16. oldal Helytörténet
Óbuda és a pilisi településeken élők kapcsolatai
Vajon mit látott az 1930-as években a Bécsi úton, a Vörösvári út-Bécsi út találkozására érkező? Volt itt gyógyszertár: Dobos Gábor Krisztus királyhoz címzett patikája, a Fáhn Gyula kerthelyiséges vendéglője, a Pachinger-féle péküzlet, Weis-szék szatócsüzlete, Tavik, a hentes, egy órás, Prósz terménykereskedő, Pollák fatelepe. Ha átmentünk a Bécsi út túlsó oldalára, találhattunk ott ingatlanforgalmi irodát, trafikot, a Bányai-féle kocsmát, Borza bácsi kovácsműhelyét, egy bognárt, aki kováccsal társulva készítette a kocsikat. Itt volt egy kicsiny, de nívós cukrászda, a Gillányi család kezelésében.
|
Tarcsányi Ottilia: Óbuda
(olajfestmény) |
A Vörösvári utat a Bécsi úttól elválasztó sarokházban, a patika két oldalán, találtuk Ungár festéküzletét – később ott lóhús-szék, majd tejcsarnok nyílt. A Vörösvári úti oldalon Gastalter Lukács borbély tevékenykedett 2-3 segédjével, mellettük vasüzlet volt. Tehát az észak felől Óbudára érkező ennyi igényét elégíthette ki. (Ne felejtsük, az autóbuszoknak itt volt a végállomása). Egyébként itt volt az Óbudai Fehérítő üzeme és a – már a török időkben is működő – Árpád malom. Lekopott kövei a malom előtt elárulták, hogy az Üröm fölötti Ezüst-hegyi bányában vágták azokat Hárs-hegyi homokkőből.
A Vörösvári úton, a Flórián tér felé haladva, értük el a B.e.SZ.K.R.T remizt, mellette trafik volt, szomszédságában sörlerakat. Vele szemben szőnyegszövőgyár és porcelánfestő működött. Az Ágoston utcánál hentesüzlet volt. Baloldalon a Triosz vegyi üzem és az elemi iskola volt található. Utánuk sírkőkészítő működött. Így jutottunk el az óbudai piachoz. A mellékutca elején hentesé volt a saroküzlet. A köztudottan drága óbudai piacon bőséges volt a választék. Élőhaltól, a húsokon át, minden élelmiszert árultak. (Hidegkútról az asszonyok gyalogszerrel még hízott kacsákat is hoztak a hátukra-mellükre akasztott kosarakban). Elhagyva a piacot, értünk a Flórián térre. Itt a kerékpár-kereskedő Hrubos üzletet találtuk elsőnek, mellette az emeletes házban nívós ruhabolt volt. Volt itt mozi, rövidáru-kereskedő, gyógyszertár, drogéria, majd a Tavasz utcában hangszerbolt, kesztyűs, gumijavító, Juhos Vitus cipőüzlete. Híresség volt a Polgár térre „rendelő” gyógyfüves asszony.
A Kórház utcában volt a polgári fiú iskola.
Külön érdekessége volt a Vörösvári útnak a közepe táján, jobb oldalon a Lang-féle gyógyszertár. Zöld színűre festett emeletes épületének a tetejére a cserepekre ráfestették: APOTHECA. Ez már a II. világháború „előszele” volt.
Óbuda és a pilisi települések szerves kapcsolatát sok minden kifejezte. Néhai Molnár Pista bácsi – únyi szülött – mesélte nekem, hogy az I. világháború előtt óbudai szőlősgazdák a községekből lovas kocsival hozták a hét elején és a hét végén vitték vissza a szorgalmas szőlőmunkásokat az óbudai szőlőkbe. Egy-egy szőlőtermelő 20-25 munkást is. Sok munkavállalónak adtak kenyeret az óbudai üzemek, hajógyár, téglagyár, Goldberger textilgyár. Én még utcaseprőt is ismertem, aki Solymárról járt be a Vörösvári utat rendben tartani. (Ne felejtsük, nyugdíjas állás volt.) Pista bácsi mondta, hogy Únyról, édesanyjával a budai piacokra lovas kocsin hozták be a portékát. Édesanyja – ismertem még, magas, szikár asszony volt – mellette ült a bakon, forgópisztollyal a kezében, míg ő a lovakat hajtotta.
Befejezésként megemlítem, hogy az óbudai Braunhaxler családokba, a fellendülő iparral kapcsolatban idejövő németajkú szakemberek be is nősültek, így érthető, hogy a Nagytemplomban az első Szent Misén németül prédikált a pap – ha magyarul beszélt, kiejtésén hallhattuk, hogy anyanyelve német – , és az Óbudai piacon éppen úgy, mint az utcákon a harmincas évekbenáltalános volt a német beszéd.
Egy különösen érdekes kapcsolat Óbuda és a pilisi települések-erdők-mezők között. A régi óbudaiak között igen sokan hódoltak a madárfogás és énekesmadár tartás szenvedélyének. (Jogos büszkeséggel emlegették, hogy a Cselka püspök által létrehívott betegbiztosító-segélyező egyesület első pénztárosa honosította meg Óbudán az erdei pinty fogását, tartását). A madarászok mindegyike lassan jutott-fejlődött el a „pintyezésig”. Először a tengelicével, majd a csízzel, kenderikével, süvöltővel ismerkedett meg. Amikor már ezeket tudta befogni, tartani, akkor lépett a pintyesek közé. Itt kell megemlíteni, hogy a legtöbb madarászkifejezés német eredetű: a lépvessző = spindli; a fa, amire a madarat a lépvesszőre csalják = lempám (a Leimbaum); a hívó madár = lokk (hívni = lokkolni); a lépvesszők tartója = takli; az ismeretlen pintyverés = auszlander; a zsezse = mircezli. A tengelice = stiglinc, csíz = cejzli, a kenderike = hanefli. A pintyverések elnevezéséből is lássunk néhányat: Waldmuskapli, wildszau, veigsziplir, stb.
Ezek az öreg madarászok madarakat fogdosni kijártak a Hidegkúti-medencébe, Ürömre, Borosjenőre, a Békásmegyer körüli dombokra, mezőkre. Jó verésű pintyekért egészen Esztergomig, Budakeszitől végigjárták a pilisi erdőket. A kezdők megelégedtek a „snéfangti” = havon fogott, vagy „cugfangti” = húzásban fogott pintyekkel, de a felkészültek kihallgatták a bestandolt példányokat és „stichen” fogtak csak pintyet.
Kevesen tartottak gezét = sárgaspotter, kerti poszátát = szürkespotter, nagyfülemülét = sprosszer, erdei pacsirtát = lullehr.
Dr. Bókai Bátor
Felhívás
A Német Nemzetiségi Önkormányzat pályázatot hirdet a kisebbségi önkormányzat logójának megtervezésére, amely a hivatalos levelek fejlécén, a meghívókon, plakátokon és az önkormányzat körbélyegzőjén jelenne meg. Olyan rajzok, grafikák beérkezésére számítunk, amelyek vörösvári sváb témát dolgoznak fel, mint például egy pár népviseletben vagy esetleg valamilyen hagyományt elevenítenek fel stb.
A három legjobb pályamunka elkészítője 5000.-, 4000.- illetve 3000.- Ft-os jutalomban részesül.
A pályázatot bárki (korhatár nélkül) benyújthatja, akinek van valamilyen jó ötlete, elképzelése és azt le is tudja rajzolni.
A pályázat benyújtásának határideje: 2007. január 31.
A pályázat benyújtásának címe: Német Nemzetiségi Önkormányzat, 2085 Pilisvörösvár, Bajcsy Zs. tér 1.

A Budapesti utca régi vörösvári képeslapon