6. oldal Közös dolgaink
Európai színvonal
A Szabadidőközpont győztes tervpályázatáról
Nyugodtan állíthatjuk, hogy Vörösvár a történetének az egyik legfontosabb és legizgalmasabb részéhez érkezett. A város birtokában vannak azok a díjazott pályaművek, amelyek a pilisvörösvári uszoda és többcélú sportcsarnok építészeti tervpályázati eljárása során megszülettek. Ennek alapján most már nem azt kell eldönteni, hogy mit építsünk, hanem azt, hogy hogyan. Túlzás nélkül kijelenthető, ha ezek a tervek megvalósulnak, Pilisvörösvár óriási lépést tesz előre.
A győztes tervezőcsapat által a leendő szabadidőpark területére megálmodott sportközpont a bíráló bizottság építész tagjainak a véleménye szerint nagyon jó. A bírálati anyag összegzésében ez a mondat olvasható: „Ez a pályamű minden szeletében egységesen magas színvonalat képvisel.”
|
| Az eredményhirdetés előtti pillanatok |
Van tehát egy olyan első díjas tervanyagunk, amelyik teljes mértékben kivívta az építész szakma elismerését. De nemcsak egy, hanem több remek pályamű érkezett. A januárban meghirdetett tervpályázati eljárás nagy érdeklődést váltott ki az építészek körében. Több mint ötven érdeklődő iroda, cég közül végül 27-en pályáztak. A beérkezett munkák alapján a bíráló bizottság 10 pályaművet talált díjazásra érdemesnek, ami egyértelmű siker. A beküldött pályaműveket az érdeklődök a Városházán, az eredményhirdetés után pedig, a gimnáziumban tekinthették meg.
A tervpályázati eljárás kiírását sok munka előzte meg. Vörösváron már évtizedekkel ezelőtt fölvetődött egy sportcsarnok építésének a gondolata, és ez az ötlet az utóbbi időkben is többször előtérbe került. A folyamat az elmúlt néhány évben felgyorsult, a kérdőíves lakossági vélemények beérkezése után pedig kiderült, hogy nagy az igény egy uszodára is. Az iskoláskorú gyerekek úszásoktatását hosszú évek óta csak Budapesten lehet megoldani. Ennek orvoslására a tervek szerint egy 25 méteres tanmedencével és gyermekmedencével ellátott uszoda épülne. Az úszás nagy segítséget nyújt a légúti és a tartáshibákból adódó betegségek megelőzésében, illetve kezelésében. Az uszodában szaunák, gőzfürdők, pezsgőfürdő, masszázs, valamint büfé és üzletek is találhatók. Az úszásoktatás mellett ez hozzájárul a felnőtt lakosság egészséges életvitelének kialakításához, komfortérzetének javításához is.
|
| Nagy érdeklődéssel szemlélték a jelenlévők a pályamunkákat |
A sportcsarnok és a hozzá kapcsolódó közösségi épület a vörösvári rekreáció-sport- és társadalmi életet szolgálja. A sportcsarnokban a labdajátékok mellett egyéb sportágak is helyet kapnak. Külön fitness terem áll az erősíteni vágyók, illetve a küzdősportokkal foglalkozók rendelkezésére. Itt találhatók a fallabda pályák is. A tervek alapján az 1500 főt befogadó csarnok nemcsak sportesemények, hanem koncertek, kiállítások stb. rendezésére is alkalmas.
A közösségi épületben többek között üzletek, étterem, bowlingpálya és klubhelyiség is található. Ez az épületegyüttes a hozzá kapcsolódó búcsútérrel, tóval, sportpályákkal Vörösvár új központját jelöli ki.
A tervpályázati eljárás lebonyolítása a törvényi előírásoknak megfelelően zajlott. (Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, 137/2004. (IV. 29.) Korm. Rendelet, a Magyar Építész Kamara Tervpályázati Szabályzata és a tervpályázati kiírás előírásai.) A tervpályázat titkos volt, a beadott pályaművek szerzőinek kilétét a bíráló bizottság tagjai csak az értékelés és az eredmény megállapítása után ismerték meg. A bíráló bizottság egy első, egy második és egy harmadik díjat állapított meg. Egy pályázatot kiemelt megvételben, további nyolc pályázatot megvételben részesített. Az első díjazott a 20. számú pályamű készítője, a Széll & Urbanek Kft. lett.
Széll Péter tervezővel az eredményhirdetésen beszélgettünk.
– Mekkora feladatot jelentett ennek a sportcentrumnak a megtervezése?
– Nagy és örömteli kihívás volt. Szerencsére a vörösvári önkormányzat a pályázat kiírásában jól megfogalmazta, hogy mit szeretne. Ez nagy könnyebbséget jelentett, hiszen például a budaörsiek hasonló jellegű pályázatán bizonyos kérdésekben az építészeknek kellett kitalálniuk a megrendelő szándékát. Pilisvörösvár jóval pontosabb volt. Az előzetes közvélemény kutatás adatai, a jól meghatározott uszodai és sportcsarnokbeli kívánalmak, az előzetes területfejlesztési tanulmány sokat segítettek. Ugyanakkor ez utóbbi elgondoláson némiképp módosítottunk is, mert úgy véltük, hogy ez jobban szolgálja a célt. A tervezés nagy feladat és egyben izgalmas munka volt, hiszen rengeteg dologra kellett tekintettel lenni. A jelenlegi telekhatárokra, a tanulmányban meghatározott jövőbeni fejlesztések lehetőségeire, az épületeknek a tájba való illesztésére, funkcióinak jó kialakítására, a közösségi terek létrehozására, az építési ütemezések meghatározására, stb.
|
| Bruckner Kata, Várhegyi Ferenc és Széll Péter tervező a nyertes pályamunka előtt |
– Készített már korábban ilyen terveket?
– Öt éve végeztem el az egyetemet, de édesapám irodájában már a tanulóéveim alatt is dolgoztam. Ennél a munkánál nagyon sokat jelentett a 2005-ös budaörsi uszoda és sportcsarnok építésére vonatkozó tervpályázaton való részvételünk. Ott harmadik helyezést értünk el, és az ottani tapasztalatokat a vörösvári tervezésnél jól hasznosítottuk. De említhetném Budapesten az Erzsébet téri Design Center építésére beadott tervünket is, amelyet megvásároltak, illetve a József Attila Színház rekonstrukciójára és bővítésére benyújtott tervünket is, amely harmadik díjas lett. Ezek voltak a legutóbbi munkáink. És a pilisvörösvári, amelyre nagyon büszke vagyok.
– Mi volt munkájának alapgondolata?
– Nagyon fontosnak tartottuk, hogy ezzel az uszoda, sportcsarnok, közösségi épület együttessel megteremtsük a bevásárlóközpontok alternatíváját. Azoknál az a cél, hogy ne csak az egyének, hanem a családok is minél több időt eltöltsenek ott, jól érezzék magukat benne. Mi ugyanezt szeretnénk elérni ezzel a sportkomplexummal – értelmes lehetőséget kínálva a szabadidő egészséges, hasznos és kellemes eltöltésére. Fontosnak tartottuk, hogy ne különálló épületeket tervezzünk, hanem az uszoda, a közösségi épület és a sportcsarnok szerves együttesét. Olyat, amelyik lendületes, mégis belesimul a tájba. Megpróbáltunk élni a gyönyörű pilisi környezet adta lehetőségekkel. Az üvegfalakon visszatükröződik a táj, az uszoda és a leendő strand is egységet alkot, a táj felé nyit. Ez megvalósul a sportcsarnoknál is, de annál fontos szempont volt, hogy ott a sport, a játék az első. Ennek a belső tere ezért funkcionálisabb. A bevilágítása káprázatmentes, a küzdőtér több szakaszban lehatárolható. Egyébként az épületek összekapcsolása volt a legnehezebb, de végül adta magát, hogy milyennek kell lennie. Nagyon fontosnak tartom a központi fedett átjárót, valamint a közösségi épületet is. Ezeknek szervező és jelképes erejük is van. Azt akartam, hogy az épületek olyanok legyenek amelyekben, és amelyek körül élet van.
– Honnan érezte, vagy tudta, hogy mire van szüksége a sportolóknak és mire a nézőknek?
– Magam is sportolok, át tudom élni, hogy mikor működik jól egy sportcsarnok. Egyébként kell, hogy az embernek legyenek ilyen tapasztalatai, különben nem tud igazán belemélyedni a munkába. Tervezés közben mindig magam elé képzeltem, hogy én milyen uszodában és sportcsarnokban érezném jól magam. Uszodai pancsolóként, sportolóként, nézőként, újságíróként, üzemeltetőként egyaránt. Az épületek egyébként alkalmasak a búcsútér kiszolgálására is.
Természetesen kíváncsiak voltunk a bíráló bizottság építész tagjainak a véleményére is. Jaksics László, a Magyar Építész Kamara képviselőjének elmondása szerint, ez a pályázat magas színvonalú volt. A pályaművek – különösen a díjazott munkák – legnagyobb erénye, hogy választ adtak az önkormányzat által feltett kérdésekre. Véleménye szerint ez az építészet egyik legfontosabb feladata. Skardelli György, a Magyar Építőművészek Szövetségének tagja is nagyra értékelte a pályázatot, és a kitűzött célokat.
– Építész szemmel azt mondhatom, hogy ezt így kell csinálni! Jó volt a pályázat kiírása, és nagyon jók voltak a beérkezett munkák. Abban a kivételes helyzetben vagyunk, hogy olyan első díjas tervünk van, amelyre öröm ránézni. Ez, így ahogy van, jó. Ha ez megvalósul, jó érzés lesz mindenkinek.
– Mi a véleménye, miért fontos egy ilyen program egy település életében?
– Azért, mert egy belátható, értelmes célt ad, kijelöli a fejlesztés irányát. Ez egy olyan program, amit érdemes megcsinálni, amiért érdemes összefogni. Az emberek életminőségének javításában, a város fejlődésében óriási szerepe van. Ráadásul Pilisvörösvár most nagyon jó helyzetben van. 2007-ben Európai Uniós források nyílnak meg Magyarország számára. Óriási előny, hogy Vörösvár a legtöbb településsel ellentétben már most rendelkezik egy olyan programmal, amely támogatásra érdemes.
Várhegyi Ferenc
A zsűri a nyertes pályaműről
A kiemelkedően nagyvonalú koncepció térfalat hoz létre a Búcsú tér felé és ugyanakkor egy sajátos bejárati helyzetet teremt nem csak az épületek, hanem a nagy parkrész felé is
A megrendelői szándékokat, lehetőségeket érzékenyen követő javaslat több rész- és egész ütem kialakításával jut el a végső megoldásig.
A minden ütemben kész megoldást mutató együttes a jól megválasztott bejáratokkal, az ügyesen orientált belső terekkel állandó kapcsolatot tart a külső és a belső terek közt.
Az ágasan kialakított parkoló jól illeszkedik a több ütemben kialakuló együtteshez, kár hogy a Búcsú térre vezető fedett átjáró a parkolón keresztül érhető el.
A képletszerű, logikusan tagolt tömeg előrevetíti a belső funkcionális rend meglétét. A fedett átjáró az előtere mind a két épületnek.
Az uszoda előcsarnoka megnyerően szervezi a funkcionális kapcsolatokat, minden pillanatában szerves részévé téve a vizuális élményt, sok szálon kapcsolódva a belső és a külső terekhez. Az öltözők és vizes csoportok mérete arányos, tisztán szerkesztett, kapcsolatuk az előcsarnokkal, illetve medencetérrel egyértelmű. A medence terek és a welness előírásszerűen különülnek el egymástól. Szép a kapcsolódás a várható külső bővítéshez. A paravánszerű lelátó az uszodatér szerves része, de közvetlenül is elérhető az előcsarnokból.
A nagyvonalú szerkesztés a sportcsarnok terveiről is azonnal leolvasható.
A több ütemben megvalósítható multifunkcionális (többcélú) csarnok szellemesen keveri az előcsarnoki és vendéglátói funkciókat. Egyértelmű és látványos a közönség vezetése, a nézőtéri galéria kissé pazarlónak tűnik. Az aszimmetrikus megközelítést a mobil és a fix lelátók ily módon történő elhelyezése indokolja. Az átvezetés szép térkapcsolatot nyújt a csarnoktér és a squash (fallabda) pályák felé egyaránt.
A csarnoktér többfunkciós kialakítása jól szolgálja az üzemeltető várható igényeit. Az épületegyüttes funkcionális felépítése képletszerű.
A belső tiszta megfogalmazása kivetül a külső kialakítására. A tömegformálás egyszerű gesztusa könnyen megérthető, nem a tájba illeszkedés, hanem a tájban való viselkedés magasabb rendű szempontjai vezérlik a koncepció kérlelhetetlen tisztaságú megjelenítésénél. Az egyszerű geometriát következetes felületi tagolás és részletalakítás erősíti. Az anyagválasztás is mértéktartó skálát kínál, jól keverve az üveg transzparenciáját (fényáteresztés, átlátszóság) a fa melegségével, a titáncink keménységével, a színes üveg játékosságával és a látszó beton időtlenségével.
Ez a pályamű minden szeletében egységesen magas színvonalat képvisel.
Tervezők: Széll Péter, Széll László
Társtervezők: Szabó István, Vágner Csaba, Márk Zoltán, Farkas Balázs
