19. oldal Sport
Foci visszapillantó
Izgalmasan alakult a PLSE 2004-2005-ös bajnoki éve. A megyei másodosztályban játszó felnőtt csapat az őszi félévben a 18 együttes közül csak a 16. helyet csípte el. Az eredménytelenség miatt változtatni kellett, ezért Wohl Zoltán játékos-edző mellé visszakerült a keretbe néhány régebben már Vörösváron szereplő játékos. Jeszenszky Csaba, Balázs Gergely, Cseri Gábor, Lukács Ádám és László Barnabás kétségkívül erősítést jelentettek, a velük kiegészített csapat végül a 10. helyen fejezte be a bajnokságot.
Pedig a kemény tél miatt a pálya jó ideig használhatatlan volt, ami az alapozásnál nagy nehézséget jelentett. Szerencsére sem ez, sem a nehéz sorsolás – az első négy tavaszi mérkőzésből hármat a korábbi dobogósok ellen vívtak meg – nem törte meg a játékosokat. A korai vereségek után a következő nyolc mérkőzésből egy döntetlen mellett hetet megnyertek. Ezzel feljöttek a középmezőnybe, és ezt a 13-14. fordulóban elszenvedett vereségek ellenére is sikerült tartaniuk.
– Ezek a vereségek az idegi fáradtság miatt következtek be – mondja Wohl Zoltán. – Minden hétvégén győznünk kellett, emiatt törvényszerű volt, hogy előbb-utóbb hullámvölgybe kerülünk. Szerencsére az utolsó három mérkőzésünket megnyertük, így szépen fejeztük be a bajnokságot.
Ezzel párhuzamosan a Magyar Kupában is helytállt a csapat. A megyei első osztályú Tököl ellen döntetlennel jutottak tovább, a körzeti bajnokságban szereplő Százhalombatta ellen 3-0-ra nyertek, és csak a magasabb osztályban szereplő Vecsés állította meg őket.
– A legjobb teljesítményt a csapatkapitány, Balázs Gergely nyújtotta, de régi játékostársai hozzáállásával és produkciójával is elégedett vagyok – szögezi le Wohl Zoltán. – Gál József 18 találattal házi gólkirály lett, és dicséret illeti a 17 éves Takács Rolandot is, aki nagyon sokat fejlődött. Van összehasonlítási alapom, hiszen három évvel ezelőtt a serdülőben is nálam játszott – jegyzi meg. – Ennek egyébként nagyon örültem, mert a cél az, hogy néhány éven belül a jelenlegi vörösvári ifisták a felnőttek között is bizonyítsanak.
Nos, addig is, amíg a fiatalok beérnek, még másoknak kell húzni az igát, hiszen a csapat idén meg akarja nyerni a bajnokságot. Az egyesület vezetői úgy érzik, Pilisvörösvárnak legalább a megyei első osztályban van a helye. Ennek érdekében a 2005-2006-os bajnokság rajtjára újabb játékosokkal erősítették meg a keretet. Pápai Csaba a Piliscsaba együtteséből, Ivancsó Kornél a BKV Előre csapatából érkezett. Várkonyi Zoltán és Minárik Ede visszatért Budakalászról, a REAC-ból pedig, Dudás Mihály igazolt Vörösvárra.
Sajnos, vannak távozók is. Takács Roland, akinek a teljesítményét fentebb dicsérte Wohl Zoltán, Borka Ádámmal egyetemben a Pénzügyőr csapatában folytatja. Ónodi Zoltán és Molnár Richárd a Solymárt választotta. Mindez azért baj, mert így nehezebb lesz a kitűzött célt, a vörösvári fiatalok felnőtt csapatba való fokozatos beépítését megvalósítani.
Akárhogy is, az ifjúsági és a felnőtt csapat is nagyszerűen, győzelmekkel kezdte az idei bajnokságot. A felnőttek az első fordulóban, idegenben verték 1-0-ra a Kartal csapatát, a következő játéknapon pedig, 8-2-re kitömték Tahitótfalut. Majd idegenben egy újabb gólzáporos győzelem, 6-1 a Kisnémedi ellen, a negyedik fordulóban pedig, stílszerűen 4-0, az Iklad ellen.
Ha a folytatás is ilyen jó lesz, akkor a csapat valóban aranyéremre esélyes. Az eddigi teljesítményük értékét növeli, hogy az első számú kapusuk, Jeszenszky Csaba, még az első mérkőzésen megsérült. Németh János viszont nagyszerűen helyettesíti őt, ami azt mutatja, hogy kapusposzton is jól állunk. A győzelmek hatására egyre több szurkoló jár megint a mérkőzésekre, köztük olyanok is, akik utoljára akkor látogattak ki, amikor még az NB II-ben szerepelt a csapat. A jelen tehát jó, a jövőben viszont kívánatos, hogy a tehetséges fiatalok ne hagyják el az egyesületet, és minél előbb beépüljenek a felnőtt csapatba.
Érdekes hír, hogy a klub vásárolt egy 37+1 személyes használt Ikarus buszt, mert számításaik szerint az utazás így olcsóbb.
A felnőtt csapat mellett feltétlenül szólni kell az utánpótlás-korosztályoknál végzett munkáról is. Széplaki József edző elmondása szerint a legkisebbeknél nem az eredmény számít (ebben egyébként tökéletesen igaza van), hiszen a 4-5 éves gyerekeknél a játék a lényeg. Igaz ez a nagyobbakra is, az 1991-92-es korosztályban szereplők a Szentendre körzeti bajnokságban a második helyen végeztek. A 15-16 éves serdülők megnyerték a Budai körzeti bajnokságot, úgy hogy a 20 mérkőzésből 19-et megnyertek. Teljesítményükért sporttáskát és egyen melegítő ruhát kaptak, amit tökéletesen meg is érdemeltek.
Az ifjúsági csapat az előttük végzett Diósd és Dunakeszi csapatával, azonos pontszámmal a harmadik helyen zárta a megyei másodosztályú bajnokságot. Nekik kell összeszedni magukat, és a néhány tehetséges fiatalnál tapasztalható laza hozzáállás mellőzésével harcolniuk kell az aranyéremért és a felnőtt csapatba kerülésért. Ahogy már írtam, az eredményekkel egyelőre nincs gond. A sportszerű életmóddal azonban… Remélem, ez csak egy átmeneti időszak néhány forrófejű ifjúnál.
Várhegyi Ferenc
Kihívások
A pilisvörösvári kézilabdások mozgalmas idény elé néznek. Pándi Gábor edző elmondta, hogy az utóbbi 5-6 év legerősebb mezőnye gyűlt össze, az NB II-es bajnokság északi csoportjában. Az előző évi bajnok Hort csapata pénzügyi nehézségek miatt nem vállalta az NB I B-s szereplést, a második helyezett Balassagyarmatot pedig, a Magyar Kézilabda Szövetség nem engedte feljutni. Így mindkét kiváló gárda maradt az NB II-ben. Itt szerepel majd az NB I B-ből kiesett nagy múltú Pénzügyőr csapata is, tehát még egy erős együttes játszik majd a mieink csoportjában.
Így ebben a bajnokságban nem lehet dobogós helyezésről álmodni, a kitűzött cél a középmezőnyben való tartós szereplés. Még ez sem lesz könnyű, hiszen négy 20 éves, tehetséges fiatalember is elhagyta a csapatot. Ráadásul különösebb indoklás nélkül, ami eléggé meglepő. A junior válogatott Wieszt Károly, valamint Reményi Csaba, Kohlhoffer Zoltán és Feldhoffer István döntöttek úgy, hogy befejezik a játékot. A csapat rutinos kapusát, Fekete Tamást az NB I B-s Vác hívta el, tehát az idei keret jelentősen átalakult.
Mivel a csapat nem tudott és nem is akart idegeneket hívni, a meglévő fiatalok mellett régi játékosok álltak újra csatasorba. Szentendréről visszatért Hidasi Tamás, Solymárról Indre Gábor, és a már korábban visszavonult kapus, Manhertz Péter is újra edzésbe állt. Hozzájuk csatlakozik még Müller Péter kapus és a sérüléséből felépülő kapus, Wippelhauser Tamás is, valamint Manhertz Mihály, aki úgy tűnik, másfél-két év lezserkedés után újra komolyan veszi a játékot.
Tehát vannak jó hírek is, ugyanakkor némiképp érthetetlen a kézilabdát befejező fiatalok döntése, hiszen a visszatértek többsége már családos ember, és mégis tudják vállalni az edzéseket és a játékot. Természetesen a döntésüket illik tiszteletben tartani – ezt is tesszük –, de azért sajnáljuk a dolgot. Hiszen ha maradnak, akkor a viszszatérő rutinos játékosokkal együtt olyan csapatot alkothattak volna, amely az utóbbi évek legjobb vörösvári gárdája lehetett volna. Most lehettünk volna igazán jók, már-már a korábbi NB I B-s csapatunk szintjén szerepelhettünk volna.
Mindegy, ez most másként alakult. Ettől függetlenül, előbb vagy utóbb újra meg kell célozni a magasabb szintet. A sport lényege a játék mellett a győzelem, márpedig a vereségeket sokáig elviselni, nem túl kellemes dolog. No, azért annyira nem vészes a helyzet, hiszen a 2005-2006-os bajnokság első fordulójában az átalakult csapat is simán verte idegenben az újonc Erdőkertes együttesét. 40-27-re győztek, ami fölöttébb jó kezdés. A folytatás azonban már sokkal nehezebb, hiszen a még csak most összerázódó csapatnak a Balassagyarmat, a Pénzügyőr és a Hort, tehát a három legerősebb gárda ellen kell helytállnia. A nyerhető mérkőzések csak ez után következnek.
Szerencsére az utánpótlás területén, mint általában, most is jól állunk. Az ifjúsági csapat jó eredményeket érhet el a korosztályos NB II-es bajnokságban, az 1991-es korosztályú fiúk pedig, a budapesti serdülőbajnokság mellett az országos bajnokságban is elindulnak majd. Az Országos Gyermek Bajnokságban a Templom Téri Általános Iskolával közösen indulnak az 1992-es és 1994-es korosztályú csapatok is.
Korábban szó volt róla, hogy a pilisszentiváni női kézilabda csapat is vörösvári színekben folytatná a játékot. A játékosok zöme úgyis vörösvári, tehát a váltás egyébként is indokolt volna. Most azonban úgy néz ki, hogy a pilisszentiváni önkormányzat még egy fél évig támogatja a csapatot, tehát a jelenlegi bajnokságot még ott kezdik el a lányok. Az viszont nem elképzelhetetlen, hogy a folytatásban már vörösvári együttesként játsszanak tovább. Ehhez nyilván elő kell teremteni a versenyeztetésükhöz szükséges pénzt, de bízunk benne, hogy ez nem lehet akadály.
A városnak érdeke, hogy az itt élők itt sportoljanak, különösen, ha nőkről van szó. Korábban már többször írtunk róla, hogy a hölgyek sportjának fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A nők sportja egyre nagyobb és fontosabb szerepet tölt be a világ sport-, gazdasági és társadalmi életében, és nem mellesleg, helyes, egészséges irányvonal.
Ehhez persze inkább előbb, mint utóbb, meg kell építeni a teremsportokat kiszolgáló vörösvári sportcsarnokot is. Reméljük, ahogy az uszodánk, úgy ez is megvalósul a közeljövőben. Addig is szurkoljunk a vörösvári fiúknak és a még szent-iváni színekben játszó lányoknak, hogy legyenek minél eredményesebbek. Hiszen az is kihívás, hogy a kedvezőtlenebb körülmények ellenére is helyt kell állniuk.
Várhegyi Ferenc
