10. oldal Vallás
A mi tisztelendő bácsink
Ft. Mits János nyugdíjas plébános már hazatért az örök hazába, ahová mindig is vágyott, és nagyon hűségesen hitt benne. 72. évében, 2006. április 8-án, Pilisboros-jenőn halt meg, idegenben. A boldog Szentháromság színről színre való látása betölti már minden hiányát, és az Isten letörölt a szeméről már minden könnyet.
Tanított minket. Kicsiket és nagyokat. A legfőbb igazságokra és értékekre hívta fel a figyelmünket. Hitelesen tanított: Lángolva, bátran, következetesen, megalkuvás nélkül az evangélium radikális megélésére buzdított és adott példát.
Egyszerű és világos fogalmazása, életszerű példái, a híveknek egész hétre való lelki táplálékot nyújtott vasárnapról vasárnapra. A jézusi tanítást a mindennapi életünkre úgy tudta alkalmazni, és elénk tárni, hogy két lábon maradt a földön, s a józan parasztész logikájával érvelve közel hozta a végtelen, örök szellemi világot.
Több száz gyermeket és ifjút okított hittanra 6 éven át itt, Pilisvörösváron: 1964 és 1970 között. Az a 100-120 tízen- és húszonéves, akiket ittlétének az utolsó két évében, hétről hétre a templomba vonzott külön esti ifjúsági hittanra, azok most nagyszülő korúak, s ha jól belegondolunk, a vörösvári hitélet még most is, rajtuk keresztül ebből táplálkozik.
Sokan, sokan emlékeznek még most is ezen időkből való konkrét mondataira és útmutatásaira. Azok az évek a kádári konszolidációs évek voltak...
Jó pap volt. Imádkozó pap volt. Egyéni és közösségi imaélete az Oltáriszentség köré gyűjtötte az embereket. A betegsége alatt is minden nap misézett a szobájában, kivéve az utolsó négy napot, és a vasárnapi miséit mindig azokért ajánlotta fel akiknek megígérte, hogy imádkozik értük. Legfőbb papi tevékenységének a gyóntatást és a felkészült igehirdetést tartotta. Rengeteg időt szánt minderre. Még most, a beteg ágyához is jöttek hozzá gyónni. Neki nem voltak „szabadságai”, neki a „magánélete” is ez volt. Inkább szeretett temetni, mint esketni. Nem akart asszisztálni sok komolytalan házasságkötésben. A szentségek komolyan vételéért egész életén át küzdött. Fizikai fájdalmat érzett, ha kézből áldoztak. Küzdött a gyónás gyakorlatáért. Az első pénteki nagykilencedről minden évben beszélt. Jézus éppen elsőpénteken kezdte hívogatni és a rákövetkező szombat hajnalán el is vitték az égiek.
Egyházi cím vagy rang, karrier nem vonzotta, sőt, elvetette, mikor adni akartak neki. Egyszerű pap akart maradni, ahogy pappá szentelésekor megfogadta, 1959-ben.
Jó pásztor volt. Szerette az embereket, törődött velük. Ahol letelepedett, ott közösségek jöttek létre, ott családias szellem alakult ki, mert a gyermekeket és az öregeket megkülönböztetett figyelemmel szerette. Viszonzást is kapott tőlük. Törődött a nehéz sorsúakkal. Nemcsak anyagi vonatkozásban, hanem érdekelte az életük is.
Jó paptestvér is volt. Látogatta beteg társait. 30 éven keresztül rendszeresen összejött azokkal a papbarátaival, akiket még 1970-es években Magyaralmáson gyűjtött össze közösségbe. Egyik barátja, Ft. Lauber Benedek kanonok atya befogadta a házába, mikor tavaly el kellett mennie Vörösvárról. Temetésén, ami a szülőfalujában, Bakonyszentivánon volt, 33 pap vett részt, és 4-500 hívő, különböző helyekről, főleg onnan, ahol szolgált: Csákvárról, Sárszentmiklósról, Pilis-vörösvárról, Magyaralmásról, Perbálról, Tinnyéről, Solymárról, Százhalombattáról.
Ő olyan egyéniség volt, akit nem mindenki fogadott el szókimondó, őszinte, nyers modora miatt. Aki nem látta meg az e mögött megbújó szeretetet, az megsértődött. Az illető nagyot veszített ezáltal. Életének utolsó prédikációja a pilisvörösvári Ligeti templomban volt tavaly húsvétkor. Akkor is a feltámadásba vetett hit radikális megvallását hirdette meg. Szokatlan volt... Szerette Pilisvörösvárt, aggódott érte. Nyugdíjas éveiben itt szeretett volna élni.
Nem így történt...
Türelmes, szelíd szenvedés után 10 hónap múlva meghalt. Nekünk, akik szerettük, a mi tisztelendő bácsink marad.
Búcsúzom hálás tanítványai nevében:
Tagscherer Györgyné, sz. Koch Julianna
Pilist tisztelni jöjjetek!
A Szántói Szikla Színház programjai
2006. július 21-23.
Július 21. péntek
20.00 „Magyarnak lenni hivatásunk” –
a Kormorán együttes koncertje
23.00 A Role együttes bemutatkozása
Csíkszeredáról.
Belépőjegy: 2.000,-Ft
Július 22. szombat
18.00 „Szentek zendülése” – Wass Albert
irodalmi est a P. Mobil együttes
kíséretében
20.00 „Elvásik a veres csillag” –
Wass Albert regényének színpadi
változata.
Belépőjegy: 3.500,-Ft
Július 23. vasárnap
13.00 Pilisi nemzetiségek és
fúvószenekarok találkozója
Fellépnek:
Pilisthaler Echo,
Lustige Spatzen,
Borovicka (Komarno),
Bravi Buam,
Selcianka (Besztercebánya),
Mondschein Kapelle,
Tótparti (Pilisszentkereszt)
20.00 A Pilis kórus és a zenekarok közös
fellépése után utcabál a bányában.
Belépőjegy: 1.000,-Ft
(15 év alattiaknak díjtalan)
Az előadásokat szabad téren tartják, ezért esőkabát mindenkinek ajánlott.
Parkoló a Pilis hegy lábánál.
Előadások után külön buszjárat indul Budapestre.
Képek az Úrnapi körmenetről
 |
 |
| |
Készül a virágszőnyeg |
 |
 |
| Elindul a körmenet |
A plébánia előtt |
 |
 |
| A harmadik kápolnánál |
Szirmot szóró kislányok |
 |
 |
| A negyedik kápolnánál |
Fotók: F. A.
