ELŐZŐ OLDAL 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 - oldal KÖVETKEZŐ OLDAL

18. oldal Térképészet

Torzított turistatérképek Magyarországon
Dr. Papp-Váry Árpád írása nyomán

Nagyításhoz kattintson a képre!
Pilisvörösvár környéke az „angyalos” térkép szerint

Kuroszava híres filmje, a Derszu Usala az Usszuri vidékén játszódik, ahol a derék Arszenyev kapitány hóban, esőben, tűző napsütésben töri előre magát katonáival, hogy feltérképezzék az ismeretlen vadont. Ebben segíti őket Derszu, a nanáj vadász.

A tudós Arszenyevről később várost neveztek el a távol-keleten. De vajon valóban ott található-e a város a térképen, ahol a Szovjetunió egykori térképei jelölik?

Ki tudja? A szovjet rendszerben ugyanis csak a nagyfelbontású katonai térképek voltak pontosak. (Olyanok, mint amilyeneket Arszenyev is készített.) A nyilvánosság számára készült térképek elnagyoltak voltak és szándékosan torzítottak. A szovjetek a hidegháború éveiben 1:2 500 000 méretarányig minden térképet titkosítottak. Egy valamirevaló világatlaszt sem lehetett ekkortájt elkészíteni. A hatvanas években egy chicagói cég olyan világatlaszt jelentetett meg, amelyen a Szovjetunió európai részének térképe jobb híján a II. világháborúban a megszálló német csapatok által végzett térképészeti felmérés alapján készült.

(A német seregek térkép nélkül, szinte vakon nyomultak előre. Állítólag egyszer Hitler is kifakadt: „Hogy lehet egy olyan ország ellen harcolni, ahol nincsenek térképek?”)

A szovjet vezetés ráerőltette ezt a térképészeti paranoiát az egész szocialista tömbre is. Mai szemmel nézve nevetségesnek tűnik a dolog, hiszen ma már tudjuk, hogy a NATO birtokában volt a pontos katonai térképeknek. Nem is beszélve a kémműholdakról. Semmi szükség nem volt a civilek félrevezetésére.

A térképtorzítás kötelező „szocialista” gyakorlata sajnos a magyarországi turistatérképekre is rányomta a bélyegét.

Minderről részletesen olvashatunk dr. Papp-Váry Árpád egyetemei magántanár „Torzított turistatérképek Magyarországon” című tanulmányában.

„A kommunista hatalomátvételt követően (1948) a topográfiai térképeket titkosították és elrendelték beszolgáltatásukat, a turistatérképekkel együtt – írja dr. Papp-Váry Árpád. – Akik nem szolgáltatták be a térképeket azok sem merték használni azokat. A háború előtti térképek az 1970-es évekig a szekrények fiókjaiban lapultak.

A kommunista rendszer felkarolta a turizmust, mivel a két világháború között az kötődött a szakszervezetekhez. Támogatták új turistautak kijelölését, és rendbe hozatták a turistaházakat. Újra megjelentek útikalauzok, csak a településeket jelző térképvázlaton szemléltetve a turistautakat. A természetjárók joggal kifogásolták a turistatérképek hiányát. 1956-ban jelentek meg újra turistatérképek, az ország magasabb hegységeiről: a Pilisről, a Börzsönyről, a Mátráról és a Bükkről.

Ezek a térképek a domborzatot csak árnyékolással szemléltették. Az utakat és vasutakat szögletesen megtörő vonalak ábrázolták. Kit és mit akart ezzel megtéveszteni a kiadáshoz hozzájáruló katonai térképészeti főhatóság, az akkor sem volt és ma sem világos. A térképen nem tűntették fel a méretarányt, csak a mértéklécet. A mértékléc alapján számított méretarány nem kerek érték volt. (1:51 000). A turistautakat piros vonalak mutatták, a vonal mellé írt betűk jelezték a terepen felfestett jelzések színét.”

Nagyításhoz kattintson a képre!
Pilisvörösvár az 1956-ban kiadott turistatérképen.
Jól látható a „szögletesített” vasútvonal

A későbbi térképeken az utak és vasutak már nem szögletesek és a domborzatot 50 méteres szintvonalak és barna domborzatárnyékolás jelölik. Az 1963-tól kiadott turistatérképeken már feltüntetik a mértékarányt is.

A titkosság enyhülését jelezte, hogy a nyolcvanas években megjelentek az azonos méretarányú térképek (Börzsöny, Gerecse). Korábban csak egymástól eltérő méretarányú térképeket lehetett kiadni. (A turistatérképek 1:40 000, 1:60 000, 1:80 000 méretarányúak lehettek, nehogy az új térképeket rá lehessen illeszteni egy korábbi katonai térképre. Ha a különböző térképeket egymás mellé tették, azoknak semmiképpen nem volt szabad csatlakozniuk egymáshoz.)

„A rendszerváltozás után hosszas vita volt a természetjárók és a térképészek között, térjenek-e át a két világháború között annyira kedvelt 1: 50 000 méretarányra – írja dr. Papp-Váry Árpád. – A megbeszélés során világossá vált, a két világháború közötti turistatérképeknek az 1: 25 000 méretarányú topográfiai térképek kisebbített szelvényei voltak az alapjai. Ezért tűnnek annyira részletesnek. Napjaink 1: 50 000 méretarányú térképei légi fényképek alapján készülnek. A szintvonalak fésültek, elsimítottak, a turistát segítő kisebb formákat nem adják vissza.

Az 1: 40 000 méretarányú térképek nagyobb méretarányú térképekből átvett, és helyszíneléssel begyűjtött részletidomokkal kiegészítve jobb tájékoztatást nyújthatnak, mint az 1: 50 000 méretarányú alapként átvett 1: 50 000 méretarányú katonai térképek.

1990 után a korábbi torzított turistatérképek, katonai és polgári topográfiai térképek alapján, torzításmentes változatban újrakészültek. Az új térképek már csatlakoztak egymáshoz, megszűntek a térképeket elválasztó területsávok. … A korábbi állami térképkiadó, a Kartográfiai Vállalat (Cartographia Kft.), de a rendszerváltozás után megjelenő kis magán térképkiadók is megkezdték a 10 méteres szintvonalrajzú térképek kiadását. Az új térképek GPS-es helymeghatározásra is alkalmasak, illetve GPS készülékbe háttértérképként betöltve is használhatók.”

Zárógondolatként a szerző kifejti: „Egy ország katonai biztonsága minden időben nagyon fontos szempontja az állami vezetésnek. De az ezt szolgáló intézkedéseket ésszerűen, a békés időszak belföldi tevékenységét nem zavaró módon kell kialakítani. Az NDK és Magyarország második világháború előtti térképei, részben térképészeti intézetek közötti nemzetközi térképcsere révén, illetve a világháború végén kimenekített állományok formájában ott voltak a nyugati tőkés országok katonai szervezeteinél. A torzított, elrajzolt térképek így nem tévesztették meg az elképzelt ellenséget, csak a hazai térképhasználatot nehezítették. Ennek hatása sajnos még ma is érződik. Alacsony a térképkultúra, a térképhasználat iránti igény, a térképismeret színvonala.”

F. A.

A tanulmány teljes szövege elérhető a következő címen: http://www.map.hu/ter-kepek/publicisztika.asp

 

 

ELőZő OLDAL 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 - oldal KÖVETKEZŐ OLDAL
FEL A LAP TETEJÉRE