7. oldal Regionális hírek
Tizennyolcan egy csónakban
A Pilisvörösvári Kistérség és a Pilis-Buda-Zsámbék Többcélú Kistérségi Társulás
„Tavasszal, nyáron, ősszel, télen Budai járás jár az élen!” – harsogtuk iskolás korunkban, ha valamilyen versenyen, rendezvényen vettünk részt, és bár magunk is mosolyogtunk rajta, mégis valamiféle összetartozást jelentett a számunkra. A rendszerváltáskor a járások megszűntek, s egy darabig a nagy megyei űrben lebegtek a települések, mígnem létre nem jött a statisztikai kistérségek rendszere. A 2004. évi CVII. törvény ösztönzést adott Magyarország 168 kistérségében a többcélú kistérségi társulások megalakítására. A Pilisvörös-vári Kistérségben 2004. november 30-án fogadták el a polgármesterek a Pilis–Buda–Zsámbék Többcélú Kistérségi Társulás létrejöttéről szóló megállapodást.
„A statisztikai kistérségek rendszere az ország egész területét átfogó, megyehatárokat át nem lépő rendszer. Egy-egy kistérség olyan földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közötti valós munka-, lakóhelyi, közlekedési és ellátási kapcsolatokon alapul. A kistérségi rendszerben a települések kapcsolataik révén egy vagy több központi településhez vonzódnak. Hivatalos megnevezésük a központi település neve alapján történt. Az így létrejött hazai területi osztályozási rendszer illeszkedik az Európai Unió területi statisztikai osztályozásához.” 1
|
Ülésezik a társulás tanácsa.
Középütt Grószné Krupp Erzsébet elnök |
Pilisvörösvár a Közép-Magyarországi Régióba tartozóan, Pest megye 15 kistérségének egyike. Városunk régóta meghatározó települése a térségnek, számos regionális intézménye van, és földrajzi helyzeténél is fogva is természetes, hogy a térségi központ szerepét is ráosztották.
„A kistérségben nem új dolog a társulásban való gondolkodás, hiszen a területfejlesztési társulások már nagyon régen végzik összehangoltan munkájukat. Kistérségünk vonatkozásában azonban a 244/2003-as kormány rendelet szerinti térségi lehatárolás nem vette figyelembe a már kialakult társulásba szerveződést. Így a 18 település három területfejlesztési társulás tagja. (A három társulás egyike a Pilisi Kötet – korábbi nevén a Kréta –, amely a Pilisi-medence településeit fogja össze. 1996-tól működik. – a szerk.) Célszerűbb lett volna számunkra, ha a már működő társulások figyelembevételével jön létre a kistérségi lehatárolás, hiszen a már létező együttműködés továbbfejlesztése a közoktatás, szociális ágazat, egészségügy stb. területen sokkal eredményesebben valósulhatott volna meg.
Az önkormányzatok azonban felismerték azt, hogy az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének fő útja a szélesebb körű, átfogó többcélú társulási rendszer kialakítása, melyhez központi támogatás is társul, így közös elhatározással 2004. november 30-án létrehozták a Pilis-Buda-Zsámbék Többcélú Kistérségi Társulást (a továbbiakban: TKT – a szerk.).” 2
A törvényben előírtak alapján „a többcélú kistérségi társulás döntést hozó szerve a társulási tanács. A társulási tanács gyakorolja a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatásköröket. A társulási tanácsot a társulás tagjainak polgármesterei alkotják. A társulási tanács alakuló ülésén titkos szavazással tagjai sorából elnököt választ, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettest választhat.” 3
A polgármesterek az alakuló ülésen Grószné Krupp Erzsébet polgármestert választották meg elnöknek, elnökhelyettesnek pedig Pénzes Gábor pilisszentiváni, illetve Varga Mihály, telki polgármestert.
A megalakulástól 2006 januárjáig a társulással kapcsolatos adminisztratív és szervezési feladatokat Gallay Katalin, a Kötet kistérségi menedzsere és a pilisvörösvári Polgármesteri Hivatal dolgozói látták el. 2006. január 1-jétől létrejött a társulás önálló munkaszervezete, amelynek vezetője Gallay Katalin. (Aki egyben továbbra is ellátja a Kötet kistérségi menedzseri feladatait.)
A munkaszervezetben rajta kívül még ketten dolgoznak, de ez a létszám a továbbiakban bővülhet. A térségi iroda a Puskin utca 8.-ban lévő önkormányzati épület két helyiségébe költözött be, és április közepétől már innen szervezik a munkát. (Az épület másik két helyiségében a Csatornatársulat és a Vörösvári Újság szerkesztősége kapott helyet.)
A törvény szerint „a többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását.” 3
Ennek megfelelően a Pilisvörösvári Kistérség 18 településének többcélú társulása céljai közt a következőket határozta meg:
„- minden állampolgár számára legyenek elérhetőek a minőségi szolgáltatások,
- mérséklődjenek az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek,
- a társadalmi erőforrások fejlesztése segítse megalapozni az uniós források maximális kihasználásának feltételeit,
- a szolgáltatások színvonala lényeges többletráfordítás nélkül javuljon.
Ehhez azonban nélkülözhetetlen a párbeszéd, a közös gondolkodás, a település vezetői és a szakemberek között. Mindezt az önkormányzatok önállóságának megőrzésével, döntési jogosítványaik megtartásával, a közös tevékenység feletti kontroll lehetőségének biztosításával kell megoldani.” 2
A TKT igen széleskörű tevékenységet fejt ki a területfejlesztéstől a szociális és egészségügyi tevékenységig. A társulás alakította ki és működteti például azt a jelzőrendszert, amely idős embereknek nyújt biztonságot, és segítséget a bajban. Ez a jelzőrendszer adott esetben életet is menthet. (Lásd cikkünket a következő oldalon.)
A TKT igen jelentős oktatási tevékenységet fejt ki, célul tűzve ki a közoktatási szakszolgálat terén a logopédiai ellátás, és a gyógytestnevelés ellátásának biztosítását. A távlati cél a Társulás számára a Logopédiai Szakszolgálati Intézmény létrehozása, mely igény szerint biztosíthatja az egyéb ellátásokat is, valamint a korai fejlesztőközpont létrehozása.
A társulás rendszeresen szervez továbbképzéseket a térségben dolgozó pedagógusok számára, végeztet felméréseket a tanulók körében és rendez sporteseményeket. A Közoktatási feladatok hatékonyabb gazdaságosabb szervezése érdekében a települések polgármesterei, jegyzői és a nevelési-oktatási intézmények vezetői által megfogalmazott vélemények alapján kistérségi Közoktatási Intézményvezetői Testület hoztak létre és megalkották a kistérség Közoktatás-fejlesztési koncepcióját.
(A TKT által szervezett egészségügyi szűrésről – „Ne legyen púpos a hátad”. Térségi vizsgálat a tartáshibák kiszűrésére – márciusi lapszámunkban olvashattak olvasóink – a szerk.)
A TKT sokrétű tevékenységének ellátását állami normatívákból, illetve pályázatok útján fedezi.
Grószné Krupp Erzsébet polgármester aszszony, a TKT elnöke újságunknak elmondta, hogy az elmúlt időszakban 70 millió forint beruházási támogatást nyert a társulás kistérségi, közoktatási, szociális, gyermekjóléti, egészségügyi és területfejlesztési célokra. Ebből a támogatásból fog a Napos Oldal Szociális Központ új gépkocsit, a mentőállomás új ügyeleti gépkocsit beszerezni. A gyógytestnevelésre és a logopédiai szakszolgálat beszerzéseire a kistérségben nyolcmillió forint jut. Az elnök asszony reméli, hogy a jövőben is hasonlóan sikeresen pályázunk majd különböző támogatások elnyerésére.
A 18 település polgármesterei most egy csónakban eveznek, még akkor is, ha több különböző tájegységből tevődött össze a kistérségi társulás. A jól eltalált irány, tempó és összhang mindegyik település érdeke. Még az is lehet, hogy majd egyszer gyermekeink, unokáink ezt a rigmust fogják ismételgetni büszkén: „Tavaszszal, nyáron, ősszel, télen Pilis–Buda–Zsámbék jár az élen...”
Összeállította: F. A.
Forrásjegyzék:
1. http://ksh.portal.hu
2. Pilis–Buda–Zsámbék Többcélú Kistérségi Társulás közoktatás fejlesztési terve
3. 2004. évi CVII. Törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról
Az első hétvégén életet mentett a jelzőrendszer
A Pilis-Buda-Zsámbék Többcélú Kistérségi Társulás szerződést kötött szociális jelzőkészülékek üzemeltetésére a Body Guard Hungary Kft-vel. A rendszer már hivatalos átadása előtt életet mentett.
Az 1993. évi szociális törvény kötelezően előírja az önkormányzatok részére a jelzőrendszeres házi segítségnyújtó rendszer működtetését. (A bevezetés végső határideje 2007. december 31.) Számos önkormányzat már be is vezette a nyomógombos jelzőrendszert, az egyedülálló, idős, otthonukban egyedül élő, önmagukat nehezen ellátó, beteg emberek részére.
|
A jelzőrendszer működésének sémája
(Forrás: www.bgh.hu) |
2006. márciusában Pilisvörösvár és térsége is csatlakozott a rendszerhez, a Pilis-Buda-Zsámbék Többcélú Kistérségi Társulás megkötötte a szerződést a szociális jelzőkészülékek üzemeltetésére a Body Guard Hungary Kft-vel, melynek keretében első körben 302 készülék kihelyezésére került sor Pilisvörösvár, Üröm, Pilisjászfalu, Pilisborosjenő, Pilisszántó, Pilisszentiván, Solymár, Piliscsaba, Nagykovácsi, Budakeszi, Perbál, Telki, Zsámbék helységekbe.
A szerződés szerint azonban a későbbiekben még közel 300 készüléket helyeznek el a rászorulóknál, illetve az azt igénylőknél. A szolgáltatás pilisvörösvári és budakeszi központtal üzemel, és helyi gondozónők látják el a szolgáltatással kapcsolatos feladatokat.
A BodyGuard rendszer számos európai országban sikeresen működik, igen elterjedt mind a szociális egészségügy mind a vagyonvédelem területén. A bodyguard segélyhívó rendszer kiválóan alkalmas arra, hogy a gondoskodásra szoruló, egyedül élő beteg emberek a nap 24 órájában biztonságban érezhessék magukat, szociális segélykérés valamint baleset, vagy egészségügyi krízishelyzet esetén egy– a csuklójukon lévő – gomb megnyomásával kapcsolatba léphetnek a BodyGuard központi diszpécserével. A vészjelzés leadásakor a készülék kétoldalú, kihangosított hangkapcsolatot hoz létre a diszpécserközponttal, ahol megjelennek a hívó fél adatai, egészségügyi státusza. A veszélyhelyzet megszüntetésére azonnali intézkedés történik, így az egyedül élő gondozott személy elkerüli, hogy a bezárt lakásban - akár napokig - várja azt, hogy észrevegyék és segítséget nyújtsanak.
A riasztást a kistérségi közbeszerzési pályázaton nyertes Body Guard működési rendszere szerint az önkormányzatok által megadott intézkedési helyekre továbbítja, amelyek lehetnek: gondozó szolgálat, mentő, orvosi ügyelet, rendőrség, tűzoltóság, (későbbiekben akár iparosok: csőtörés, ablak kitörés stb). A rendszer költséghatékonyságát támasztja alá az önkormányza-tok felől érkező egyre nagyobb érdeklődés. Az elmúlt évben számos új település és kerület vezette be a szolgáltatást, Budapesten és az egész ország területén.
A jelzőrendszer hatékonyságát bizonyítja, hogy Pilisvörösváron az első héten életet mentett a készülék.
A kistérségben a rendszert a Body Guard 2006 március végén kezdte el telepíteni, azzal, hogy a rendszer aktiválásra csak 2006 április elsején kerül majd sor. Azonban a március 25-26-i telepítést követően egy kedvezményezett rosszul lett otthonában. Szerencsére a „pánik” gombbal bejelzett a Body Guard diszpécserközpontba, és mivel a hangkapcsolat alapján súlyosnak ítélték meg az állapotát, rögtön küldték az Országos Mentőszolgálatot és kórházba szállították a beteget.
Kistérségi Iroda
Linkajánló: www.bgh.hu
Járás helyett kistérség
|
Statisztikai
térszerkezet
(Forrás:
www.logsped.hu) |
„A kistérség földrajzilag összefüggő, elsősorban területfejlesztési és statisztikai célokat szolgáló közigazgatási egység Magyarországon. Bár területének nagyságát tekintve a kistérség közel áll a járáshoz, csak részben tekinthető a járás utódjának, mivel az igazságszolgáltatás és a hatósági tevékenység illetékességi köreit nem határozza meg.
Egy kistérség a hozzá sorolt települések teljes területét magában foglalja. Egy település csak egy kistérség része lehet; minden település része valamely kistérségnek. A kistérségek határai illeszkednek a nagyobb közigazgatási egységek (megye, régió) határaihoz, többé-kevésbé megegyeznek a régebbi járások határaival, habár több kistérség van, mint amennyi járás volt.”
(Forrás: www.wikipédia.hu)
A magyar területi statisztikai osztályozási rendszer szintjei
1. Az egész ország
2. Tervezési-statisztikai régiók 7
3. Megyék, főváros 19+1
4. Statisztikai kistérségek 168
5. Települések (városok + községek) 3135
(portal.ksh.hu – Területi atlasz menüpont)
Magyarország régiói:
Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld.
Pest megye kistérségei:
Aszódi, Budaörsi, Ceglédi, Dabasi, Duna-keszi, Gödöllői, Gyáli, Monori, Nagykátai, Pilis-vörösvári, Ráckevei, Szentendrei, Szobi, Váci, Veresegyházi Kistérség.
(Összesen: 15.)
A Pilisvörösvári Kistérség települései (a TKT tagjai):
Budajenő, Budakeszi, Nagykovácsi, Páty, Perbál, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Re-meteszőlős, Solymár, Telki, Tinnye, Tök, Üröm, Zsámbék.
A TKT irodájának elérhetőségei:
Cím: 2085 Pilisvörösvár, Puskin u. 8.
Telefon/fax: 26-330-402
E-mail: kisterseg@pilisvorosvar.hu
