5. oldal Oktatás
Óvodai projektünk második éve
A Német Nemzetiségi Óvoda 2004 őszétől vesz részt a Comenius Socrates óvodafejlesztési projektben, melynek címe: „Együtt élni – a jövőt közösen építeni.” Hazánkat egy budaörsi óvodával együtt képviseljük. Magyarországon kívül Ausztria, Anglia és Németország, valamint társult tagként Svájc egy-egy intézménye vesz részt a projektmunkában.
Az első év célja a partnerek megismerése és az óvodák közti kapcsolat kialakítása volt.
A 2005/2006-os projektév mottója: „Az én hazám – a te hazád.”
Célunk egymás országának, kulturális jellegzetességeinek megismerése, a tolerancia és együvé tartozás érzésének megalapozása, illetve a családok közti kapcsolatépítés segítése, erősítése (levél, e-mail-barátság formájában).
A projekttalálkozóra 2005 őszén Bécsben került sor, ahol az intézmények képviselői megbeszélték az előttük álló év feladatait, tennivalókat. A szünetekben a résztvevők örömmel énekelték a – Rómában megtartott projekttalálkozón íródott – EU-s dalt, mely a Bruder Jakob dallamára énekelhető:
Alle Kinder, alle Kinder der EU, der EU,
Wollen Frieden halten
Wollen Frieden halten
Frieden, Frieden.
A nehéz munka után jutott egy kevés idő a város megismerésére is.
Hazatérve a találkozóról, máris kezdtünk gondolkodni, milyen formában és módszerekkel fogjuk elkészíteni a tervezett „útikalauzt” óvodánkról, városunkról, országunkról, illetve egy bemutatkozó filmet óvodánkról.
A másik feladat egy magyar mese feldolgozása volt. A mi választásunk a Kiskakas gyémánt félkrajcárja című mesére esett. Tagóvodánkkal közösen, minden csoport más-más módon dolgozta fel a mesét. (Készültek rajzok, festmények, óvodás gyermekek, majd óvónők dramatizálásában láttuk a történetet, majd forgószínpadi előadásban, fakanálbábokkal, bögrebábokkal.) Mindannyian, gyerekek és felnőttek is nagyon élveztük a feldolgozás időszakát és a bemutatókat is. Ennek eredményeképpen elkészült egy képes mesekönyv, melyet március végén elküldtünk partnerintézményeinknek.
Az útikalauz elkészítéséhez sok képet és információt gyűjtöttünk, melyben a szülők is aktívan segítettek, az eredmény egy nagyon színvonalas album lett. Egy kedves szülő segítségével született meg a kisfilm, mely óvodánk életét, mindennapjait mutatja be.
Év közben több alkalommal írtunk levelet, küldtünk kisebb ajándékokat a partnerintézmények gyermekeinek és az előző évben kapott dal- és versgyűjteményekből igyekeztünk minél többet megtanulni. A gyerekekkel rendszeresen beszélgettünk külföldi „testvéróvodáinkról” és egy EU-s mappába gyűjtöttük össze a kiszínezett zászlókat, térképeket, a megtanult verseket és dalokat. Lehetőséget kínáltunk a szülők részére, hogy kapcsolatot alakítsanak ki külföldi családokkal, melyből a későbbiekben akár személyes barátságok is szövődhetnek.
2006 márciusának végén két óvónővel együtt a németországi Karethbe látogattunk, ahol egy katolikus óvodában hospitáltunk egy hetet. Lehetőségünk volt az ott folyó oktatási és nevelési programok tanulmányozására, illetve tapasztalatgyűjtésre. Mindhárman egy-egy csoport életét követtük egy héten át. Megfigyelhettük az ottani szokásokat, részesei voltunk a mindennapi tevékenységeknek. Elcsodálkoztunk az óvoda kiváló adottságain (külön meseszoba, zeneszoba, computerszoba, ill. fazekasműhely kemencével áll a gyermekek rendelkezésére), az eszközök sokaságán, és azon, hogy a szülők milyen aktívan vesznek részt az óvodai és az óvodán kívüli programokban. Szülői kezdeményezésre évente több alkalommal süteményvásárt rendeznek, melynek bevétele az óvodát illeti, ill. mesefelolvasás a gyermekek számára. Szokás náluk, hogy reggelente közös énekléssel köszöntik egymást. Itt nyílt lehetőségünk megismertetni őket a magyar nyelvvel, dalosjátékot, mondókát és táncot tanítottunk. Egyik délelőtt magyar specialitással leptük meg vendéglátóinkat, paprikás krumplit főztünk, ami nagyon ízlett a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt.
Délutánonként a közeli Regensburg városának történelmi emlékeivel ismerkedhettünk. Vendéglátóink igyekeztek minden napra gazdag programot kitalálni, pl. városnézés idegenvezetővel, kirándulás a környék nevezetes helyeire (Walhalla, Thurn und Taxis hercegi palota, a híres dóm, ill. „az áradó Duna”). Egyetemi város lévén, lépten-nyomon kávézót, éttermet talál a városba látogató.
A projektmunka folytán ők is ismerkednek a partnerországokkal, saját szűkebb és tágabb környezetükkel. Záró momentumként az utolsó délelőtt „Bajor napot” tartottak. A gyerekek népviseletben jöttek óvodába, bajor dalokat énekeltek, megtanulták a bajor himnuszt, majd bajor ételeket ettünk.
Egy hét elteltével sok-sok élménnyel, sok új ötlettel gazdagodva tértünk haza.
A harmadik, záró év „Mindannyian a világ gyermekei vagyunk” jegyében telik majd. Információnk szerint pályázatunk elfogadásra került, így a 2006/2007-es tanévben is a projekt résztvevői lehetünk.
2006. őszén Magyarországon kerül sor a projekttalálkozóra, így mi láthatjuk vendégül partnerintézményeink képviselőit.
Kubovicsné Szentes Krisztina
projektmunka közösség vezető
Intelmek iskolásoknak
A Vásár téri iskola egykori évkönyvei és Mihók Béla igazgató egy tanulmánya után kutattam (sajnos eredménytelenül) az iskola pincéjében, amikor a dohos papírok, poros naplók között különböző korokból származó értesítő könyvecskéket találtam. Egykori tulajdonosaik valamiért nem találták fontosnak, hogy e bizonyítványokat magukhoz vegyék – talán a bennük lévő rossz jegyek, talán feledékenység miatt... Ki tudja most már 50-70 év elteltével?
Egy 1933-as elemi népiskolai értesítő könyvecskében furcsa szöveget fedeztem fel. A borítófedélen olvasható „Szükséges tudnivalók” mai szemmel nézve szinte komikusnak tűnik. A jó szándékú ám ügyetlen és túl didaktikus (oktató célzatú) írás tükrözi a kor problémáit: szegénység, tudatlanság, alkoholizmus, tüdőbaj.
Íme, néhány idézet a kisiskolásoknak szóló tudnivalókból:
„… a tüdővész nagyon ragadós betegség és mindenki megkaphatja. Hazánkban 70 000 embert visz el ez a rettenetes betegség évenkint.
Legjobb ellenszere a tisztaság és a jó levegő. De nemcsak az arcot kell tisztán tartani, hanem egész testünket, ruhánkat és lakásunkat is. Nem szabad a lakásban köpködni, mert a köpés undorító és terjeszti a betegségeket is.”
„Különben minden betegségben legjobb orvoshoz fordulni. Mert, ha szántani, vetni, aratni, házat építeni csak az tud jól, aki megtanult, a beteg embert is csak az tudja meggyógyítani, aki azt tanulta. Száz meg száz ember pusztul el csak azért, mert bajában nem orvoshoz, hanem kuruzslóhoz fordul.”
„Igen lényeges kelléke az egészség fenntartásának a jó táplálkozás is. Még a legszegényebb ember is táplálkozhatik jól. Mert nem az a jó táplálkozás, ha valaki finom ételt eszik, ami legtöbbnyire nem is tápláló, vagy nagyon sokat eszik, amitől beteggé lesz, hanem az, ha valaki rendesen él, azaz egyszerű eledelét rendes időben, rendesen elkészítve fogyasztja el. Ezért tanuljanak meg a lányok jól főzni.”
„A szeszes italban nincs semmi táplálóerő. Aki pedig mértéktelenül issza, annak az eszét veszi el. Pedig mindenkire ez a sors vár, aki nem ura akaratának és rákap az ivásra. Mert úgy van azzal az ember, mint a tolvaj a lopással. Az is először csak tűt lop, később elviszi az ökröt is.”
„Csak józan és erkölcsös élet teszi boldoggá az embert! Csak épelméjű és munkabíró polgárok teszik boldoggá a hazát!”
Kigyűjtötte: F. A.
