19. oldal Természetvédelem
Aki a vadvirágot szereti…
Védett növény lett a hóvirág
„Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet” – tartja a közmondás. A természet nagymértékű pusztításának következményeként azonban manapság már szigorú feltételekhez köthető e mondás igazságának érvényessége. Például, hogy a védett vadvirágokat csak eredeti élőhelyükön és háborítatlanul lehet szeretni. Mondhatnánk úgy is: mindent a szemnek, semmit a kéznek. Aki nem így gondolja, számíthat rá, hogy a törvény szigora lesújt rá.
Az Európai Unió természetvédelmi szempontból egyik legfontosabb jogszabálya az Élőhelyvédelmi Irányelv, amely tartalmazza a közösségi szinten kiemelt védelmet igénylő növények listáját is. Az eddig 496 fajból álló lista az elmúlt évben 80 új fajjal bővült, köztük a hazánkban is gyakori kora tavaszi vadvirággal, a Galanthus nivalisszal, azaz közismert nevén a hóvirággal.
E növény kiemelt védelmét az indokolja, hogy gyűjtése olyan mérteket öltött, amely a hazai populáció létét veszélyezteti.
Nemcsak a helyi lakosok saját célra való gyűjtéséről van szó – bár például a Budai-hegység területén ez tüntette el a kedvelt vadvirágot –, hanem hagymájának gyakran ipari módszerekkel, több tucat napszámossal, földgyaluval történő gyűjtéséről. Ezzel a módszerrel hatalmas mennyiséget lehet leszüretelni – nem ritkán külföldi megrendelésre – egy-egy területről. A talaj feltúrásával, bolygatásával nemcsak a faj, de az élőhely egésze sérül.
A hóvirág esetében ez a gátlástalan, kereskedelmi célú gyűjtés a fő veszélyeztető tényező, ami miatt az EU közösségi szintű védelmet biztosított a fajnak.
Annak érdekében, hogy a jövő generációi is ismerhessék a védett vadvirágokat, el kell fogadni, hogy az eredeti élőhelyükön kell díszleniük, és nem egy elfonnyadt virágcsokorban.
A védett állatok listája 42 fajjal bővült, köztük néhány Magyarországon is élő denevérfajjal, valamint az orvosi piócával (Hirudo officinalis) és az apró fillércsigával (Anisus vorticulus). Ezek gyűjtése ezentúl tilos!
F. A.
Büntetőjogi változások
A természetkárosítás büntetőjogi tényállása 2005. szeptember 1-jei hatállyal módosult. A szigorítás értelmében, aki a fokozottan védett élő szervezet egyedét, vagy annak bármely fejlődési alakjában vagy szakaszában lévő egyedét, vagy élő szervezet származékát jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az országba behozza, onnan kiviszi, az ország területén átviszi, azzal kereskedik, illetve azt károsítja, vagy elpusztítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A természetkárosítás – egy bizonyos kárértéken túl – akár ötéves szabadságvesztéssel is járhat.
A törvényi változás érinti a Natura 2000 területeket is. (Natura 2000-es terület az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi terület vagy különleges természet-megőrzési terület.)
A törvény szerint, aki a Natura 2000-es területet jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Ha a terület jelentős károsodást szenved vagy megsemmisül a büntetés mértéke az öt évig terjedő szabadságvesztést is elérheti.
A globális felmelegedésről
Február 23-án 18 órai kezdettel a szokásostól eltérően más, általános érdeklődésre számot tartó tudományos előadást hallottunk a Mű-hely Galériában. Az előadást a baptista gyülekezet támogatásával Kis Éva szervezte.
Globális felmelegedés
Természeti és nem természeti katasztrófák
Előadó:
Dr. Eric Barett, M. Sc., Ph. D., Sc., a NASA meteorológus kutatómunkatársa, a bristoli egyetem professzora, a Földmegfigyelési Tudományok tanácsadójának előadása
Az írásvetítő segítségével bemutatott műholdas felvételeket és a hozzájuk tartozó tudományos előadást nagy érdeklődéssel hallgatták nemcsak a felnőttek, de még a gyerekek is. Az angol nyelvű előadást Kis Mózes jó tolmácsolása tette számunkra még élvezetesebbé.
A globális felmelegedés a Föld természeti környezetét és minden élőlényét érintő környezetvédelmi kérdés. Az előadó sok mérési eredményt, grafikont és a Földről készült műholdas felvételt – köztük hazánkról is – mutatott be a hallgatóságnak.
A Föld éghajlata folyamatosan változik. Változik a Nap sugárzásának erőssége, hosszútávon változik a Föld tengelyének a földpálya síkjával (ekliptikával) bezárt szöge és változik a földre érkező sugárzás mennyisége. Ezek hosszú időskálán zajló természetes folyamatok. A korábbi megfigyelések és a műholdas felvételek alapján állítható, hogy az utóbbi száz év alatt közel 1 Celsius-fokkal emelkedett a Föld felszínének átlaghőmérséklete, ez a növekedés napjainkban felgyorsult. Az éghajlatváltozásról a következőket tudjuk:
– Az éghajlat nemcsak napról-napra változik, hanem az évmilliók során is igen jelentős változások történtek, az emberi tevékenységtől függetlenül.
– A vízgőz, a szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok, növelik az átlaghőmérsékletet azzal, hogy gátolják a hősugarak kibocsátását a világűrbe. Pára és szén-dioxid az iparosodás előtt is volt a légkörben.
– Az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja az utóbbi évtizedekben folyamatosan és jelentősen növekszik.
Az időjárás változására számos körülmény és bonyolult kölcsönhatás van hatással. Így például a felső légkörbe került finom homokszemcsék, vulkánikus eredetű porok visszaverik a napsugarakat, ezáltal gyengítik a felmelegedést.
A globális felmelegedés miatt gyakoribbak lettek a szélsőséges időjárások és a romboló hurrikánok. A helyi háborúk, olajkutak és egyéb objektumok felrobbantása hozzájárul a globális felmelegedéshez.
Mi lenne a megoldás? Takarékoskodjunk az energiafelhasználással. Környezetkímélő technológiát kell alkalmazni. A környezetet nem szennyező erőműveket kell építeni. A környezetvédelmi nemzetközi egyezményeket be kell tartani.
Saufert János
