3. oldal Köszöntő
Ülök a sokat szidott televízió előtt, és a Megasztár egyik döntőjét nézem. Szeretem ezt a műsort, örülök a sok tehetséges fiatalnak, kedvelem a lendületes rock-számokat, a népzenei ihletésű dallamokat, a dzsesszes hangszereléseket. Csodálom a gyönyörű és erőteljes énekhangokat, a fiatal énekesek műsorról műsorra csiszolódó énektudását, s azt ahogy egyre jobban kiteljesedik előadói tehetségük, színes személyiségük. Sok élvezetes pillanata volt már ennek a műsornak: fergeteges és megható, lázadó és megnyugtató, szívszaggató és álomba ringató, elgondolkodtató és mulatságos.
Nézem a tévét, dobolom ujjaimmal a ritmust a fotel karfáján. Aztán egészen váratlanul, egyszeriben csak megtörténik a csoda. Rúzsa Magdolna, a rendkívül tehetséges és szimpatikus újvidéki leány, ez az aranyos ember egy film betétdalát kezdi énekelni. Ismerem a dalt, a világhírű bosnyák rendező, Emir Kusturica „Cigányok ideje” című filmjéből való. Láttam a filmet, többször is. Az, hogy tetszett, nem jó kifejezés: élni kezdett bennem a mozi, s már rólam szólt, nekem mesélt. Kusturica egy szál maga többet ér, mint egész Hollywood, tokkal, vonóval.
Száll, szárnyal, fényesen kibomlik a dallam, a torkokat szorító, lelkeket rázó ballada betölti a teret, a szíveket, agytekervényeink kusza labirintusait, s már uralja lélegzetünk ritmusát is, egész lényünket, mindenünket.
A dalból – bár szövegét nem értjük – évezredek fájdalma buggyan elő, erőszak, megaláztatás, gyűlölet, harag, előítélet, igazságtalanság, keserűség, bánat. Csak sokat szenvedett népek tudnak ilyen dalokat kikiabálni, kivérezni magukból.
Rúzsa Magdolna áll a mikrofon előtt, látom, látjuk, ahogy egész teste majd beleszakad az éneklésbe. A fájdalomtól eltorzul arca, a hangok mintha súlyos kősziklaként szakadnának le a szívéről.
Ő itt már nem Rúzsa Magdolna, a délvidéki magyar lány, hanem sorsunk egy darabja, magyarságunk egy éles szilánkja, amely hasít és hitvallásra késztet.
A tragikus dallam mégis valami megnyugtató, bölcs harmóniában olvad bele: bármilyen is volt a múlt, kell lennie közös jövőnek, ahol együtt tudnak élni magyarok, szerbek, horvátok, bosnyákok, cigányok. S úgy, hogy megtartva nemzeti sajátosságaikat, a hívószavuk mégis az maradjon: ember.
Kivételes a pillanat, igéző, felemelő, amit ez a kedves leány idéz elő. Goethe Faustja állítaná meg ilyenkor az időt: „Oly szép vagy, ó maradj, ne menj!”
Az esztétika katarzisnak, a vallás áhítatnak, a filozófia megvilágosodásnak nevezi tán az ilyen pillanatokat, amikor az ember úgy érzi, mégiscsak nagyszerű, hogy erre a kő- és sárbolygóra született, és együtt lüktethet az univerzum ritmusával.
Ami életünkben vacak volt, ilyenkor hátramarad, köddé foszlik, a bajok visszabújnak sötét bugyraikba, fény és energia tölt el minket, és a remény, hogy a legsötétebb, legaljasabb idők is elmúlhatnak, s az emberség mindig felülkerekedhetik balhiteken és uszuló, ordas eszméken.
Rúzsa Magdolna egy talmi és agresszív műsorokban bővelkedő kereskedelmi csatorna adásában egy pillanatra felvillantotta a fényt, megidézte a csodát és hitet adott, erőset, bátorítót, igazat. Köszönjük neki!
Fogarasy Attila
Hrabanus Maurus
Pünkösdi himnusz
Babits Mihály fordítása
Teremtő Lélek, légy velünk!
Látogasd híveid szivét!
Töltsd malaszttal a kebleket,
melyeknek alkotója vagy.
Te kit Védőnknek mondanak,
s mellénk a magas Ég adott!
Tűz, élő forrás, szeretet!
Te lelkek lelki olaja!
Ajándékoddal hétszeres!
Te ujj az Isten jobbkezén!
Te, ki az Atya megigért
szavával áldod torkaink!
Gyújts fényt érzékeinkbe! Öntsd
szivünkbe szent szerelmedet!
S mi bennünk testi gyöngeség,
örök erőddel izmosítsd!
Ellenségünket űzzed el!
S a Békét tüstént hozd közel,
előttünk járva, mint vezér!
S kerüljünk mindent, ami árt.
Általad tudjuk az Atyát,
s ismerjük, adjad, a Fiút!
Tebenned higyjük Szellemét
mindakettőnek végtelen.
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényü Egyfia,
aki veled uralkodik,
óh Lélek, minden századig!
Hírek röviden
Pünkösdkor megkezdődik
a templomtorony építése
Így fog kinézni a ligeti templom
bejárata, ha megépül a harangtorony
Június elején megkezdődik a Karátsonyi-ligeti Szent Család templom tornyának építése. Amint azt 2005. áprilisi számunkban megírtuk, a templom stílusához tökéletesen illeszkedő, a plébániatemplom tornyával is harmonizáló torony a mostani bejárat helyén emelkedik majd, a bejáratot pedig eddigi jellegének megtartásával előrehozzák.
A kivitelezési munkálatokat Keszt-ner Imre pilisszentiváni építési vállalkozó végzi majd. Az építési határidő szeptember 30. A tervezett költség mintegy 13 millió forint.
Az építkezés alatt a szentmiséket zavartalanul megtartják.
Utcabál
A Német Kulturális Egyesület (Heimatverein) tisztelettel meghívja a város polgárait 2006. június 4-én
hagyományos utcabáljára.
Helyszín: Petőfi utca és Eperjesi utca sarok
16 órától a Lustige Spatzen zenekar
20 órától a Bravi Buam zenekar szolgáltatja a talpalávalót.
