2. oldal Köszöntő
Húsvét közeledvén kaptam egy e-mailt ismerősömtől, akivel már jó ideje nem találkoztam. Mostanság levélben tartjuk a kapcsolatot. Mindig örömmel olvasom leveleit, mert azokból az emberiség iránt érzett aggódás, jobbító szándék és humanizmus cseng ki. Ismerősöm nagyon őszinte ember. Őszintesége gyakorta szinte fáj. Túlságosan is hozzászoktunk a kényes témák kerüléséhez, a szemérmes hallgatáshoz, illedelmes szemhunyáshoz, hogy az ő meztelen szavai ne hoznának zavarba minket. Mostani levelében az erőszakról ír, és az egyes ember felelősségéről az erőszak uralkodóvá válásában, a gyilkolás szentesítésében:
A Jóisten megáldott minket értelemmel, személyes felelősséggel és lelkiismerettel. Ez alól nincs felmentés! – „Parancsra tettem!”...meg ilyenek. Helyettem sem Isten, sem egyház nem tud szentülni. Ne áltassuk egymást, magunkat: Jézust ma is kivégeznénk. Kivégezzük, folyamatosan, mi is adogatjuk a szeget... Bedolgozunk. De mielőtt lógatni kezdenénk az orrunkat, vagy bátorságunkat, lelkesedésünket vesztenénk, netán belefáradnánk, lássuk azt is világosan, holnap is lesz megbocsátás, tiszta lappal újrakezdés és lesz FELTÁMADÁS! Krisztussal. De csak vele!
Amíg nem mond le az ERŐSZAK alkalmazásának lehetőségéről minden vallás külön-külön és EGYSZERRE, addig vér fog folyni. Keresztény, hindu, muszlim, zsidó, buddhista és minden egyéb.
Az elmúlt hónapok, hetek vallásháborús hangulata, keresztény templomok, zsinagógák, mecsetek felgyújtása és lerombolása, a több tucat áldozat, az értelmetlen dühödt öldöklés teszi félelmessé e szavakat. A kétely, amely minden emberben felmerül, legyen bármely vallású is: tudunk-e együtt élni mi, hatmilliárdan a XXI. század egyre nagyobb kihívásai közepette – a gyorsuló időben s táguló horizontok közt.
Történelmi tapasztalataink egyre számosabbak, az emberiség felhalmozott tudása mérhetetlenül sok, kommunikációs lehetőségeink egyre jobbak. Vajon miért vagyunk tehetetlenek mégis a gyűlölettel szemben, miért gyilkoljuk újra és újra egymást? Megválaszolatlan, megválaszolhatatlan kérdések.
Ismerősöm így folytatja húsvét előtti levelét utat nyitva a megoldáshoz és megváltáshoz:
Jézus megkérdezte az őt arculcsapó katonától: – Miért ütsz engem? A keresztre szögező katonától már nem kérdezett ilyeneket. Csak annyit mondott szíve mélyéről, hogy „Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek”.
Amíg ezt, legalább a világvallások, nem képesek Jézus után csinálni, addig nincs esélye a békének. És a világvallásoknak a saját múltjukban is el kell végezni az erőszakmentesítő tisztogatást. Nem lehet hős (pl. törökverő) hadvezérek emlékét dédelgetni és Krisztus nyomában járni egyszerre.
Nem az a baj, ha valaki ostobaságokat hisz (de közben esetleg teszi a jót), hanem az a baj, ha ölni is hajlandó a hitéért, hite védelmében! Két ilyen ember = háború! Persze, nem a hitek a háború okai, hanem ÉRDEKEK és piszkos anyagiak, csak mindig vallási köntösben! Tehát az a szent, aki először nem üt vissza. Aki elsőnek dobja el a fegyvert. Ehhez kell az igazi bátorság.
Húsvét közeledvén érdemes elgondolkodni ezeken az éles metszésű szavakon.
Igazi bátorságot, boldog Húsvétot, Emberiség! Jó kedvet, bőséget, Magyarország!
Fogarasy Attila
Hírek röviden
Művészetek háza
A képviselő-testület március 15-i rendkívüli ülésén döntött arról, hogy a kultúrház átépítésével a Herr és Társa Bt.-t bízza meg. A vörösvári cég 262.500.000,- Ft összegért vállalta a munkát. (A másik két ajánlatnál ez 10 millió forinttal bizonyult alacsonyabbnak.)
Mint ismeretes, a lerobbant állagú kultúrház az átépítés és bővítés után „Művészetek Háza” néven működik majd tovább, magában foglalva a zeneiskolát is. Az építkezés várhatóan lapunk megjelenésével egy időben veszi kezdetét.
A civil szervezetekkel és a kultúrház dolgozóival folyik az egyeztetés, hogy az építkezés ideje alatt hol tudják megtartani rendezvényeiket.
Szerkesztőségünk a Puskin utca 8. szám alatti épületbe teszi át székhelyét. A Gyámhivatal volt épületében kap helyet a Pilis–Buda–Zsám-bék Többcélú Kistérségi Társulás, valamint a Csatornatársulat irodája is.
|
Grószné Krupp Erzsébet polgármester
városunk térképével ajándékozta meg
a török gyerekeket |
Török gyerekek Vörösváron
Háromszáz év után ismét „törökök járják” Vörösvárt. A Vásár téri iskola és egy német tagozatos isztambuli magániskola közös projektje keretében március 15-én két hétre 13 tanuló és két kísérő tanár érkezett Vörösvárra. A vendégek megismerkednek városunk életével, történetével, az itt élők szokásaival, hagyományaival. Rendszeresen órát látogatnak az iskolában és a Vásár téri gyerekekkel közösen összeállítanak egy színdarabot – természetesen német nyelven. A Német Nemzetiségi Általános Iskola tanulói májusban viszonozzák a törökök látogatását.
Garanciális útjavítások
A Kápolna utcában néhány hónappal az új aszfaltszőnyeg leterítése után több helyen is repedések jelentek meg a burkolatban. Az út szélén kialakult repedések Korsós Sándor, a Polgármesteri Hivatal műszaki osztályának beruházási főtanácsosa szerint az útalap helyenkénti hibái miatt alakultak ki. (Mint ismeretes, a Kápolna utcában költségkímélés miatt a régi útalapot meghagyták, s erre terítették le az új aszfaltszőnyeget.) A város más utcáiban is keletkeztek kisebb hibák az új aszfaltszőnyegben. Az Attila utcában a tavaly novemberben zordra fordult időjárás miatt nem tudtak az építők 100 %-os munkát végezni. Az úthibákat a Műszaki Osztály folyamatosan felméri és jegyzékekben rögzíti. A hibajegyzékek alapján az úthibákat a felújítást végző és az útra garanciát vállaló Strabag Építő Rt. áprilisban ki fogja javítani.
