16. oldal Természet
Biztonságosab lett a Rám-szakadék
A tavaszi kiránduló szezonban biztonsággal járható végig az ország legnehezebb turistaút-szakasza, a Rám-szakadék. A Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti Erdészete 4,5 millió forintból újította fel a Rám-szakadék pihenőhelyeit és biztonsági berendezéseit. Az egy kilométer hosszú szurdokban 200 méternyi új korlát és több létra segíti az évi 60-65 ezer kiránduló biztonságos haladását.
|
| Fölfelé a Rám-szakadékban |
A Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti Erdészetének területén található az ország legnehezebben járható jelzett turistaút szakasza, a Rám-szakadék. A vulkanikus eredetű szurdokvölgy falai sok helyütt függőlegesek, mélysége meghaladja a 35 métert, míg szélessége esetenként 3 méternél is kevesebb. Különleges természeti szépsége és a kirándulás izgalmai miatt a Pilis legismertebb kirándulóhelyei közé tartozik, évente 60-65 ezer látogató járja végig a nehéz útvonalat.
A korábbi évtizedekben a biztonságos haladást láncokkal biztosították, ezek azonban mára tönkrementek. Ezért – és mert a látogatók között egyre kevesebb a tapasztalt „bakancsos” kiránduló – a Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti Erdészete elvégezte a Rám-szakadék berendezéseinek felújítását. 4,5 millió forintos költségből megújult a szurdok alsó és felső végénél lévő pihenőhely, ahol padok, asztalok, tűzrakóhely és információs táblák várják a látogatókat. A biztonságos haladást a legnehezebb szakaszokon kiépített 200 méternyi korlát és létra segíti. A fokozottan védett természeti értéknek számító szakadékban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleménye segítette a berendezések természetvédelmi szempontoknak is megfelelő kialakítását. A 2005 nyár végi-őszi munkák után a tavaszi szezonban vehették birtokba a kirándulók az új berendezéseket.
A Dömös vagy Dobogókő felől a zöld jelzésen megközelíthető szakadék bejárásakor továbbra is fontos megfogadni az Erdészet tanácsait:
– Esős, havas időben ne induljunk el a Rám-szakadékba!
– Mindvégig kövessük a turistajelzést! Ne kíséreljünk meg a szakadékból ki-, illetve oda bemászni, mert rendkívül balesetveszélyes!
– A terepviszonyoknak megfelelő, zárt lábbeliben vágjunk neki az útnak.
Szükség esetén az információs táblákon található segélyhívó számokon lehet segítséget kérni.
Lomniczi Gergely
kommunikációs vezető
Újra itt a kullancsszezon
Pest megye legnagyobb kiterjedésű kiránduló területén, a Pilisi Parkerdőben egyelőre nem tapasztalták, hogy a korábbi évekhez képest több lenne a kullancs. A Parkerdőgazdaság kommunikációs vezetője, Lomniczi Gergely mindazonáltal fokozott óvatosságra inti a turistákat, hiszen egyedül a fővárosi és közvetlen környéki erdőségeket évente ötmillió látogató keresi fel. Kullancs pedig bárhol előfordulhat, ezért a gazdaság folyamatosan beoltatja dolgozóit a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás ellen. Ez bárki számára orvosi vényre felírható védőoltás-sorozat, melyet ajánlatos télen elkezdeni.
A látogatóknak elsősorban a megelőzést ajánlják, zárt ruházatot vagy a kereskedelemben kapható rovarriasztó szerek alkalmazását az erdei sétákhoz, a napi program befejeztével pedig a szabadon maradt testfelületek alapos átvizsgálását.
Az ÁNTSZ Pest Megyei Intézetének tisztiorvosa, dr. Kocsis Sándor is elsősorban a személyi védekezés fontosságára figyelmeztet, hiszen kullancs nemcsak az erdőségekben, hanem a városi parkokban, sőt a családi házak kertjében is egyre gyakrabban előfordul. Ha bárki kullancsot talál a testén, igyekezzék azonnal eltávolítani. Ehhez a gyógyszertárakban speciális csipeszt is be lehet szerezni. A legnagyobb elővigyázatosság ellenére is előfordul, hogy valakit megcsípett a kullancs. A Lyme-kór első tünetei közé tartozik a csípés körül megjelenő, egyre növekvő ovális bőrpír, amivel fáradékonyság, fejfájás, ingerültség, nyirokcsomó-duzzanat jár együtt. A Lyme-kór ellen nincs védőoltás, de gyógyítható. Minden gyanús esetben azonnal orvoshoz kell fordulni, megelőzendő a nagyobb bajt.
A kullanccsal fertőzött területeken jogszabályi előírás szerint a terület tulajdonosának kell gondoskodnia a védekezésről. Az ÁNTSZ a nyári táborozási időszak előtt intézkedik az önkormányzatok, illetve a fenntartók felé.
A szakember által permetezéssel végzett vegyszeres kullancsirtás elsősorban a körülkerített szabad területen (üdülőkben, táborokban, kertekben) ad kielégítő eredményt, és 2-3 hetes hatástartósságot, de különböző állatok behurcolhatják (madarak, kisemlősök, kutyák).
Egyéb helyeken e módszernek a hasznos rovarok elpusztítása miatt adódó komoly környezetkárosító hatásával kell számolni.
Amennyiben egy adott területen a kullancsok nagyobb számban fordulnak elő, és ezeken a helyeken a turistaforgalom jelentős, úgy célszerű a kullancsveszélyre utaló figyelmeztető tábla kihelyezése, esetleg a táborozás és kempingezési tilalom elrendelése.
Az ÁNTSZ Pest Megyei Intézetének Sajtószolgálata
Védendő értékeink
Az éti csigáról
Tavaszonta szoktunk az újságokból értesülni, hogy hány tonna éti csiga került begyűjtésre és lett kiszállítva – főként nyugati országokba –, amiért az ottani ínyencek jelentős valutával gazdagítják hazánk gazdaságát. Sajnos eddig egyetlen egy alkalommal sem olvastam arról, vajon mi az oka, hogy ilyen jelentős dollárösszeget hajlandók fizetni a magyar éti csigáért, ahelyett, hogy saját országaikban gyűjtenék azt be. Íme leírom a választ: azért, mert a saját éticsiga-állományukat jóvátehetetlenül és pótolhatatlanul kiirtották!
Hazánkban is évtizedeken át folyt a rablógazdálkodás az éticsiga-állománnyal. A szocializmus építése céljából, minden eszközt felhasználtak, hogy valutához jussanak, nem hallották meg a szaktudósok óvó szavait.
Hazánk népe a legnagyobb ínség idején sem volt hajlandó a számára undort keltő csúszómászónak tekintett csigát megenni. A kolostorokban élő szerzetesek böjt idején fogyasztották, de csak az általuk tenyésztett állományt.
Az éti csiga 3 és fél és 5 éves kora között válik ivarértetté és rakja le 30-50 petéit. Ma, amikor a földeket agyonműtrágyázzák, a gyomirtás kemikáliákkal történik, a folyók-patakok medrét betonteknővé alakítják, egyre kevesebb az éti csiga zavartalan életét biztosító terület, az országot autópályák szabdalják, amelyeken a csigának áthaladni képtelenség, mekkora a valószínűsége, hogy egy éti csiga megérhesse az ivarérett kort?
Akik figyelő szemmel, gyalogosan, egy-egy tavaszi vagy nyári eső után bejárnak egy kisebb vagy nagyobb tájegységet, elszomorodva látják, hogy sok területen – ahol azelőtt általános volt – alig látni egy-egy éti csigát.
Ez érthető is, hiszen a begyűjtéssel foglalkozók lehetőleg a könnyen elérhető területeket járják éveken keresztül, mindaddig, míg ott egyáltalán érdemleges mennyiségű csigát tudnak begyűjteni. Végül a terület állománya kimerül.
Éti csigáink kiszállítását hosszú időre be kellene szüntetni, miként ezt más államok már megtették. Különben odajutunk, hogy múzeumaink természettudományi gyűjteményeiben üres éti csigahéjakat fogunk bemutatni, milyen volt az egykor itt élt éti csigák háza.
Dr. Bókai Bátor
