12. oldal Tudomány
A láthatótól a láthatatlanig
Az íróasztal másik oldala
(Pályázatok elbírálása a munkáltató szempontjából)
„A legkiválóbb is tartson nyitva egy ajtót a barátságnak, a segítség fog belépni rajta.”
(Grácián)
Eddig a munkavállaló szempontjait vizsgáltuk, azonban nem lenne teljes a kép, ha az íróasztal „fiók felőli oldalának” elvárásait nem ismernénk. Ugyanis minél jobban tisztában vagyunk az adott munkahely feltételeivel, annál jobban el tudjuk dönteni, hogy nekünk való-e az. Fontos tudnunk a részleteket azért, mert minden – még a szívünkhöz legközelebb álló – foglalkozásnak is vannak „nemszeretem” oldalai.
Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk egy szakterületről még mielőtt kellemetlen csalódás éri akár a jelöltet, akár a munkaadót, célszerű a cégnek a saját stratégiájának megfelelő őszinte és korrekt leírást készíteni az elvárásairól, a teendőkről, a szükséges képességekről, végzettségről minden munkahelyre vonatkozóan, mert ezáltal körvonalazható, hogy milyen személyiségtípus alkalmas a feladatra.
Így ennek mentén könnyebb a kézírást elemző vizsgálódást is elvégezni, amikor a pályázatokhoz csatolt, kézzel írott önéletrajzokat a grafológus szakember kézbe veszi.
A munkáltató rendszerint már az álláshirdetésében nagy vonalakban közli az általános követelményeit, a felvételi beszélgetés alkalmával a részletes, esetleg a speciális feladatokat is tartalmazó tájékoztatót megkapja a jelentkező – jobb esetben írásban és nem szóban.
Azért fontos e kérdést ilyen mélyen taglalni, mert felelősséggel csak ezeknek az ismereteknek a birtokában lehet a jelentkezők pályázatainak vizsgálatát elvégezni sikeresen, mert különben a legrészletesebb grafológiai analízis is egyoldalúvá válik, egy személyiségképet nyújt és nem a személyiség alkalmasságát.
A munkaadó érdeke az lenne, hogy követelményrendszerét pontosan megfogalmazza, mert így a szükséges készségek és képességek pontosan feltárhatók a jelöltek személyiségében és ezáltal hatékonyabb munkahelyi csapat állítható össze.
Ha elnagyolt, spontán, „majd kialakul…”, vagy „majd belejön…” a munkaköri elvárás, akkor nem szabad azon csodálkozni, hogy a cég karrierje is hasonlóan hullámzó utat követ, azaz hol fenn, hol lenn halad.
Szerencsés esetben a munkáltató tudatossága már megkezdődik a cég alapításakor, amikor megtervezi a tevékenységéhez szükséges munkaerő létszámát, kijelöli az elérendő célt, vagyis tervez.
Ebben a fázisban a munkáltató által megkívánt személyiségvonásokat is ki kell alakítani, illetve hozzákapcsolni a munkakörök leírásához.
Ha még fokozni kívánja az előkészületek eredményességét egy cég, akkor már itt igénybe veheti a grafológusi segítséget, mert remek, a munkahelyi hatékonyságot segítő tipológiát dolgozott ki Ursula Affeman, német grafológus asszony, aki a személyügyi döntéseket előkészítő íráselemzés legnagyobb egyénisége. Eredeti módszerei közé tartozik az ún. színes dossziék elve, mely segít abban, hogy hatékony összetételű munkaerő állományt tudjon kialakítani egy cég. A színes dossziék elve szellemesen egyszerű. Színek szerint csoportosítja a teljesítményük szerint a jelölteket, a kézírásuk alapján. Ebből alakit ki a vállalati hierarchiában elfoglalt hely szerint szükséges létszámot. Ezáltal kialakulnak az optimális csoportok pl. a kékek – a derékhad, ebből kell 60%-nyi, zöldek – kitűnő kiegészítők, 10-20% szükséges, a lilák – kreatív, fantáziadús, taktikus személyiségek max. 10% elegendő és így tovább… Minden színhez bizonyos fajta írástípus tartozik és a személyiségvonások.
Ennek alapján a grafológus a csoportdinamikára és a „keverési arányra” is tud javaslatot tenni.
Mindezek azért válhatnak a munkáltató hasznára, mert az emberek foglalkoztatása sokba kerül – felszerelés, továbbképzés, szociális költségek, adók. Ha alkalmatlan jelöltre költi mindezt, a befektetés kidobott pénzzé válik, nem is beszélve a beteljesületlen célokról, a piac- vagy ügyfélvesztés által. A cég jóhírének – bármilyen hihetetlen is számukra – nem tesz jót a magas elvándorlási arány, bármelyik oldalról következik is be a szakítás gondolata.
|
| Kőrösi Csoma Sándor kézírása |
Ahhoz, hogy eredményes legyen egy munkakapcsolat, lényeges, hogy – kissé hasonlóan a párkapcsolathoz – jól együtt tudjanak működni a résztvevők.
Sok vezető büszke az emberismeretére, vagyis, hogy szinte egy felvételi beszélgetés elég számára a megfelelő ember kiválasztásához. Azonban ez a viszonylag rövid idő nem képes olyan mélységeket feltárni, mint egy részletes írásvizsgálat, mely kiterjed azokra a területekre, melyek speciálisan a munkaköri leírás igényei szerint készülnek, és kiküszöbölik a személyes beszélgetés során fellépő feszültségeket, szorongást.
Nézzünk végig néhány olyan foglalkozáshoz kapcsolható követelményrendszert, mely a munkáltató részéről felmerülhet, és mint tulajdonságot a grafológia képes tárgyilagosan a kézírásból kimutatni:
Könyvelő: Önállóság, türelem, analitikus képességek, számszerű adatok gyors felfogása, terhelhetőség, magas etikai normák, stabilitás, világos gondolkodás
Titkár, titkárnő: A munkaidő rugalmas kezelése, jó megjelenés, kommunikációs készség, megnyerő modor, diszkréció, intelligencia, tapintat, rendtartó és rendszerező képesség, talpraesettség, jó szervezőkészség.
Orvos (gyakorló vagy családorvos): A munkaidő rugalmas kezelése, analitikus képesség, intuíció, empátia, megértő és megszólítható legyen, szükséges a jó memória, nyitottság, magas stressztűrés, támogató, bátor viselkedés, tudjon másokat ösztönözni, vigasztalni és meghallgatni. Határozott, biztos fellépésű legyen.
Legfontosabb talán az a szemlélet lehetne egy cég hitvallásában, hogy legyen munkatársunk akár laza, ötletgazdag vagy az órát nem ismerő munkaalkoholista, ha konfliktus adódik egy csapatban soha kimondani nem lehet, hogy csak az egyik fél a felelős azért. Ha fontos a kapcsolat, azon mindkét félnek dolgoznia kell minden nap.
Utasi Ilona
