17. oldal Természet
Vadmotorosok a Pilisben
Erdészek, vadászok, természetvédelmi őrök, bakancsos turisták, kirándulók elkeseredetten tapasztalják, hogy az elmúlt években az extrém kirándulók, köztük a műszaki sportok kedvelői egyre nagyobb mértékben szállják meg erdőinket, mezőinket – nem kímélve a fokozottan védett területeket sem. Eddig is számos károsító tényezővel kellett számolniuk a természet védelmezőinek:
szemetelés, szemétlerakás, illegális fakitermelés, orvvadászat, orvhalászat stb. – ez a mostani, megállíthatatlannak tűnő természetkárosítás azonban csak széles társadalmi összefogással: a törvényhozás, az állami szervek, civil szervezetek és a lakosság szoros együttműködésével állítható meg.
Az erdők-mezők korábban a csendes természetjárók kedvelt helyei voltak. Kikapcsolódni, feltöltődni jártak ki a természetbe, élvezték a csendet, az egészséges mozgás örömét, tág tüdővel szívták be a friss levegőt, gyönyörködtek a természet csodáiban, izgalommal lesték meg az állatok színes világát. Ez sajnos már a múlt.
Ma a csendet mindenütt crossosok, kvadosok törik meg, szarvasbőgés helyett benzinmotorok bőgése hallik és friss levegő helyett benzingőzt lélegeznek be a kirándulók, akik jobban teszik, ha az erdei utakon sűrűn néznek a hátuk mögé, nehogy elsodorja őket egy arra száguldozó terepmotoros csapat.
Magam is sokszor találkozom erdei túráim közben crossosokkal, amint eszeveszett száguldással és iszonyú zajjal szelik át az erdőt. Most ősszel majdnem el is ütött öt „szelíd motoros” a Vörös-hegyen. Szerencse, hogy jó a fülem és még idejében félreálltam az ösvényen a motorosok elől. Fényképezőgépem elkattintására azonban nem volt időm, s talán nem is baj: ha észrevették volna, hogy fotózom őket, nem csak a növényeket taposták volna a talajba…
Nagyjából az ezredforduló óta tapasztalható a túrázás ezen új, veszélyes és természetkárosító formája, s az elmúlt 1-2 évben vált tűrhetetlenné a helyzet.
Crossosok eddig is voltak, de régebben csak a crosspályákon találkozhattunk velük. Az amúgy látványos és izgalmas sportot komolyan űzők továbbra is ott edzenek és versenyeznek, viszont nyugati mintára megszaporodott azoknak az amatőröknek a száma, akik nem tartoznak semmilyen sportklubhoz, nincsenek regisztrálva, és szervezetlenül, mindenféle kötöttség nélkül száguldoznak az erdőben.
Az Egyesült Államokban, ahol 11 millió ún. off-road járművet tartanak nyilván, a szabadidő eltöltésének ezen módja komoly társadalmi feszültségeket vált ki. A terepmotorosok időnként ellepnek egy-egy területet, tönkreteszik a növényzetet és elüldözik a hagyományos turistákat.
Nyugat-Európában is komoly gondot okoz az off-road invázió. Több országban azonban már szigorú intézkedéseket hoztak ellenük. Ennek következtében egyre keletebbre szorulnak a motorosok. Mostanra Magyarországon is megjelentek a cross-turisták.
Egyre több lakossági bejelentés érkezik az off-roadosok miatt az állami szervekhez. Előfordult több ízben is, hogy kirándulókat inzultáltak terepmotorosok, tavaly májusban Telkibányán 15 endurós bántalmazott egy helyi polgárt, októberben a Kiskunsági Nemzeti Park területén egy gátőrt ütött le egy terepmotoros. Két ízben már az is előfordult, hogy természetvédelmi őrt gázoltak el.
A crossosok mérhetetlen kárt okoznak a természeti környezetben. Felszaggatják és tömörítik a talajt, amelynek következtében az adott részen kipusztul a növényzet. Sérülékeny területeken egyetlen jármű áthaladása is helyre nem álló károkat okozhat. A motorosok egyre nagyobb kárt okoznak az állatvilágban: azon túl, hogy sok állatot eltaposnak, elütnek, megzavarják vándorlásukat, szaporodásukat, utódnevelésüket, táplálkozásukat.
Magyarországon erdőterületen motorral, kerékpárral és lóháton közlekedni csak az arra kijelölt útvonalakon lehet! A szabályokat megszegőket azonban egyelőre nagyon nehéz törvény elé állítani. A motorosok ugyanis, ha van is a járművükön rendszám, a terepre kiérve leszerelik, arcukat pedig elfedi a bukósisak. Így szinte lehetetlen azonosítani őket. De ha mégis sikerülne beazonosítani a motort
– rendszám vagy alvázszám alapján –, a tulajdonos könnyen ki tud bújni a felelősségre vonás alól, mondván nem is ő vezette a motort, a tudtán kívül vitte el – teszem azt – a testvére. Ellene azonban nem köteles tanúvallomást tenni, és a nyomozás itt véget is ér.
Véleményem szerint meg kellene szüntetni ezt a törvény biztosította kiskaput, és az eddiginél szigorúbban kellene fellépni a crossosok és kvadosok ellen – különösképp, ha természetvédelmi területen hódolnak veszélyes és környezetkárosító hobbijuknak.
Másrészről viszont az önkormányzatoknak ki kellene jelölni a számukra mindenütt olyan – természetvédelmi szempontból kevésbé jelentős – területeket, ahol nyugodtan motorozhatnak anélkül, hogy a békés túrázókat és az erdő állatait rettegésben tartanák.
A természet védelme és a polgárok nyugalma érdekében minél előbb lépni kell. Legyen ismét a pilisi erdő a csend és a béke szigete.
F. A.
Szakmai találkozó a műszaki sportok szigorúbb szabályozásáról
A természetvédelmi területeken folytatott műszaki sportok szigorúbb szabályozása témakörében szervezett szakmai találkozót a magyar Természetvédők szövetsége 2005. november 28-án, Budapesten. Az elmúlt néhány évben ugyanis új tendenciák tapasztalhatók a védett területeken: a tiszta levegő, csend, természetszerető kirándulók mellett rendszám nélkül, hatalmas zajjal, a talaj felszaggatásával, egyre nagyobb tömegben zavarják „extrém kirándulók” az élővilág bölcsőit: endurokkal, cross motorokkal, autókkal, terepjárókkal, quadokkal.
Számukra a természet csupán változatos terepfelszínt és izgalmas akadályokat jelent, az önmegvalósítás és hobbiversenyek pályája. Az ehhez szükséges járművek, eszközök kereskedelme, az illegális túravezetés pedig busás hasznot jelent egy szűk társadalmi réteg javára – a közérdek kárára. Hiába az európai szinten is gazdag természetvédelmi területek hálózata, a hasznosítást szolgáló ökoturisztikai fejlesztések, ha az életközösségek és a pihenni vágyók nyugalmát ellehetetlenítik a természeti területeken illegálisan száguldozó motoros-hobbieszközökkel.
Az általuk okozott károk növekvő mértéke szükségszerűvé tette a témában állami és civil szervezetek együttműködését. A szakmai találkozón a hazai környezeti és társadalmi hatások, folyamatok mellett a nemzetközi tapasztalatokról is szóltak a természetvédő szervezetek munkatársai, s beszámoltak eddigi lépéseikről: aláírásgyűjtések, tájékoztatók kiadványok, fórumok, forgalomszámlálások, közérdekű bejelentések történtek.
A közeli hetekben várható Kormányhatározat a jövőben tiltja (a külön jogszabályban másként rendelkező kategórián kívül) valamennyi jármű védett területre történő behajtását. Már a jelenlegi jogszabályok is tiltják a közútról való letérést, az erdők zavarását, a megengedettnél nagyobb zajt, a sebesség túllépés, azonban a szaporodó hobbieszközök, segédmotor-kerékpárok azonosíthatóvá tétele az egyik legszükségszerűbb teendő. További javaslatként hangzott el, hogy miután egyes eszközök a „veszélyes üzem” kategóriájába tartoznak, a lőfegyverek nyilvántartásához és használatához hasonló szabályozást lehetne alkalmazni. A közeljövőben a szabályozási javaslatok megfogalmazására létrejön a tárcák között egy munkabizottság, melybe a civil környezetvédők képviselője is bekapcsolódhat.
Magyar Természetvédők Szövetsége
www.mtvsz.hu
A természet őrei
Mit kell tudni a természetvédelmi őrszolgálatról?
Maci Laci és Bubu a hatvanas-hetvenes évek gyermekeinek kedves rajzfilmfigurái voltak, akiknek folyton csínytevésen járt az eszük – legfőképpen azon, hogyan dézsmálják meg a turisták elemózsiáját és hogyan törjenek borsot a Yellowstone Park őreinek orra alá. A nézők persze mindig a két kedves maci oldalán álltak, ám a kacagtató jelenetek közben azt is megtanulhatták, mit az, hogy nemzeti park, természetvédelmi terület, és hogyan kell ott viselkedni. Amerikában nemzedékek nőttek fel a rajzfilmsorozaton, akiknek magától értetődővé vált, hogy a természeti értékeket óvni kell, és hogy a védett területeket őrök is vigyázzák.
Magyarországon tíz ember közül öt meg tudja mondani, kicsoda Maci Laci, de jó, ha egy-kettő hallott már arról, hogy nálunk is szolgálnak természetvédelmi őrök. Persze ez nem is csoda, hiszen Magyarországon ez a fogalom hivatalosan alig több mint három évtizede létezik.
A Természetvédelmi Őrszolgálat ma a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának irányítása és felügyelete alatt a nemzeti park igazgatóságok keretében működik. Az őrszolgálat 230 állami természetvédelmi őrből áll, akik az egyes nemzeti park igazgatóságokhoz tartoznak – tudtuk meg Temesi Gézától, a Természetvédelmi Őrszolgálat vezetőjétől.
Az állami természetvédelmi őr a természet védelme érdekében ellenőrzi a természetvédelmi előírások betartását. Jogosult és köteles a védett természeti területeket és értékeket veszélyeztető vagy azokat károsító cselekmény esetén az elkövető személyeket és a járműveiket feltartóztatni, a személyeket igazoltatni, csomagokat és járműveket átvizsgálni, eszközöket és járműveket visszatartani, szabálysértési, államigazgatási és büntetőeljárást kezdeményezni, valamint helyszíni bírságot kiszabni.
Ha jogszerű intézkedésével szemben bárki ellenszegül, jogában áll kényszerítő eszközt alkalmazni (testi kényszer, bilincs, rendőrségi vegyi sokkoló, azaz gázspray), és az ellenszegülő személyt előállítani. Szolgálati maroklőfegyverét a természetvédelmi őr kizárólag önvédelem céljából használhatja.
Intézkedéskor a természetvédelmi őr maximum 10 000 Ft helyszíni bírságot szabhat ki a szabályokat megszegőkre. Ha a természet veszélyeztetése vagy károsítása ezekben az esetekben nagyobb mértékű, akkor a természetvédelmi őr szabálysértési feljelentést tesz az illetékes nemzeti park igazgatóságnál. A természetvédelmi szabálysértés 100 000 forintig terjedő pénzbírsággal büntethető.
Súlyos természetkárosítás esetén (például fokozottan védett természeti területen a növényzet tönkretétele) kötelessége büntetőjogi feljelentést tenni, ilyenkor a rendőrség jár el az elkövető személy ellen. A bíróság enyhébb esetben pénzbírsággal, kirívóan súlyos esetben akár 5 évig (!) terjedő szabadságvesztés büntetéssel is sújthatja az illetőt.
Mindezeken túl az ún. zöldhatóság (az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi
felügyelőség) természetvédelmi bírságot is kiszabhat, amely igen nagy összegű is lehet. Akár az okozott természeti kár húszszorosa is. A gyakorlat szerint azonban általában legfeljebb ötszörös szorzóval szokták a büntetést kiszabni, amit közigazgatási eljárás keretében adók módjára hajtanak be.
Ha valaki például a Szénások természetvédelmi területén letép egyetlen szál fokozottan védett pilisi lent, több százezer forint természetvédelmi bírságra számíthat, mivel egyetlen szál ilyen virág természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
Az állami természetvédelmi őrök munkáját segítik az ún. polgári természetőrök. Egyre
nagyobb az érdeklődés ez iránt, a jelentkezők többsége az utóbbi időben erdész, de például rendőrök is vannak köztük. Jelenleg 530 polgári természetőr dolgozik országszerte, a hivatásosokkal közös őrjáratokat is teljesítve. Önként vállalt munkájuk vizsgához van kötve. A vizsgáztatást a nemzeti park igazgatóságok végzik.
F. A.
Új honlapok
a www.pilisvorosvar.lap.hu-n
www.postagalambaszat.hu
Galambászok, állatbarátok számára ajánljuk Krupp István kőműves és lánya, Krupp Mária honlapját.
A Honlap nyitólapján a következő olvasható:
„2003. évben a Solva-95 Rövid és Középtávú Klubban versenyeztünk és a versenyév alatt tíz galambunkkal igen figyelemre méltó eredményeket értünk el. A versenyszezonban e tíz galamb vett részt valamennyi versenyen. E tíz galamb összesen 87 helyezést repült. Egy 11 helyezést, egy 10 helyezést, egy-egy 9-9 helyezést, míg hat darab egyenként 8-8 helyezést szállt! Igazán figyelemre méltó eredmény! Mária nevű lányom a galambok teljes felügyeletét is ellátja. Reggel korán kel. 06 órakor kiengedi a galambokat, dúcaikat kitakarítja, etetőket, itatókat feltölti, majd kb. 1 órás repülés után a galambokat behívja. Nappal a galambok dúcaikban pihennek. Délután 17 órakor pontosan kezdődik a galambok ismételt reptetése, dúctakarítás, etetők, itatók feltöltése, galambok behívása. A galambokat özvegységi módszerrel repültetjük. Minden év február 28-án párosítunk. Egy-egy fiatalt kötelezően felnevelnek a párok, majd ismételten letojnak. A 8 napos tojásról özvegyítünk és ettől kezdve a verseny befejeztéig minden a terveink szerint történik. A galambok minden héten csütörtöki napon külön edzésen vesznek részt. Ilyenkor kb. 40 kilométerről egyenként vagy csoportosan engedjük fel a galambokat. Ezen edzések menete a következő. Ha a galambok nem elég gyorsan és egyöntetűen érkeznek a versenyről, akkor egyenkénti eresztéssel történik az edzés, ha jól jönnek, akkor csoportos eresztést alkalmazunk. Feleségem és a kisebbik lányom viszik el a galambokat. A starthelyről telefonon jelzik, milyen idő van és pontosan felírják, hogy melyik galambot mikor engedték útjára.”
A folytatást lásd a Honlapon.
További honlapok:
http://www.ildikobabadiszkont.hu/
http://www.herczeg-pilis.hu/
http://www.bergon.hu/main.php?oldal =partner&info=pilisvorosvar
Köszönet és meghívás
Köszönjük a FIVE – a Fiatalok Vörösvárért Egyesület karácsonyi és újévi jó kívánalmait.
A Környezetvédő Egyesület is hasonló sikereket kíván 2006-ban.
Ezúton hívja meg újra és újra a Vörösvárért tenni akaró FIVE tagjait, különösen tisztelt elnöküket, Preszl Gábort egy tavaszi erdő illetve várostakarításra, esetleg faültetésre.
Fiatalságban az erő, a tettrekészség. Szívesen megosztjuk velük a kétkezi feladatokat.
Lássunk hát szavak helyett a munkához!
Sajtosi János Dr. Gábeli Zoltánné
elnök szervező titkár
Hiúz a Nemzeti parkban
„Hiúznyomokat látott a Börzsönyben november végén leesett hóban Darányi László természetvédelmi őr. A nyomok közelében talált őztetem is arra utal, hogy a fokozottan védett nagyragadozó 10 év után újra megjelent a területen. Rejtett életmódot élő állat. Az embertől fél, a kirándulók számára semmilyen veszélyt nem jelent. Reméljük, hogy a helyi vadászokkal való összefogás eredményeként újra állandó lakója lehet a hiúz a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak.”
Dr. Kézdy Pál osztályvezető
a DINPI Cincér című folyóiratának 2005. téli számában
