15. oldal Egészség
„Ne legyen púpos a hátad!”
Térségi vizsgálat a tartáshibák kiszűrésére
A tudósok szerint az ember kialakulására döntő jelentőségű volt, amikor sokmillió évvel ezelőtt élt gerinces, főemlős ősei lejöttek a fáról és két lábra álltak. Ehhez gerincoszlopuk, csontrendszerük, izomzatuk is idomult. A modern korban sajnos annak lehetünk tanúi, ahogy az emberiség az élet minden területén egyre inkább az ülő életmódhoz alkalmazkodik. Mondhatnánk: az ember lejött a fáról, hogy leülhessen. Ülünk az iskolában, az egyetemen, a munkahelyen, ülünk utazás közben, ülünk a tévé előtt, ülünk a számítógép előtt. Sajnos ez a megváltozott, mozgásszegény életforma a gerincünkre nagyon rossz hatással van. Nem meglepő, hogy manapság egyre több a tartáshibás, súlyosabb esetekben gerincbántalmakkal küszködő gyermek. Egy nemrég lezajlott térségi vizsgálat szerint a Pilisi-medence általános iskolásainak 44 %-ánál fedezhető fel valamilyen tartáshiba. Az orvosok szerint a felnőtt lakosság körében még rosszabb ez az arány, s a gerincbántalmak valóságos népbetegséget jelentenek ma Magyarországon.
A modern ülő társadalom első és drasztikus hatása akkor éri az embert, amikor a legnagyobb szüksége lenne a mozgásra: 6-7 éves korban be kell ülnie az iskolapadba és számára rendkívül szokatlanul napi 4-5 órát szinte mozdulatlanul kell üldögélnie a szűk helyen. Amikor én általános iskolás voltam, a tanító néni megkövetelte, hogy pisszenés és mocorgás nélkül, hátra tett kézzel üljünk a padban, amikor ő magyaráz. Nálam idősebbek mesélik, ha nem maradtak nyugton, még körmöst is kaptak, még idősebbek, hogy kukoricán kellett térdepelniük a sarokban.
Ma már oldottabb a dolog, és nem verik vörösre az emberfia ujjait. De mégis sokkal veszélyeztetettebbek a mai gyerekek, mint én és osztálytársaim voltunk a hatvanas években. A követelmények, a betáplálandó információmenynyiség ugyanis egyre nagyobb, és a gyerek otthon is egyre több időt kénytelen tölteni a füzet fölé görnyedve. Amikor pedig végeznek a tanulással, pihenésképpen jöhet egy kis (néhány órás) tévézés, videózás, dévédézés, számítógépezés. Az olvasást azért nem mondom, mert a mai gyerekek jószerével már semmit sem olvasnak. (Nagy Könyv ide vagy oda!)
A pedagógusok tisztában vannak ezzel a problémával, és tőlük telhetően mindent
megtesznek azért, hogy megelőzzék a gerincproblémák kialakulását: játékos, mozgással kombinált feladatok, tömegsportórák, sportszakkörök, kirándulások stb. Elhivatott, önfeláldozó pedagógusaink évek óta hetente több alkalommal több száz gyereket kísérnek el úszni Budapestre. Az orvosok szerint az úszás a legjobb gyógyír a gerincproblémákra és legjobb megelőzési mód is egyben.
Mindezek ellenére egyre több kisiskolás gyermek szenvedi meg az emberiség új ülő életmódját. Ez lenne a szép új világ?
Nézzük, milyen károsodás érheti őket:
A legenyhébb elváltozás a hanyagtartás. Ezt még könnyű korrigálni, egy kis akaraterő, szülői, tanári odafigyelés kell hozzá. (Húzd ki magad! Ne legyen púpos a hátad! Ülj egyenesen! stb.) Ebben a korban még az izmok, szalagok nincsenek megrövidülve, nem áll fenn ízületi mozgáskorlátozottság.
Ennél problémásabb rendellenesség a tartásgyengeség. Felszólításra a tanuló helytelen tartását ugyan ki tudja javítani, de a helyes testtartást nem képes hosszabb időn át fenntartani. A gyenge tartású gyerek fáradékony is, többnyire visszahúzódó, izomzata rossz tónusú, erőtlen.
Súlyosabb esetekben alakulhat ki gerincferdülés, serdülőkori fokozott háti görbületek, szerkezeti elváltozások, csontdeformálódások, végtagrövidülés. Ezek már mindenképpen szakorvosi beavatkozást igényelnek.
Az iskola sokat tehet ezek megelőzésében. Az iskolaorvos eddig is kiszűrte a problémásabb eseteket, és szakorvoshoz küldte a gerincdeformitásos gyerekeket. Arra azonban eddig nem volt még példa, hogy az összes gyereket ortopéd szakorvos szűrje meg. Az egyedülálló és rendkívüli jelentőségű vizsgálat 2005-ben, az őszi szünettől a téli szünetig tartó mintegy másfél hónap alatt zajlott le nemcsak Pilisvörösvár, hanem a Pilis–Buda–Zsámbék Többcélú Kistérségi Társulás összes általános iskolájában. A szűrés költségeit a társulás fedezte.
A társulás pilisvörösvári központjához 9 település 11 általános iskolája tartozik. A szűrést itt dr. Csépai Dezső ortopéd szakorvos végezte.
Csépai doktor 3293 gyermeket vizsgált meg. A szűrés megdöbbentő eredményt hozott: a gyerekek 44 %-ánál tapasztalt valamiféle rendellenességet. Szerencsére ezek nagy részénél egy kis odafigyeléssel meg lehet előzni gerinc-deformitás kialakulását. Az ilyen gyerekekkel tornaórákon a testnevelő tanár gerincgyakorlatokat végeztet elősegítve a tartáshibák kiküszö-bölését.
– Kisiskolás korban a gerincoszlop még rugalmas, rögzült csigolyadeformitások ritkán alakulnak ki, ezért a tartáshibák nagy része gyógyítható – nyugtat meg Csépai doktor.
A vizsgálatok során azonban 200 olyan gyereket is kiszűrt a doktor úr, akik komolyabb törődést igényelnek. Őket további vizsgálatra küldte, és javasolta felmentésüket a tornaórák alól. A rendes tornaórák helyett velük heti egy alkalommal gyógytornász foglalkozik. Hét alkalommal gyógyúszáson is részt vesznek a gyerekek az Akarat Alapítvány szervezésében a Bajza utcai uszodában. (A gyógytornát és a gyógyúszást a társulás fizeti.)
– A gerincproblémákra, illetve azok megelőzésére a leghatásosabb gyógyszer az úszás – mondja Csépai doktor. – A futás, a kerékpározás vagy egyszerűen a gyaloglás is ajánlott, de a legmegfelelőbb mégis csak az úszás, hiszen ekkor nem éri terhelés a gerincoszlopot. Felnőtt korban is javallott: az úszás jelentősen javítja az idős emberek életminőségét. Ezért is lenne nagyon jó, ha Vörösvárnak lenne uszodája. Sokkal egészségesebbek, kiegyensúlyozottabbak lennének az itt élő emberek és az ortopéd orvosoknak is lényegesen kevesebb dolguk lenne…
F. A.
Növekvő népességszám, emelkedő élettartam
Pest megye lakosságának egészségi állapotáról készült összefoglaló az ÁNTSZ Pest Megyei Intézetében. Egyik legfontosabb jellemzője, hogy a születéskor várható átlagos élettartam emelkedést mutat: a férfiaknál már meghaladja a 69, a nőknél pedig a 77 évet. Emelkedett az élve születések száma, ezzel egyidejűleg csökkent a csecsemőhalálozás. Az ország megyéinek rangsorában az élve születési arány Pest megyében a második legmagasabb. Növekszik a népesség száma is: elsősorban a betelepülések következtében egy év alatt csaknem 16 ezren választották állandó lakóhelyüknek Pest megyét.
Dr. Nagy Magdolna megbízott megyei tiszti-főorvos ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy keringési és daganatos betegségek miatt halnak meg a legtöbben mindkét nemnél. A férfiaknál ugyan csökkenő arányú a rosszindulatú daganat okozta elhalálozás, de még így is meghaladja az országos mértéket. Különösen nagy a halálozási arány, sőt, emelkedő tendenciát mutat a dabasi, a nagykátai és a szobi kistérségben. Megyei szinten kevesebb a keringési-, a légzőszervi- és az emésztőrendszeri betegségek miatt elhunytak száma. Az aszódi, a dabasi, a monori és a szobi kistérségek női lakossága körében viszont magas a korai elhalálozás a szív- és érrendszeri betegségek következtében. Szintén a nőknél a légzőrendszeri betegségek okozta korai elhalálozás csaknem kétszerese a megyei szintnek.
Pest megye megbízott tiszti-főorvosa, dr. Nagy Magdolna a lakosság egészségi állapotáról készített jelentés kapcsán ismételten hangsúlyozza a megelőző szűrővizsgálatok fontosságát, hiszen a nőgyógyászati szűrések eredményeként egyre több életet sikerül megmenteni.
Az ÁNTSZ Pest Megyei Intézetének
Sajtószolgálata
A tavaszi fáradtságról
A szakemberek azt mondják, a tavaszi fáradtság nem betegség, hanem hiányállapot, tél végi kimerültség. Jobban oda kell figyelnünk a táplálkozásunkra, minél több zöldséget, gyümölcsöt együnk. Tavaszra lecsökken a szervezet D-vitamin tartalma, ami teherbírásunkra is negatív hatással van. Ezt a vitamint a nap sugárzás hatására termeli bőrünk. Tehát érdemes egy kicsit napozni is.
(Forrás: www.gastroport.hu)
Gyerekek a kilók szorításában
Éljünk egészségesen! Figyeljünk oda a táplálkozásunkra! Sportoljunk! Mozogjunk rendszeresen!
Néhányunknak ismerősen csengnek fülünkbe ezek a mondatok. Talán értjük is, hogy mire buzdítanak minket egészségünk megőrzése érdekében az orvosok, dietetikusok, táplálkozási tanácsadók és más szakemberek. Tudjuk, hogy rendszeresebben kellene étkeznünk, hogy nem szabadna gyakorta engednünk a zsírszalonna és a disznótoros csábításának, hogy a sütemények és csokoládék fogyasztását ismét túlzásba vittük, hogy vacsorára már könnyebb koszt illene terítékre, hogy megint kimaradt a szobabicikli kilométereinek gyarapítása, hogy nem futottuk le az aznapra megígért távot, s hogy a hasizom-gyakorlatokat is mellőztük.
Talán azt is érezzük, hogy nálunk valami hibádzik. Nálunk és még sokunknál: férjünknél, nejünknél, gyermekünknél, szüleinknél, ismerősünknél.
Ha módjukban áll, kicsit nézzenek körül az utcán, a boltokban, a moziban, az iskolában, az óvodában – bárhol, ahol megfordulnak. Ugye Önök is észreveszik, hogy mennyi ember hordoz magán fölösleges kilókat, mennyien küszködhetnek örökösen fogyókúrával, s ugye azt is látják, hogy a gyerekek közül is egyre több küzd súlyproblémával?!
Ez idáig ebben a tanévben kb. négyszáz általános iskolás tanulónál végeztünk iskolai szűrővizsgálatot, melynek része a súly- és magasságmérés is. Egy-egy osztályban meglepően sok volt az elhízott gyermekek aránya, illetve az olyan tanulóké, akik életkorukhoz és testmagasságukhoz képest jelentős súlytöbblettel rendelkeznek. Ezeknek a gyerekeknek kb. a 13%-a elhízott és 12 %-ának magasabb a súlya a kívántnál. A számok tükrében ez azt jelenti, hogy a négyszáz tanuló 24,5%-ának van súlyfölöslege (négyszáz gyerekből száznak).
S hogy mi állhat az elhízás hátterében? A szükséglethez viszonyítottan tartósan nagyobb energiabevitel a gyermekkori elhízás általános és legfőbb oka, mely a zsírsejtek szaporodásához, ill. növekedéséhez vezet. A fokozott kalóriabevitelen túl szerepe van még az elhízás létrejöttében a csökkent energialeadásnak is (kevés mozgás). A mozgáshiány kezdetben elősegíti a zsírlerakódást, később pedig már kialakul az ördögi kör. A gyermek az óriási súlytöbblet miatt sem mozog eleget, minden fizikai munka és sport megterhelő számára, így sokkal inkább azokat az elfoglaltságokat kedveli, melyek nem járnak mozgással. A mozgásszegénység miatt a gyermek ügyetlenebbé válhat, amiért a többiek kinevetik, ő pedig egyre kevésbé vesz részt majd a közösségi életben, az együttes játékokban – önértékelése is csökken.
Sok esetben az elhízás hátterében az áll, hogy a gyermekek szorongásuk leküzdésére esznek, pótcselekvésként alkalmazva az evést. Ezek a gyerekek általában állandóan nassolnak a főétkezések között. Sokszor unalmukban vagy egyedüllétükben is az evéshez fordulnak.
Ugyan ritkán, de előfordulhat, hogy az elhízás kiváltója valamiféle szervi ok: hormonzavar, a pajzsmirigy csökkent működése, a mellékvesekéreg működési zavara stb.
Statisztikai adatok szerint a kövér szülők gyermekei igen nagy valószínűséggel maguk is elhízottak lesznek. Láthatjuk, hogy az elhízás létrejöttében az örökletes tényezőknek és a környezeti hatásoknak egyaránt szerepe van.
Legtöbben lehet, hogy az gondolják, hogy nem baj, ha a gyereknek jobb az étvágya; egyébként is, ha majd beindul a növekedése, „elvész” a pluszsúly, s nem lesz belőle kövér felnőtt. Ám az elhízás számos betegség alapjául szolgálhat. A szív- és érrendszeri betegségek, emésztőszervi betegségek, nőknél a méhdaganat, férfiaknál a dülmirigy (prosztata) rosszindulatú daganatának előfordulási esélyét növeli a fokozott zsírbevitel, az elhízás. Az emlőráknál szintén az elhízás (a feleslegben felvett energia), a zsír és feltehetően az alkohol képviseli a fokozott kockázat faktorait. A felnőttkorban kezdődő cukorbaj szintén szorosan kapcsolódik az elhízáshoz.
Mi lehet a megoldás? A kezelés alappillérei gyermekkorban a diéta és a fokozott aktivitás, melyeknek megvalósulása több hónapon, akár éveken át nagyon nehéz. A diétának tartalmaznia kell a növekedéshez, testépüléshez szükséges optimális fehérjét, vitaminokat, ásványi sókat, nyomelemeket, ugyanakkor kevesebb kalóriatartalmúnak kell lennie. A kivitelezéséhez elengedhetetlen a szülő, idősebb gyermek esetében az érintett motivációja.
A fizikai aktivitás mindenképpen nagy jelentőséggel bír a kalórialeadás szempontjából. Lehetőleg olyan sportot válasszunk, mely nem terheli az alsó végtag izületeit, ugyanakkor valamennyi izomcsoportot egyenletesen megmozgat. Ilyen optimális sport az úszás, a kerékpározás és a nem túl megerőltető túrázás.
A gyors fogyókúra, a fogyasztó célú nyári táboroztatás után, amennyiben nem válik rendszeressé az így megszokott életmód, az átmeneti testsúly-, illetve zsírmennyiség-csökkenés megáll, sőt, a visszahízás elkerülhetetlenül bekövetkezik.
Tartós eredmény csak azáltal érhető el, ha az életmódban, a táplálkozásban is változtatunk. Közösen, gyermekünkkel együtt.
Kovácsné Horváth Andrea
iskolai védőnő
Mit kell tudni amadárinfluenzáról?
A madárinfluenza alapvetően a szárnyasok fertőző betegsége, amelyet az influenza A vírusának különböző altípusai okoznak. A madarak egyes fajai különböző mértékben érzékenyek az influenzavírusok változataira. A vadon élő vízi szárnyasok tünetmentesen is hordozhatják, a házi szárnyasok azonban érzékenyebbek a fertőzésre. Utóbbiaknál is vannak eltérések: míg a házityúk viszonylag ellenállóbb, a pulyka rendkívül érzékeny a vírus enyhébb változataira is. Egyes vírusváltozatok sem baromfira, sem emberre nem jelentenek veszélyt, míg mások, mint a hírhedt H5N1-es altípus, szárnyasokban nagy kiterjedésű járványokat okozhatnak.
Okozhat-e emberi megbetegedést a madárinfluenza?
Annak ellenére, hogy a madárinfluenza a szárnyasok betegsége, nagyon ritkán és különleges körülmények között az ember is megfertőződhet és megbetegedhet. Az emberi megbetegedés csak a fertőzött állattal való nagyon szoros, közvetlen kapcsolat, érintkezés során alakulhat ki. Az eddigi emberi megbetegedések is ilyen módon történtek. A madárinfluenza-vírus a szárnyasok ürülékével váladékával, vérével terjedhet állatról emberre (a baromfitelepeken, a szárnyas-feldolgozóiparban dolgozókra éppen ezért különleges biztonsági szabályok vonatkoznak ).
A vírus 70°C hőmérsékleten biztosan elpusztul. Mindemellett a valamilyen betegségben elhullott állatok húsa fogyasztásra alkalmatlan, ezért bizonytalan eredetű húst egyébként sem szabad elfogyasztani.
Hogyan védekezzünk a madárinfluenza ellen?
Az általános higiénés szabályok (pl. alapos kézmosás, háztartási fertőtlenítőszerek használata) betartásán túl kerülni kell minden olyan helyet, ahol fertőzött baromfi vagy egyéb madár fordulhat elő. A közvetlen kapcsolatot beteg baromfival, élő vagy elhullott vadmadárral, valamint állati ürülékkel szennyezett felületekkel (érintés, szájba vétel) kerülni kell. Különösen fontos a gyermekek figyelmét felhívni erre, megtiltani, hogy madarakkal játsszanak, és figyelmeztetni kell őket, hogy ha beteg, esetleg elhullott madarat látnak, arról szóljanak szüleiknek, nevelőiknek.
Madárinfluenzával érintett országokból nem szabad semmilyen élő szárnyast (baromfi, díszmadár, vadmadár) vagy ilyen származású nyers terméket (hús, toll, tojás) behozni.
Állati eredetű élelmiszerek behozatala az Európai Unió tagállamain kívülről egyébként is tilos, mert azok számos fertőző állatbetegséget terjeszthetnek.
Mi az állattartók kötelessége?
Természetesen a baromfiállomány megvédése érdekében a legtöbbet az állattartók tehetik az állategészségügyi jogszabályok betartásával, melyek egyik legfontosabb célja meggátolni a háziszárnyasok és a vadmadarak között a vírus átadását. A vírus esetleges terjedése csak akkor akadályozható meg, ha az állategészségügyi szolgálat tudomást szerez minden lehetséges megbetegedésről. Ezért valamennyi állattartó kötelessége, hogy az állományában jelentkező, betegségre utaló tüneteket azonnal jelentse a legközelebbi állatorvosnak, hatósági állatorvosnak.
Ha Ön elhullott madarat talál, kérjük, hívásával ne a központi segélykérő számot vagy a mentők általános hívószámát terhelje, hanem hívja az infovonalat a 189-es számon.
(Forrás: www.magyarorszag.hu)
