18. oldal Mesterségek
Kövek mesterei
Kőfaragó mestervizsga a Varázskőben
Aki vett már kalapácsot, vésőt a kezébe, tudhatja, milyen embert próbáló, fárasztó munkát jelent megfaragni egy követ. Különösen, ha az olyan kemény, mint egy édesvízi süttői mészkő. Június 3-án a Varázskő Kft. szentiváni üzemében kilenc ifjú kőfaragó nyolc órán keresztül hajolt kilenc süttői kő fölé, hogy abból végül műremeket hozzon létre. A léc nagyon magasra volt téve: gépi eszközök nélkül, a kapott sablon alapján tizedmilliméter pontossággal kellett az úgynevezett profilfaragást végrehajtaniuk. A tét: a mester cím elérése volt.
A mestervizsgát a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezte, karöltve a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületével. Bármenyire is hihetetlen 1995 óta nem avattak mestert ebben a szakmában. A rendszerváltás után megváltozott jogszabályok ugyanis fölöslegessé tették ezt. Manapság bárki beindíthat egy ilyen vállalkozást, mindössze az a kitétel, hogy a dolgozók közül egynek kőfaragó szakmunkásvizsgája legyen.
|
Halmai József, Molnár Sándor és Szabó Gyula
a vörösvári Peller Csaba munkáját szemléli |
– Kőfaragó mester régebben nem kaphatott iparengedélyt, ha nem volt mestervizsgája – zsörtölődik Halmai József, a mestervizsga zsűrijének tagja. – A kőfaragó szakma érdeke, hogy visszaálljon a régi rend, és a mesterségbeli tudás legyen mindenkor az első.
A Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestülete három évvel ezelőtt kereste meg a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát, hogy egymással együttműködve megszervezzék a mesterképzést és mestervizsgát.
„A kőfaragó és műkőkészítő szakma az utóbbi években mindjobban előtérbe került, így szükségét látjuk annak, hogy művelői szakmájukat mester fokon végző szakemberekké váljanak. Az Eu-csatlakozás kapcsán is egyre fontosabbá válik, hogy a vállalkozó szakemberek mesterlevéllel rendelkezzenek” – olvasható az Ipartestület tájékoztatójában.
A Kamara és az Ipartestület együttműködésének köszönhetően megrendezett kőfaragó és műkőkészítő mestervizsgát több hónapig tartó felkészítő tanfolyam előzte meg, amelynek időtartama 126 óra volt: 36 óra pedagógiai, vállalkozási ismeretek, 60 óra szakmai elmélet, 30 óra szakmai gyakorlat. (Az elméleti képzésnek a Pilisvörösvár és Környéke Ipartestület székháza adott otthont.)
A felkészítő tanfolyam után kerülhetett sor a mestervizsga lebonyolítására, amely a törvény szerint az Iparkamara hatáskörébe tartozik.
– A mestervizsga három részből áll – tájékoztat Szabóné Zéman Mária szakképzési vezető, aki a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara részéről felügyeli a vizsga szabályos lebonyolítását. – A gyakorlati vizsgát itt látjuk, amelynek során egy készen behozott mesterremeket és egy sablon alapján, nyolc órában, kézi erővel megmunkált faragványt bírál el a szakértő zsűri. Az értékelés során a minőséget, a szakszerűséget, a pontosságot, a technológiát és a munkavédelmi előírások betartását veszik figyelembe. Holnap kerül sor a Kamaránál az írásbeli vizsgára, majd jövő héten a szóbelire. Ezután születik meg a végeredmény, és dől el, megkapják-e a mesterjelöltek a mester címet. A mostani vizsgára 9 kőfaragó és 2 műkőkészítő jelentkezett. Utóbbiak ugyanebben az időben Kosztyu Zoltán műkőkészítő mester ürömi telephelyén adnak számot mesterségbeli tudásukról.
A mestervizsga bíráit az Ipartestület javaslatára a Kamara jelölte ki. A kőfaragó vizsga háromtagú zsűrije Halmai József, Szabó Gyula és Molnár Sándor kőfaragó mesterből állt.
Molnár Sándor, a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületének alelnöke, a zsűri elnöke elmondja:
– Nagyon örülök neki, hogy sikerült ezt a mestervizsgát megszerveznünk, mert ezáltal az egész szakma nyert. Minőséget csak úgy lehet létrehozni, ha egyre több olyan remek szakembert fogunk képezni a jövőben, mint akik ma itt bizonyították tudásukat. A laikus ember megkérdezhetné: vajon miért kellett szenvedniük itt órák hosszat ezekkel a kemény kövekkel, miközben egy arra alkalmas gép negyed óra alatt az összeset elkészítette volna. A válasz: minden komoly tudás alapja a kézi munka. Aki véső és kalapács segítségével meg tud munkálni egy követ, az bármit meg tud csinálni egy kővel, annak nem probléma a legkorszerűbb gépek irányítása sem. A számítógépek vezérelte kőmegmunkáló gépek világában sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a legértékesebb az, amit az ember a két kezével hoz létre. Az az igazi mesterség vagy ha úgy tetszik művészet. Mert az igazi mester egyben művész is, aki képes gyönyörködtetni és örömet szerezni az embereknek...
F. A.
A Rotburger arany sörei
Nem tudom, akad-e Vörösváron, aki ne ízlelte volna meg helyi sörfőzdénk, a Rotburger világos és barna sörét. Jómagam régen túl vagyok már a kóstoláson, s különösen a nyári hónapokban hódolok itt gyakorta a testhűtés és a szomjoltás ama jól bevált, évszázados módszerének, amely során az ember az ajkához emeli a habzó felszínű, kellemes, hűs nedűt, és 4-5 kortyonként lecsurgatja a torkán… Aztán a végkifejlettben az illatos habot a keze fejével ledörgöli a bajuszáról… Mivel nemigen tudom eldönteni, melyik ízlik jobban: a világos vagy a barna, újabban „vágott sört” kérek, mely 1/3 részt barna, 2/3 részt világos sörből áll vízszintesen elvágólag a korsóban. Így együtt még pazarabb az ízek kavalkádja. De hogy külön-külön is nagyszerű mind a kettő, nemcsak a vendégek sokasága, de a sörkészítő szakma is igazolja. Nemrégiben oklevéllel is megpecsételte ennek igazát: a Kisüzemi Sörfőzdék Érdekképviseleti és Érdekvédelmi Egyesülete idei sörversenyén Jáki András sörfőző mester mindkét sörfajtával aranydiplomát szerzett.
|
| Jáki András aranydiplomával a sörfőző üst előtt |
Ivóvíz, maláta, komló, sörélesztő. Ezekből áll a népszerű vörösvári sör: a Rotburger. És még valamiből: szakértelemből és az elmúlt évtized alatt megszerzett tapasztalatból. Amik viszont nincsenek benne: tartósítószerek, segédanyagok. Ennek köszönhető, hogy megőrzi magas vitamintartalmát. 13 évvel ezelőtt egy allgäui sörfőző mester receptje nyomán készült az első főzet, s az eltelt évek alatt hozzáigazították az ízeket, az összetételt a helyi igényekhez. És hogy ez jól sikerült, annak bizonyítéka, hogy nyáron napi átlagban 1000 liter fogy el az itt főzött sörből és ennek felét helyben fogyasztják el a szomjas vendégek. Főleg mióta megépült a kerthelyiség is, ahol idén nyáron a futball-világbajnokság meccseit is megtekinthették a vendégek egy óriás képernyő jóvoltából.
A rendszerváltás után közel 400 kisüzemi sörfőzde jött létre Magyarországon, mára mindösszesen 80-an maradtak. Csak a legszívósabbak, legjobbak maradtak talpon, tudtam meg Jáki Andrástól. A Kisüzemi Sörfőzdék Érdekképviseleti és Érdekvédelmi Egyesülete 1993-ban jött létre. Az idén hatodik alkalommal rendezték meg nemzetközi sörversenyüket. A június 24-én Miskolcon tartott versenyen 50 sörfőzde termékeit bírálta el a szakértő zsűri. A Rotburger világos, és a Rotburger barna egyaránt 18,5 pontot kapott a maximális 20-ból, Rot-burger premium világos nevű erősebb söre pedig 17 ponttal ezüstdiplomát szerzett.
– 2004-ben indultam el először világos sörömmel a versenyen, akkor ezüstdiplomát kaptam érte – mondja Jáki András. – A mostani két arany is azt bizonyítja, hogy az elmúlt másfél évtized munkája mostanra beérett, érdemes volt vállalni az üzleti kockázatot és annyit fáradozni a sikerért. Annak idején 30 százalékos kamatra, tízéves futamidőre vettünk fel kölcsönt, hogy az üzemet beindíthassuk. Folyama-tosan bővültünk, 2003-ban készült el a kerthelyiség, mely nagyobb rendezvények lebonyolítására is alkalmas, nagyon népszerűek zenés estjeink, amelyre szívesen látunk mindenkit. Jöjjenek el, kóstolják meg söreinket, érezzék jól magukat nálunk...
Nem tudom, ki hogy van vele, de számomra különösen szívmelengető egy ilyen kisüzem sikere, amely még nevében is mireánk üt: rotburger = vörösvári. Manapság, amikor a multicégek elárasztják a világot egyentermékeikkel, jó tudni, hogy vannak üdítő kivételek is. Hogy mennnyire üdítő, azt érdemes személyesen is kipróbálni!
A több tucatnyi márkás sörfajta, agyonreklámozott multi-sör dömpingjében, én a Rotbur-gerre szavazok! Ez a mi sörünk!
F. A.
Események
Családi piknik a Ligetben
Hangos gyerekzsivaj töltötte be június 25-én vasárnap délután az amúgy kopár domboldalt a Karátsonyi-ligetben. Ekkor került megrendezésre a Pilisi Kulturális Örökségünk Védelméért Alapítvány családi piknikje.
Alapítványunk színes programjai a rekkenő hőség ellenére szép számmal csábították a kikapcsolódni vágyó családokat a szabadba. A gyerekek több kézműves foglalkozáson próbálhatták ki tehetségüket. Volt itt gyöngyfűzés, só-liszt gyurmázás, lufihajtogatás, rajzolás, festés, színezés. Legnépszerűbbnek a gyöngyfűzés és az arcfestés bizonyult. Pár óra elteltével kiskutyák, pillangók, cicák és egyéb állatok képében ugrándoztak a kis lurkók. A gyöngyfűző leányok és persze legények különféle ékszereket, állatfigurákat készítettek. A gyurmázók alkotásait nézegetve ismét meggyőződhettünk a gyermeki fantázia határtalanságáról. Készült itt többek között rája, emberke, rózsa, süni, na és persze a kis pocakosok által kedvelt hot-dogot és hamburgert is megmintázták. A fenti asztaloknál a sakkozni, jengázni vágyó gyerekek játszhattak le egy-két partit.
Akiknek mégsem volt kedve az asztalhoz kötött foglalkozásokon részt venni, az a dombtetőn különféle játékos vetélkedőre (kötélhúzás, zsákban futás, gumi labdán ugrálás…), kincsvadászatra, csokievő versenyre nevezhetett be. Az ideiglenes színpad előtt Józsi bohóc várta a táncos lábú aprónépet, majd ugyanitt csápolhattak a Monó Manó 
együttes nagyszerű mini koncertjére is. Az állatokat szerető kicsiknek és nagyoknak is akadt program. Egy elkerített részen volt állatsimogató, a bátrabbak pedig pónilovaglással próbálkozhattak.
A szaladgálástól kitikkadt palántákat és szüleiket frissítővel, különféle süteményekkel és bográcsgulyással várták a fenti nagy sátornál. A rendezvény a gyerekek által nagyon várt tombolával zárult.
Jó volt ez a délután, jó volt látni a csillogó gyerekszemeket, hallani hangos kacajukat, felhőtlen örömüket. Köszönjük a részvételt valamint a pilisvörösvári és környékbeli vállalkozók, magánszemélyek támogatását, akik nélkül rendezvényünk nem lehetett volna ilyen színvonalas. (A támogatók névsorát lásd a 30. oldalon – a szerk.)
Molnár Sándor
Pilisi Kulturális Örökségünk
Védelméért Alapítvány elnöke
