7. oldal Közérdekű témák
Kizil hiszar palánkaszi
A vörösvári palánkvár Evlija Cselebi leírása alapján
Vörösvár és környéke 1541-ben kerül török kézre és 150 évig hódolt terület marad. Buda elfoglalása után alig két évvel egy palánkvárat kezdtek építeni itt a hódítók. (Az építés kezdete keresztény időszámítás szerint: 1543. április 6., befejezése 1544. március 24.)
|
| Burcu Sira Melis rajza a vörösvári várról |
Evlia Cselebi, a híres török utazó 1664-ben így írta le a várat:
„A 950. esztendőben Lala Musztafa … egy réten építtette meg, mely igazán a helyén van. Négyszögű, hármas, erős palánkerődítmény ez. Kerülete 1000 lépés, földből vágott árka mély és széles. Két kapuja van: a nagy kapuja a déli oldalra, kis kapuja az északi oldalra nyílik. Az árok fölött levő hídjai fából vannak, ezért az őrök minden éjjel felhúzzák és elzárják. A várban mintegy száz deszkatetejű katonaház van, de ezek nagyon szűkek. Szulejmán khánnak egy dzsámija van. Fürdője nincs. Gürdsi Mohammed pasa mostanában egy új építkezésű szép fogadót kezdett építeni. A fogadó mellett van öt bolt. Parancsnoka, az esztergomi káditól függő naibja s összesen kétszáz hitharcos katonája van. Buda és Esztergom várak között erős hely ez.”
Evlija Cselebi látogatása után húsz évvel, 1683. október 28-án a törökök kénytelenek véglegesen feladni Esztergom várát, s nem sokra rá Vörösvárt is kiürítik. A palánkvár az osztrák csapatok kezére jut.
Evlija Cselebi leírását felolvasták a Vörös-váron járt török gyerekeknek, akik rajzot készítettek a várról. Az egyik legsikerültebb „rekonstrukciós vázlatot” mellékelten közöljük. (A török gyerekek a Vásár téri iskola vendégei voltak, az erről szóló cikket előző számunkban olvashatták. – a szerk.)
A téma iránt érdeklődőknek ajánljuk a következőket:
- Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. 1660-1664. (Budapest, Gondolat Kiadó. 1985.)
A könyv beszkennelt változata az interneten is elérhető: (http://kt.lib.pte.hu).
- Fogarasy-Fetter Mihály: Pilisvörösvár története és néprajza „A török hódoltság. Újkor” című fejezet
A könyv az interneten is elérhető: www.vorosvar.hu/ monografia.htm
- Botzheim István: A vörösvári várak keresésének története (www.istvan.botzheim.hu)
- Várak Magyarországon. Vár-adatbázis alaprajzokkal, fényképekkel, történelmi háttérrel a földváraktól a várkastélyokon keresztül a megerősített templomokig: : www.varak.hu
F. A.
Folyóiratajánló
Várak, kastélyok, templomok
Egyre nagyobb a kultusza a váraknak, kastélyoknak Magyarországon. A rendszerváltás óta sok kastélyt, várkastélyt felújítottak és hasznosítottak és folyik a romvárak egy részének újjáépítése is. Számos kiadvány, könyv, folyóirat jelenik meg e témakörben.
Rögtön megjelenése után igen népszerűvé vált és ma már a tízezres példányszámot is meghaladja a Várak, kastélyok, templomok című történelmi és örökségturisztikai folyóirat. A 2005 januárjában indult 52 színes oldalon kéthavonként megjelenő lapnak nemcsak olvasószáma nő folyamatosan, hanem szakmai partnereinek és támogatóinak sora is bővül.
A lapban tudományos és népszerűsítő cikkek, útleírások, túratervek jelennek meg Magyarország, a Kárpát-medence és a nagyvilág várairól, kastélyairól, templomairól. Látványos fotók, művészi rajzok, korabeli ábrázolások, térképvázlatok, alaprajzok színesítik az írásokat.
A lap előfizethető a postahivatalokban vagy az Interneten (www.varlap.hu). Egy példány ára: 585,- Ft. Éves előfizetés (6 szám): 3000,- Ft.
F. A.
Képeslapok Vörösvárról
A múlt megőrzésének hű szolgái az egykori képeslapok. Minden egyes képeslap, amelyre rábukkan a kutató-gyűjtő ember, rendkívül értékes dokumentuma az évtizedekkel vagy egy egész évszázaddal ezelőtt történteknek, a kor társadalmának, szokásainak, építészetének és sorolhatnánk...
Jómagam szenvedélyesen gyűjtöm a pilisvörösvári képeslapokat. Ebben segítségemre van az internet is. Az itt látható képeslapot egy aukciós oldalon ajánlották eladásra. A vörösvári Lipót-aknát ábrázolja. A képeslapot Geschmay Márk, helyi kereskedő adta ki.
A hátoldalán lévő szöveg tanúsága szerint 1912. VIII. 7-én adták fel. (Sajnos a címzést nem tudtam kibetűzni.)
F. A.
