20. oldal Fórum
Az érem másik oldala
Novemberi számunkban Gromon István polgármester és Szakszon József alpolgármester nyilatkozott a vörösvári beruházások helyzetéről, az azokkal kapcsolatos problémákról. Gromon István többek között megütközve említette, hogy a Művészetek Házának tervei elnagyoltak, nem elég részletesek, hogy az építésvezetők tőle várják a választ arra, mekkora legyen a színpad, és milyen legyen az épület lábazatának a burkolata. És még azt is, a Rákóczi úti óvodánál ő mondja meg, milyen színű legyen a homlokzat, mert a tervező nem adta meg a színkódot, csak egy látványképet mellékelt. Mindkét épület tervezője, Csikós Mihály, illetve az általa vezetett építésziroda. Csikós Mihály a Magyar Építőművészek Szövetségének tagja, legutóbb a pilisvörösvári Szabadság úti óvoda tervezéséért kapott nívódíjat a Pest Megyei Közgyűléstől. A nyilatkozat megjelenése után válasz lehetőséget kért, amelynek természetesen helyet adunk.
– Felháborodva olvastam a cikkben szereplő megállapításokat! – kezdi Csikós Mihály. – Ezek a mondatok ugyanis a szakmai becsületemet sértik! Nagyon jó lenne, ha azok, akik a polgármester urat tájékoztatják, jobban utánajárnának a dolgoknak, uram bocsá' jobban értenének az építészethez. Ha bárkinek gondjai vannak a terveimmel, vigye azokat a Magyar Építész Kamara Szakma Felügyeleti Bizottsága elé. Állok a vizsgálat elébe.
– Rendben, de a polgármester urat mégiscsak megkérdezték, milyen legyen a Művészetek Házában a színpad, milyen legyen a lábazat, milyen színű legyen az óvoda homlokzata?
– Éppen ez a baj, hogy őt kérdezték meg. Építészeti kérdésekben nem a polgármesternek, hanem az építészeknek kell állást foglalni. Arra kérem a polgármester urat, ha legközelebb ilyen kérdésekkel zaklatják, nyugodtan ebédeljen tovább, ne is válaszoljon. Egy ilyen kérdés ugyanis mindent elárul annak a képzettségéről, tudásáról, aki ezt felteszi. Érdemes lenne kivizsgáltatni ki mindezért a felelős. Szerte a világon nagyon sok megvalósult munkám van – akit érdekel, keresse fel a www.csikos.hu honlapot –, de ilyennel még sehol sem találkoztam.
Ami a színpadot illeti, a tervezés során először egy átlagos méretű színpadot készítettünk el. Az önkormányzat és Hoós Sándor, a zeneiskola igazgatója azonban azt kérte, akkora legyen a színpad, hogy egy nagyzenekar is elférjen rajta. Ezt, és az ehhez szükséges akusztikai és szcenikai tervet Kotschy András készítette, aki a Miskolci Nemzeti Színház és a Gödöllői Barokk Színház ilyen típusú terveit is jegyzi. Õ készítette a Thália, a Madách és a Vígszínház rekonstrukciós terveit is. Talán elhihető, hogy Vörösvárott is jó munkát végzett. Aki megnézi a színpadtervet, látja, hogy van egy mobilrésze is, éppen azért, hogy amikor nem nagyzenekar lép fel, több néző elférjen.
– Többen azt mondják, kicsi a színházterem…
– Ennek az épületnek adottak a méretei, ezen belül kellett dolgoznunk. Ekkora területre nyilván nem lehet nagy színházat építeni, de amit lehetett, azt kihoztunk belőle. A tervezés folyamán egyébként a szűkös pénzügyi keretek miatt rengeteg dolgot egyszerűsítettünk, mert láttuk, mennyire fontos, hogy ez az épület elkészüljön. És nagyon fontosnak tartom elmondani, hogy szakmérnök kollégáim rendszeresen ott vannak az építkezésen, illetve igény esetén elég egy telefonhívás és máris mennek segíteni. Mindent megteszünk azért, hogy ez az építkezés rendben legyen.
– Mi a helyzet a lábazattal?
– Tud olvasni?
– Tudok.
– Akkor jó. – És ezzel elém terít egy tervet, amelyen a lábazat megjelölésénél a következőt olvasom: Wienerberger Terca Holstein antik klinker.
– Mit kellene még ezen kívül tennem? – kérdezi Csikós Mihály. – Leírtam, hogy mivel kell burkolni a lábazatot. Aztán láttam, hogy ki tudja miért? – másfélét tettek föl, ami szerintem nem oda való, de nem akartam belőle ügyet csinálni. Ha akkor szólnak, hogy Misi, találjunk ki valami mást, biztosan tudtam volna segíteni. Az újságban azonban ez úgy jelent meg, mintha nem lett volna terv, mintha mindez az én hibám volna. Ezt kikérem magamnak, és most már kifejezetten ragaszkodom hozzá, hogy az épület lábazata az általam leadott tervek szerint készüljön el! Ez az eljárás nem csak személyi jogokat sért, hanem eltér a szakhatósági engedélyekben elfogadott tervektől is. Nem értem, hogyan lehet azokat megszegni?
– S mit szól a Rákóczi úti óvoda homlokzatához?
– Először is szögezzük le, hogy nem a látványterv alapján kell dolgozni. Mi azt csak ráadásként adtuk oda – egyébként nem is kötelező ilyet készíteni. Nem igaz az az állítás, hogy nem adtunk színkódot! Valóban kiderült, hogy az általunk színkóddal megadott vakolatot a Terranova már más technológiával gyártja, ami nem lett volna jó. Erre a felvetésre azonban válaszoltunk, és megadtunk egy új színkódot, amely már megfelel az általunk elképzeltnek és a műszaki követelményeknek. Itt van az erről szóló levélváltásunk Váradi Zoltánnéval, a műszaki osztály vezetőjével – mutat újabb iratokat Csikós. – Hogy ez nem került el a kivitelezőhöz, arról nem én tehetek. Mint ahogy arról sem, hogy a mai napig sem kaptam hivatalos értesítést arról, hogy az óvoda átépítése megkezdődött. Holott nekem kötelességem ott lenni, naplót vezetni, tanácsokat adni, problémákat megoldani. Egy baráti beszélgetés közben kellett megtudnom, hogy már elkezdték a munkálatokat. Mindez merőben szokatlan és furcsa eljárás. És hadd mondjak még egy esetet a közelmúltból. A Szabadság úti óvodát társadalmi munkában terveztük meg. A bejárás során láttuk, hogy a tető rossz állapotban van, ezért a megerősítésére kidolgoztunk egy tervet. Mindezt a többi dokumentációval együtt elfogadták. A bontás során azonban kiderült, hogy a vártnál rosszabb a helyzet, így egy másik műszaki megoldást javasoltunk. Később erre kaptam egy levelet a műszaki osztálytól, hogy az eredeti tervhez képest ez többletköltséget okozott, és ezt a különbözetet fizessem meg. Egyrészt nem került többe, másrészt meg ki hallott még olyat, hogy megmondom, hogyan kell egy tetőt megépíteni, hogy az ne dőljön össze, és ezért még én fizessek? Az efféle ügykezelési módokat meglehetősen sajátságosnak találom. Azt hiszem, ezek az esetek mindent elárulnak a műszaki osztály munkájának minőségéről. Félreértés ne essék, nem akartam ilyen dolgokkal előhozakodni, de mégiscsak engem hoztak rossz hírbe. A telefonszámom nem titkos, a 06-20-9-325-906-os számon eddig is utolérhettek volna, ha valami probléma van. Ezután is kész vagyok a párbeszédre, nyugodtan keressenek meg, hívjanak fel. Nézzék el nekem, ha most egy kicsit indulatosabb voltam, de senkinek sem esik jól, ha ilyen dolgokkal szembesül. Köszönöm, hogy mindezt elmondhattam, és remélem, hogy ezek után békében és barátságban folytatjuk és fejezzük be ezeket az építkezéseket. Rajtam nem fog múlni.
Várhegyi Ferenc
A Magyar Demokrata Fórum közleménye
Ahogyan egy ember életében, úgy egy szervezet életében is az év vége a számvetés időszaka.
Az MDF Pilisvörösvári Szervezetének mozgalmas és sikeres éve volt.
Az országgyűlési választáson elért eredménnyel elégedettek lehetünk, hiszen az országos eredménynek megfelelően szerepeltünk. Ezúton is szeretném a pilisvörösváriaknak még egyszer megköszönni a belénk vetett bizalmat.
Õsszel az önkormányzati választásokon az MDF nevével csak a megyei közgyűlés vonatkozásában találkozhattak. Ennek több oka is van.
A kormány nyári tevékenységének köszönhetően várható volt a nagyobbik ellenzéki párt megerősödése.
Ez a várakozás soha nem látott méreteket öltött az országban és városunkban is.
A FIDESZ helyi szervezetének egyéni képviselő-jelöltjei mind a tíz szavazókörben győzelmet arattak, valamint polgármester-jelöltjük is lehetőséget kapott a város vezetésére.
A FIDESZ fittyet hányt az MDF önkormányzati választáson való esetleges indulására. Nem keresték meg pártunkat azzal kapcsolatban, hogy milyen elképzeléseink vannak, állítunk-e önálló polgármester-, illetve képviselő-jelölteket.
Pedig Grószné Krupp Erzsébet és Gromon István szavazatai között olyan csekély különbség volt, hogy azt egy jobboldali jelölt indulása jelentősen befolyásolhatta volna. Itt természetesen nem azt a tévhitet szeretném erősíteni, hogy az MDF-jelöltek kizárólag egy másik jobboldali jelölttől visznek el szavazatot, éppen ellenkezőleg! A választók sokkal színesebbek, mint ahogyan azt egyesek gondolják, sokan inkább otthon maradnak, vagy a másodlagos párt- vagy személyes preferenciát helyezik előtérbe akkor, amikor a számukra rokonszenves párt jelöltjeinek nevét nem találják az indulók között.
Hiszen az októberi választáson a korábbi MSZP-szavazók is voksoltak a FIDESZ-re, és ez így van rendjén. A választásokat mindig a közvélemény-kutatók által „bizonytalan” jelzővel illetett polgárok döntik el.
A FIDESZ győzelmével olyan lehetőséghez jutott, amihez Vörösváron politikai erő még soha.
Nyugodt többséggel saját programjukat végrehajthatják, ebben elvileg csak a külső tényezők akadályozhatják őket.
Majd elválik, hogy sikerül-e kidolgozni egy olyan tervet, ami Vörösvárt kiemelheti a jelenlegi, meglehetősen súlyos helyzetéből.
A város adósságállománya ijesztő méreteket öltött, fertelmes reklám buszmegállók éktelenkednek a Fő úton, még szerencse, hogy a ligetieknek nem jutott a „fejlődés eme csodájából”!
Pilisvörösváron sajnos nyomot hagyott az, hogy a korábbi képviselő-testületnek semmiféle jövőképe nem volt városunkról.
Ugyanakkor ezen újság hasábjain olvashattuk, hogy a FIDESZ nem kíván frakciót alakítani a képviselő-testületben.
Miért nem? Mert akkor egyértelmű lenne a felelősség a negyedik év végén? Így viszont senki nem veszi majd a fáradságot, hogy utánanézzen, melyik döntés éppen milyen összetételű többséggel került elfogadásra.
Az MDF az őszinte politizálás mellett teszi le a voksát, és azt a többi politikai erőtől is elvárja. A polgárok életét csak így tehetjük jobbá a magunk szűkös eszközeivel, a közügyekben való részvételnek nem lehet más célja!
Kívánok Önöknek áldott Karácsonyt és erőt, kitartást a következő évhez, amely nem ígérkezik könnyűnek!
Dr. Biró Benjamin
elnök
