részlet) |
Baj van a társadalom alapépítőköveivel, a családokkal is. Köztudott, hogy hazánkban egyre kevesebben kötnek házasságot, ugyanakkor egyre többen válnak el. A csonka családokban felnövő gyermekek életkilátásai rosszabbak, mint a teljes családokban élőké. De, sajnos a színleg együtt maradó családok is lehetnek a valóságban csonkák, a szociológusok folyamatosan találkoznak ezzel a jelenséggel.
„Ki milyen családhoz tartozik, olyanhoz igazodik” – mondja erről a népi szólás is.
Egy rövid cikkben képtelenség sokféle szempontból elemezni a családok helyzetét. Arra viszont van lehetőségünk, hogy az ízes népi bölcseletek mellett még egy aspektust megvizsgáljunk. Mit mond például a katolikus egyház a családokról?
Néhány évvel ezelőtt a katolikus püspöki kar már levélben foglalkozott a családok helyzetével. A kérdés az óta is napirenden van az egyházon belül. Ennek a munkának a keretében tartott előadást Pilisvörösvárott Bíró László Kalocsa-kecskeméti segédpüspök, a püspöki kar családreferense.
Bíró László lapunknak elmondta, hogy a családokat érő támadások miatt, ma különösen nagy szükség van az egyház munkájára. Újra tisztázni kell a házasság, a család és az egyház fogalmát. Meg kell fogalmazni és meg kell értetni az emberekkel a házasság spirituális lényegét. Tudatosítani kell, hogy a jövőnket az határozza meg, hány egészséges család él az országban.
Bíró László mindezeket részletesebben az Oltáriszentség és a család című előadásában fejtette ki. Az alábbiakban ebből szemezgetünk.
Bíró László emlékeztetett rá, hogy II. János Pál pápa 1997-ben meghirdette a Fiú évét, majd az Atya évét, idén pedig a Szentlélek évét. II. János Pál pápa azt akarta, hogy ennek szellemében szemléljük Krisztus eucharisztikus arcát. Mert ha szemléljük Krisztust, meg fogjuk őt szeretni. Bíró László ehhez hozzátette, hogy szemléljük az egyház eucharisztikus dimenzióját is. Hiszen a házasság szentsége és az Oltáriszentség is ugyanarról, Isten szeretetéről szól.
Jézus mindenki számára folyamatosan jelen lévő újdonság. Akit szeretünk, az is szüntelen újdonság számunkra. Ha valakiről kijelentem, hogy ismerem, azt jelenti, hogy nem is szeretem. XVI. Benedek pápa ezzel kapcsolatban mondta azt, hogy Európa úgy hagyja ott a kereszténységet, hogy azt hiszi, már ismeri, mert nem tud újdonsággal szolgálni. A valóságban azonban nem is ismeri azt, amit el akar hagyni. Ugyanez igaz, a házasságra is.
A házasságban egy életen keresztül megjelenítjük egymás és mások előtt, hogy Isten mennyire szereti az embert. Egy család olyan erős, amilyen mértékben megvan benne a megelőző szeretet iránti készség. Sajnos, sokszor még a templomba járó emberek sem ismerik a házasság szentségét.
Az eucharisztia és a házasság szentsége ugyanarról szól. Az eucharisztia jelentése: lakoma, áldozat és jelenlét.
Amikor az Oltáriszentséget magunkhoz vesszük, kóstolót kapunk az örökkévalóságból. Dicsőítjük Istent, mint ahogy dicsőítenünk kell a házastársunkat is, örülnünk kell a létének. Jézus áldozatot hozott, amikor önmagát adta értünk. A házasság áldozat, amelyben nem mi, hanem a házasság szentsége van középpontban. Az eucharisztiában Jézus a valóságban jelen van. A házasságban jelen kell lennünk a másik számára, figyelnünk kell rá.
A házasság szentsége nemcsak a házasulandóknak, hanem az egyháznak is ajándék. II. János Pál pápa szerint a házasság az első evangelizáció tárgya és alanya. „Imádjátok a köztetek jelenlévő Krisztust!” – írta.
Hívő emberek körében az Oltáriszentségben jelenlévő Krisztus imádata kialakul. A házasságban jelen lévő Krisztusról viszont a legtöbb esetben tudomást sem veszünk – mondta Bíró László.
II. János Pál pápa szerint az eucharisztia a misszió szentsége is. Hálaadást, szolidaritást, szolgálatot jelent. A házasságban hálát kell adnunk Istennek a másik ember jelenlétéért. Úgy kell szolgálnunk, mint ahogyan Krisztus szolgálta a tanítványait, amikor megmosta a lábaikat. És szolidárisnak kell lennünk egymáshoz, ami különösen fontos a házasságban.
Kivonatolva ez volt Bíró László püspök előadásának a lényege, amelynek a hangulatát írásban sajnos nem lehet viszszaadni. Kár, mert ha lehetne, akkor nemcsak a jelenlévőknek, hanem az olvasóknak is nagyobb élményt nyújtana. Mégis, talán ez a szerény összefoglaló is felkeltheti a figyelmüket. Sok módja van annak, hogy családjaink életén javítsunk. O. Nagy Gábor könyvéből idézve, a népi bölcselet így vélekedik erről: „Boldogságot nem lehet pénzen venni.” Illetve, „Gyerek, hadiszerencse meg a jó házasság Isten dolga.” Ez utóbbiról beszélt Bíró László is, nem így találják?
Várhegyi Ferenc
